Közmeghallgatás volt a brüsszeli Petíciós Bizottságban
MÁÉRT - 2017. május 4., csütörtök 16:40
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) közmeghallgatást
tartott ma délelőtt Brüsszelben Harc az
Európai Unió polgárainak az uniós tagországokban történő diszkriminációja ellen
és a kisebbségek védelme címmel. A két panelben lezajlott program
bevezetőjében Cecilia Wikström PETI-elnök
elmondta, hogy számos új állampolgári petíció érkezett be a bizottsághoz, a
legváltozatosabb témakörökben, amelyek azt mutatják, hogy a polgárok bizonyos
csoportjainak – mind egyéni, mind kollektív – hátrányos megkülönböztetése
történelmi gyökerekkel rendelkezik a kontinens számos országában. Ugyanakkor az
Uniónak épp a nemzeti kisebbségek ügyében van a legkisebb hatásköre, holott a
petíciók nagy része ebből a szférából érkezik.
Az előterjesztések, hozzászólások és
kérdések rendjén több magyar vonatkozású ügy is napirendre került. Így például
az oktatás terén gyakorolt közvetett vagy közvetlen diszkrimináció tárgyában
felvetett esetek kapcsán Tőkés László
EP-képviselő, a PETI póttagja hozzászólásában a romániai magyar közösség
sérelmeire hívta fel a figyelmet. Konkrét esetekként a Sepsiszentgyörgyi
Székely Mikó Református Kollégium visszaállamosítását és a Marosvásárhelyi
Római Katolikus Gimnázium tervezett megszüntetését említve, amelyek nemcsak az
etnikai és vallási kisebbségek jogait sértik, hanem a tulajdon, a szabad
vallásgyakorlás és az anyanyelven való tanulás jogát is. Az erdélyi képviselő a
romániai csángómagyarok, a szerbiai vlachok, a litvániai lengyelek és más
kisebbségek anyanyelvű oktatásáért-neveléséért-hitéletéért is síkra szállt.
Fancsali Ernő kolozsvári polgárjogi aktivista
saját petíciójának indoklása kapcsán elmondta, hogy másfél évtizede folyik
eredménytelen civil küzdelem Erdély fővárosában a jelentős számú magyar
kisebbség nyelvi jogainak érvényesítéséért, de sem a közigazgatásban, sem a
nyilvánosság különböző terein nem történt áttörés, ami egyébként jellemző az
egész Romániára, amely állam a saját törvényeit is képtelen betartani és
betartatni.
Korom Ágoston jogtudós, budapesti egyetemi
oktató szakértőként szólalt fel a közmeghallgatáson, a szlovákiai magyarok
állampolgársági kálváriájának mentén mutatva ki számos ellentmondást az uniós
jogrend és a tagállami alkalmazás, illetve a hangzatos elvek és a diszkriminatív
gyakorlat között. Lomnici Zoltán, az
Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hozzászólásában konkrétabban fogalmazott:
Szlovákia a saját alkotmányára is fittyet hányva fosztotta meg
állampolgárságuktól azokat, akik felvették a magyar állampolgárságot a szlovák
mellé, s akik számos jogfosztó intézkedést szenvedtek el. Ez ügyben neki is
volt már az EP-hez benyújtott panasza. A felvidéki magyarok diszkriminációja
mellett az erdélyiekéről is szólt, egy másik petíciója az itteni magyar egyházi
vagyonok jogszerű restitúciójának elmaradását vetette fel, ez ügyben sincs
számottevő előrelépés.
Tőkés László újbóli felszólalásában
megerősítette a Romániára jellemző kétarcúságot: Bukarest mindig siet elfogadni
minden uniós szintű egyezményt, dokumentumot, kötelezettséget, de elmulasztja
életbe léptetni azokat, és félrevezeti ezen ügyekben a közvéleményt. Sajnos az
EU-nak alig van hatásköre nemzeti kisebbségi ügyekben, amin sürgősen
változtatni kellene. Ezt szolgálhatja a Minority
SafePack – One million signatures for diversity in Europe (Mentőcsomag a
kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) nevű polgári
kezdeményezés, melynek célja, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az európai
uniós jog részei legyenek. Az EP-képviselő összefogást sürgetett a szükséges
aláírások összegyűjtése érdekében.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA