A magyar kisebbségek sajtójáról rendeztek konferenciát Brüsszelben
MÁÉRT - 2017. június 8., csütörtök 14:24
A kisebbségi nyelvű
média erősítése Európában címmel tartottak félnapos konferenciát június 7-én az Európai
Parlament brüsszeli székhelyén. Házigazdák a magyar néppárti delegáció
egyes tagjai voltak, a meghívott előadók pedig Kárpát-medencei
médiaszakemberek.
A konferenciát kezdeményező EP-képviselők
mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák
erősítik a nemzeti identitást, sőt egyenesen a megmaradás zálogai, ezért a nemzeti
kisebbségek médiájának fejlesztése, támogatása közös európai ügy. Ugyanakkor
elsősorban a többségi nemzetállamok feladata a területükön élő kisebbségek
anyanyelvű sajtójának oly mértékű védelme és erősítése, hogy akár
esélyegyenlőségről is beszélni lehessen ezen a pászmán a többség és a nemzeti
kisebbségek között. Ezt a feladatot nemzetközi dokumentumokban lefektetett
saját vállalásaik mentén kell teljesíteniük az egyes államoknak. Azt a
konferencián részt vevő politikusok egybehangzóan és elismerően állították,
hogy a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében
kiemelten fontos a Magyarországtól
kapott támogatás, amely pótolni igyekszik mindazt, amit a többségi
nemzetállamok e téren nem végeznek el.
Deli Andor délvidéki EP-képviselő meghívására Bodzsoni István szabadkai médiaigazgató
a szerbiai magyar sajtó helyzetét, sikereit és gondjait ismertette, Natasa Heror az ottani többségi és
kisebbségi média viszonyáról és együttműködéséről tartott rövid tájékoztatást. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő
meghívottjaiként Kulin Zoltán és K. Debreceni Mihály vázolták az
ukrajnai médiaállapotokat, különös tekintettel a magyar nyelvű köztájékoztatás
nehéz, törvényi megszorítások és hatósági vegzálások által terhelt helyzetére. Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő
vendégeként Molnár Judit
dunaszerdahelyi főszerkesztő a felemás, politikai torzsalkodásoknak kitett,
helyenként szerepzavarban lévő felvidéki sajtóról adott egyfajta képet. Az
RMDSZ-es Sógor Csaba azzal adta át a
szót meghívottjának, Szász Attilának,
hogy a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar
valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné, mégpedig ritkán jó színben. A marosvásárhelyi
rádió főszerkesztő-helyettese a közszolgálati rádiózás, azon belül pedig a belső-erdélyi
magyar nyelvű tájékoztatás helyzetét és gondjait ecsetelte. Maksay Ágnes kolozsvári médiaszakember
a romániai tapasztalatokról általánosságokat és specifikumokat is megosztott a
hallgatósággal, leszögezve: a magyar nyelvű televíziózás a legkevésbé fejlett
és korszerű kommunikációs ágazat az országban.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő
hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média
világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes.
Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy
fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt
mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, ráadásul a
többségi asszimilációs politika a
kisebbségi média működését egyenesen gátolja. De gondok mutatkoznak a magyar közmédia szolgáltatásainak a határon túli nemzetrészekhez
való eljuttatásában is, a kábelcégek hozzáállásától a geokódolásig terjedően. „Nyelvében
él a nemzet – mondottuk a legelején. Jól felfogott nemzeti érdekeinket
semmiképpen sem szabad alárendelnünk a megosztó pártérdekeknek. A sajtónak, a
médiának szabadnak kell lennie!” – zárta felszólalását Tőkés László.
Meghívottja, Dénes László nagyváradi újságíró a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról
szólva elmondta, hogy számszerűleg kevesebb, de annál színvonalasabb kiadvány
megjelenése lenne kívánatos, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. De
arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióbeli legnagyobb nemzeti kisebbségnek,
a romániai magyarságnak nincs egész nap és mindenütt fogható országos
televíziója és rádiója, sem közszolgálati, sem kereskedelmi. Ugyanakkor az újságírószakma anyagi és társadalmi
megbecsülése rendkívül alacsony, emiatt a rutinos szakemberek elhagyják, a
tehetséges, magasan képzett fiatalok pedig nem is választják ezt a pályát. Azt
sem hallgatta el, hogy a közösség érdekvédelmét és közképviseletét évek óta
kisajátító politikai szervezet azzal is igyekszik uralni a médiát, hogy a
romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásnak az anyanyelvű sajtóra
eső részét preferenciálisan osztja szét.
A konferencián szót kapott még Balázs Bence
kolozsvári újságíró, az Európai Kisebbségi és Regionális
Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) munkatársa, valamint Vincze Loránd, az Európai Nemzetiségek
Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Zárszavában Deutsch Tamás EP-képviselő minden, magát demokratának tartó
politikus abbéli felelősségére mutatott rá, amellyel a nemzeti kisebbségek
megmaradását, erősödését, gyarapodását elősegíteni köteles. Ez egy kardinális
európai ügy, a nemzetek Európai Uniójának közügye. A nemzeti közösségek
fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az anyanyelven történő alapos tájékoztatás
az önálló, szabad és korszerű média révén.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA