Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott nagyváradi rendezvényről
MÁÉRT - 2017. február 26., vasárnap 23:43
Az
előző évekhez hasonlóan idén is megemlékezést szervezett Tőkés László európai képviselő nagyváradi parlamenti irodája és a
bihari Magyar Polgári Egyesület a
kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én. Késő délután koszorúzásra
került sor a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán, a kommunizmus
áldozatainak emléktáblájánál, ahol Szilágyi
Zsolt kabinetvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke mondott rövid
emlékbeszédet. Ezt követőn a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ
múzeumtermében tartottak fórumot, az egybegyűlteket Nagy József Barna, az egyesület elnöke köszöntötte, bemutatva a
meghívottakat.
Elsőként
Tőkés László EP-képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét kérte
szólásra. A püspök elöljáróban vázolta a történelmi-földrajzi, valamint
politikai és lélektani kontextust, amelynek keretében sor került a
rendezvényre. Utalt a tavalyi 1956-os emlékévre, illetve a most zárult Gulág-emlékévre,
hangsúlyozta az emlékezés és múltidézés jelentőségét, sürgette a további
feltárásokat, elszámoltatásokat, igazságtételt, hiszen mind a mai napi kettős
mérce uralkodik a világban a fasizmus és a kommunizmus bűntetteinek
megítélésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai fiatalabb generációk
milyen keveset tudnak a totalitárius rendszerek szörnyűségeiről, s azon belül
is a kommunizmus népirtó, embernyomorító gyakorlatáról, ami pedig máig élő
valóság a világ különböző tájain – példákat is említett a továbbélő kommunizmus
egyes jelenségeiről mind Románia, mind Magyarország vonatkozásában, de nem
hagyta ki Ázsiát sem, ahol manapság is egymilliárd ember él a vörös csillag
árnyékában. A szovjet blokkban végbement, kellőképpen máig nem ismert törvénytelenségek
és megtorlások egyik jelentős, magyar vonatkozású szegmensét jelentik a második
világháború utáni munkatáborokban történtek; a Gulág-Gupvi-hálózatba
kényszerített, ott szenvedett és elpusztult honfitársaink kálváriájáról ad
egyfajta eligazítást az a kötet is, amit nemrég adott ki az MPE. Tőkés László
méltatta az Amit a Gulágról mindenkinek
tudni kell című kiadványt, ami elsősorban a romániai magyar ifjúságnak
készült, de bárki haszonnal forgathatja.
Kitért
arra is, hogy a mai Magyarország, de általában is a magyarok élen jártak és
járnak a kommunizmus elleni harcban – lásd 1956-ot –, amely küzdelem békeidőben
az emlékezetpolitika szintjén folyik. A magyar Országgyűlés elsőként a világon
iktatta törvénybe 2000-ben a kommunista
diktatúrák áldozatainak emléknapját. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt
főtitkárát 1947. február 25-én
hurcolták el jogellenesen a Szovjetunióba a kommunistákkal szembeni kiállása
miatt, ez a nap lett a hivatalos magyar emléknap, amikor is fel kell idéznünk:
a kommunizmus fekete könyve körülbelül 100 millióra teszi a vörös diktatúra
áldozatainak számát az egész világon.
Ugyanakkor
mások mellett Tőkés László is kezdeményezője és sürgetője volt közel egy évtizede
annak, hogy európai szinten is bélyegezzék meg a mindenkori diktatúrákat és
szörnyűségeiket, s ne csupán a holokauszt essen e megítélés alá, hanem a
kommunista népirtás is. Csupán 2011-re sikerült elfogadtatni – s ezt is csak az
Európai Unióban –, hogy kodifikálják a totalitárius diktatúrák áldozatainak
európai emléknapjaként augusztus 23-át,
a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának napját. Ugyanebben az évben alakult meg
Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret
Platformja, amely európai szinten igyekszik koordinálni a totalitárius múlt
feltárásával foglalkozó nemzeti intézmények tevékenységét. Tőkés László ennek
egyik védnökeként azóta is szorgalmazza egy nemzetközi törvényszék felállítását, amelynek üldöznie és elítélnie
kellene a kommunista bűnösöket. A püspök szem- és fültanúként idézte fel azt
is, hogy a magyar származású néhai amerikai politikus, Tom Lantos már 2007-ben
arról beszélt a kommunizmus áldozatai washingtoni emlékművének avatásán, hogy a
fasiszta és kommunista önkényuralom mellett egy harmadik típusú is leselkedik a
modern világra, mégpedig az iszlám
fundamentalizmus. S lám, míg az ateista diktatúrákban „a bűn és a Sátán
ellen szabad lelkiismerettel” kellett viaskodniuk a jó keresztényeknek, ma
élet-halál harcot kell vívniuk szerte a világban az Isten nevében vagy épp
valamilyen obskurus ideológia jegyében fellépő fundamentalisták ellen.
Erdélyi
EP-képviselőnk végül meleg hangon méltatta a rendezvény díszmeghívottját, dr. Kiss Tamást, aki 1956. október 10-e
körül Szegeden évfolyamtársaival együtt egy hallgatói érdekvédelmi szervezetet
alakított, majd egyik kezdeményezője és vezetője lett az október 16-án
megalakult Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének. A 20-i szegedi
nagygyűlés elfogadta azokat a politikai követeléseket, amelyek három nap múlva
a forradalom követeléseivé váltak. Az ifjú joghallgató 22-én a Budapesti
Műszaki Egyetem nagygyűlésén ismertette a Magyar
Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége megalakulását és az
elfogadott követeléseket, csatlakozásra szólítva fel a részvevőket. Részt vett
a forradalomban, nemzetőrként pedig a szabadságharcban, 1957-es letartóztatásáig
Tapolcán és Szegeden bujkált. 1958-ban az ún. Kiss Tamás és társai perben első
fokon nyolc, másodfokon öt év börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával szabadult,
segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott a fővárosban, később
Balassagyarmaton. Csak 1976-ban fejezhette be jogi tanulmányait, 1990–1994
között a nógrádi város alpolgármestere volt. 1996–99 között kormány-főtanácsadóként
a politikai üldözöttek ügyeivel foglalkozott. 2002-ben a Pofosz alelnökévé
választották. Küldetése az 56-os forradalom és szabadságharc emlékének őrzése,
a fiatal generációk felé való közvetítése. Mai napig rendszeresen ad elő és
szerepel ez ügyben is rádió- és tévéműsorokban.
A
püspök emlékeztetett: Kiss Tamás méltán kapta meg 2006-ban a kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját s lépett
a díjazottak illusztris seregébe. Az akkor őt laudálót idézve elmondta róla: a
meghívott „nem magamutogató ember”, pedig „a forradalom viharmadara volt”.
Hiszen például az október 23-i nagyszabású budapesti diáktüntetés – amely a
Szegedről indult és Magyarország egyéb egyetemi városaiban már zajló forrongás
csúcsosodása volt – úgy torkollott népfölkelésbe és szabadságharcba, hogy akkor
már kidolgozott követelések találtak országos és lelkes helyeslésre. „Ezek az
ifjak, s elsősorban a szegediek gyúrták és hajították el azt a hógolyót, amiből
a sztálinista rendszert elsöprő hatalmas lavina támadt” – idézte Tőkés László a
korabeli méltatást, emlékeztetve: 1956 Erdélyben is főként az ifjúság soraiban
talált erősebb visszhangra, s a rezsim aránytalanul kemény megtorlása is
rengeteg – magyar és román – fiatalt érintett, többnyire teljesen ártatlanokat.
Kiss
Tamás Az 1956-os forradalom indító
szikrája, a szegedi MEFESZ címmel tartott – értékes, kevéssé ismert kép- és
hanganyaggal kísért – érdekfeszítő előadást úgy, hogy nem hazudtolta meg
önmagát: „Sosem az Én került előtérbe, hanem mindig a Mi.” Visszaemlékezésében
a múltbéli történések több, kevésbé ismert részletét domborította ki, majd
reagált a hallgatóság felvetéseire, végül közösen állapították meg: bár a
magyar forradalom és szabadságharc kitöréséhez több szerencsés véletlen egybeesése
is hozzájárult, ám a korabeli társadalmi-politikai helyzet nagyon is megérett
rá. A szerencsétlen geopolitikai körülmények és a vörös terror miatt nem
győzhetett, ám a kommunista világrendszeren súlyos sebet ejtett. Megfogalmazást
nyert az is, hogy a megtorlás kegyetlen volt, de aztán a diktatúra puhulni
kezdett Magyarországon, míg Romániában az 56-os eseményeket arra is
felhasználta az önkényuralom, hogy az erdélyi
magyar nemzeti közösséget megroppantsa, megfélemlítse.
A
házigazdák végül azzal köszönték meg a 83 éves Kiss Tamásnak a jelenlétet és a
beszámolót, hogy „fejére idézték” egyik korábbi méltatójának mondatát, amelyet
amaz életpálya-összefoglalónak szánt: „Egyszer fenn, másszor lenn, de mindig
felelősséggel egymásért és a hazáért.”
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|