Legfőbb cél: az iraki kereszténység megmentése
MÁÉRT - 2016. október 27., csütörtök 13:28
Az iraki
kormányerők és a kurd pesmerga milíciák, Washington és szövetségesei légi
támogatásával, mintegy tíz napja indították el közös offenzívájukat Észak-Irak és legfontosabb városa, Moszul felszabadítása végett, az Iszlám Állam uralma alól. A térségben
kimondhatatlanul kegyetlen háborús viszonyok uralkodnak, párját ritkító
humanitárius katasztrófa fenyeget, és a helyzet súlyosbodása a migráció további
eszkalációját idézheti elő.
1956-ban a nagyhatalmak szinte
tétlenül nézték a magyar forradalom és szabadságharc vérbefojtását, illetve a
kelet-közép-európai rab népek fokozódó elnyomását. Ehhez hasonlóan –
megváltoztatva a megváltoztatandókat – jelenleg a közel-keleti térség szenvedi
meg a nagyhatalmi és regionális hatalmi érdekek pusztító következményeit.
Az Európai Unió még közvetve sem válhat
cinkosává az anarchiába torkolló, féktelen háborúskodásnak. A szenvedők iránti
szolidaritás, valamint a rázúduló migrációs népvándorlás egyre határozottabb
fellépésre készteti az EU-t a szíriai és az iraki helyzet megoldása érdekében.
A Moszul
visszafoglalására és az Iszlám Állam megtörésére irányuló totális ellentámadás
rendkívüli időszerűséggel tette szükségessé az Európai Parlament újabb fellépését az iraki helyzet rendezése
céljából. Lars Adaktusson svéd
néppárti képviselő kezdeményezésére a parlament már ez év februárjában
szokatlan élességgel és szókimondással állott ki a dzsihadista
terrorszervezetek által elkövetett tömeggyilkosságok
áldozatai, illetve az azok célpontjává váló vallási kisebbségek védelmében. Az EP napirendjére került aktuális
határozati indítvány szintén az üldözött etnikai és vallási kisebbségekre
összpontosít, köztük is elsősorban a
keresztényekre. Az évezred elején Irakban még másfél millió őshonos keresztény
élt – egy évtized alatt azonban számuk 200–250 ezerre apadt. Többségük
szülőföldje éppen az az ország északi részén fekvő terület, ahol most a
hadjárat folyik, és ahol a legádázabb harcok dúlnak. Túlzás nélkül állítható,
hogy az iraki – és egészében véve a közel-keleti – kereszténység puszta léte és
túlélése forog kockán.
Tőkés László EP-képviselő az
észak-iraki keresztények, a jazidik, a türkmének és más kisebbségek megmentéséért szállt síkra a határozati
indítványhoz fűzött október 26-i hozzászólásában, akiknek kiirtása és elűzése –
bevallott módon – az iszlám dzsihadisták főbenjáró célja. „A nemzetközi és az
európai közösség csak együttes erővel vethet véget a térségben folyó
tömeggyilkosságnak és népirtásnak, a háborús és emberiség ellen elkövetett
bűnöknek” – mondotta erdélyi képviselőnk. Mértékadó helyi egyházi vezetők
véleményével egybehangzóan továbbá azt hangsúlyozta, hogy „a legfőbb prioritást
az elűzött keresztények és más kisebbségek szülőföldjükre való visszatelepítése jelenti”. Az európai
migrációnak is ez az egyetlen életképes alternatívája.
Végezetre Tőkés
László elismeréssel szólt arról, hogy a
magyar kormány önálló államtitkári hivatalt hozott létre az üldözött
keresztények megsegítésére – ezáltal is példát mutatva elvhűségből és
szolidaritásból.
Az észak-iraki
helyzetről szóló parlamenti határozatot az EP ma déli plenáris ülésén nagy
többséggel fogadták el. A dokumentum – egyebek mellett – amellett foglal
állást, hogy az elüldözöttek és a menekültek hazatelepítését követően a Ninivei-fennsíkot, valamint
a Tal Afar és Sinjar tartományokat magába foglaló észak-iraki terület autonóm
jogállást nyerjen.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA