Tőkés László nyomatékosította az EMNP kongresszusán, hogy újra egyesíteni kell az erdélyi magyar nemzeti oldalt
MÁÉRT - 2017. április 23., vasárnap 10:34
2017. április 22-én ülésezett az Erdélyi
Magyar Néppárt V. Országos Küldöttgyűlése Székelyudvarhelyen. A 170 küldött
jelenlétében zajló kongresszus első részében erdélyi és külföldi meghívottak
köszöntötték a részvevőket.
Az EMNP fővédnökeként szóló Tőkés
László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke az önrendelkezés kivívását az
erdélyi magyarság felemelkedésének zálogaként határozta meg, hozzátéve: identitásunk
megőrzésének záloga a helyes politizálás. Az autonomisták a kolozsvári Szent
Mihály-templomban 1992-ben tett esküjükhöz hűen végzik munkájukat, de ma már
csak a Néppárt az egyedüli olyan politikai erő, amely
következetesen kiáll az önrendelkezés ügye mellett, és az egyedüli, amelyik Székelyföld területi autonómiáját,
valamint Románia föderalizálását is nyíltan szorgalmazza –
mondotta, felhívva a hallgatóság figyelmét arra, hogy az erdélyi magyarság nem
szabad elveszítse veszélyérzetét,
miközben hosszú távú stratégiai céljait követi. „Igazunk erejében bízunk, még
ha néha pusztába kiáltott szóként is hangzik ez. Kijelentjük: itthon akarunk
élni, és nem értünk egyet azzal, hogy idegen erők arra ösztönöznek bennünket,
hagyjuk el szülőföldünket” – jelentette ki a Néppárt védnöke.
Tőkés László arra
figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyar politika autonómiapárti irányvonalát
1993-ban gyökeresen megváltoztató neptuni titkos tárgyalások is amerikai
hátterű „civil szervezetek”
közvetítésével zajlottak, már akkor is mások akarták megmondani, hogy mi jó
nekünk. „Sajnos még mai napig isszuk a levét. Mert ők kiáltottak ki minket
szélsőséges nacionalistáknak, szemben az RMDSZ »mérsékeltjeivel« és
»szakértő gárdájával«” – jelentette ki, hozzátéve: az
innen-onnan finanszírozott civil szervezetek hálózata apránként az egész Kárpát
-medencére, a balkáni országokra, mindenüvé kiterjedt. „Mindenféle ügynökszervezetek kerülgetnek bennünket.
Márpedig a politikai importból nem kérünk.
Politikai és gazdasági korrupció motiválja ezeket a mozgásokat” – fogalmazott. De veszélyben van
Európa is, és sajnos a veszélyérzetünk még mindig nem működik a maga helyén –
utalt a keletről és délről ránk zúdult migrációs
hullámra, amelyet Nyugat-Európa nem kivédeni, hanem mintegy menedzselni
próbál. „Akik ránk hozzák a veszedelmet, mesterségesen gerjesztik ezt a
helyzetet, nevezzük akár Soros-birodalomnak, akár nagytőkének, nem tudjuk
azonosítani világosan és egyértelműen” – fogalmazott, nyomatékosítva: egyesek
ki akarják venni a kezünkből a sorsunk alakítását, azt akarják, hogy mások
döntsenek helyettünk.
Tőkés László végül az egész erdélyi
magyar nemzeti közösség ellen folytatott hadjáratról és azon belül az ő
személye elleni lejárató kampányról is szólt, majd arra biztatott, hogy „tegyük újból erőssé a nemzeti politikát az erdélyi magyarság
körében”, egyesítve az itteni nemzeti oldalt.
A Néppárt kongresszusán elhangzottak a tervezett vezetői beszámolók,
hozzászólások, viták, majd döntöttek különböző szabályzati módosításokról,
végül pedig megválasztották az új, kilenctagúvá bővült elnökséget. Szilágyi Zsoltot újabb két évre a párt
elnökévé választották, ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett, ifjúsági alelnök
pedig Tőke Ervin, a fiatalok Minta nevű szervezetének vezetője. Az elnökség
többi tagja: Soós Sándor (Közép-Erdély), Kolcsár András, Taierling Johann, Sándor
Lajos (Székelyföld), Zatykó Gyula (Partium), Kása Zsolt (Bánság).
(ifj. Haáz Sándor felvétele)
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA