A 2016. évi szerbiai és koszovói országjelentések ügyében tartott európai parlamenti vitáról
MÁÉRT - 2017. június 14., szerda 14:44
Többrendbeli halasztás nyomán az e heti
strasbourgi ülésszakon végre az Európai Parlament napirendjére kerültek a 2016.
évre szóló szerbiai és koszovói országjelentések. A David McAllister néppárti
és Ulrike Lunacek zöldpárti raportőrök által jegyzett jelentéseket az európai
törvényhozás mai plenáris ülésén túlnyomó szótöbbséggel fogadta el.
A szerbiai jelentés ügyében a magyar néppárti
képviselők között szoros együttműködés alakult ki. Deli Andor szerbiai ügyekben
„illetékes” délvidéki fideszes képviselő számos módosító indítványához többen
is csatlakoztak. Tőkés László erdélyi képviselő a közösen jegyzett javaslatok
mellett önálló módosítókat is benyújtott. Hasonló együttműködés alakult ki több
más, főképpen balkáni országokból való kollégával. Erdélyi képviselőnk a horvát
Marijana Petirrel a szerbiai kisebbségek – köztük a magyar és a horvát –
védelmében terjesztett elő közös kiegészítő szövegjavaslatokat. Andrej Kovacsev
bolgár és más kollegáival együtt viszont a volt jugoszláv titkosszolgálat – a
hírhedt UDBA – levéltári aktáinak a nyilvánosságra hozatalára, illetve a volt
kommunista titkosrendőrség elszámoltatására nézve tett javaslatot.
A szerbiai országjelentés június 13-i
parlamenti vitájában David McAllister jelentéstévő elismerését fejezte ki a
nyugat-balkáni ország által a csatlakozási tárgyalások kezdete óta elért
szerény, de mégis fontos eredmények iránt. Egyebek mellett a regionális
együttműködés, ennek részeként pedig a Koszovóval való viszony
normalizációjának az európai követelményét hangsúlyozta, mely a legfontosabb
előfeltétele a nagy nehezen elkezdődött csatlakozási tárgyalások
előrehaladásának.
Johannes Hahn csatlakozási biztos szintén
elismeréssel szólt Szerbia eddigi teljesítményéről. Külön is méltatta, hogy a
jugoszláv utódállam oroszlánrészt vállalt a menekültkérdés kezelésében.
Morvai Krisztina független képviselő mind a
szerbiai, mind a koszovói vitában felszólalt. A koszovói szerb közösség számára
biztosított széleskörű autonómia mintájára az Unió támogatását kérte a
délvidéki magyarság teljes körű önrendelkezésének a megvalósításához.
Tekintettel a nyugat-balkáni térség
országaiban tapasztalható politikai és nemzeti megosztottságra és az egyes
országokban időről időre kirobbanó politikai válságra, valamint az ezek
következtében állandósuló instabilitásra, továbbá a mindmáig fennálló
háborús-polgárháborús veszélyekre, Tőkés László hozzászólásában az Európai Unió
fokozott támogatását kérte az érdekelt országok csatlakozása érdekében. Edi
Rama albán kormányfő és más politikusok véleménye szerint az Unió magára hagyta
a Balkánt. Ezen a helyzeten kell változtatni – erről szólt erdélyi képviselőnk
–, hiszen az európai integráció az egyetlen lehetőség a sokrétű válsággal
küszködő nyugat-balkáni országok számára.
Ezzel együtt képviselőnk azt is szorgalmazta,
hogy az integráció útjára lépett felek az eddigieknél is sokkal nagyobb
erőfeszítéseket tegyenek a velük szemben támasztott, illetve a saját maguk
által vállalt csatlakozási feltételek teljesítése érdekében. Ezek közül a
nemzeti kisebbségek ügyét emelte ki, mely tekintetben Szerbia továbbra is
komoly hiányosságokat és mulasztásokat könyvelhet el.
Nemrégen, egyik nyilatkozatában maga Meho
Omerovic, az emberi és nemzeti kisebbségi jogok szerbiai parlamenti
bizottságának az elnöke ismerte el, hogy Szerbia nem fogadta el a nemzeti
kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítását, amit az év elején
kellett volna megtennie. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvény régóta
halasztódó módosítását is elmulasztotta. Tőkés László rámutatott, hogy a már
elfogadott kisebbségvédelmi joganyag előírásai is általában papíron maradnak, s
életbe léptetésük notórius módon elmarad. Ilyenformán egyáltalán nem felel meg
a valóságnak az országjelentés azon megállapítása, hogy „a Vajdaság magas
szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”. Kevés a szó – Szerbiának
tettekkel kell bizonyítania a kisebbségi jogok tiszteletben tartását.
A Koszovóról szóló vitában Johannes Hahn
európai biztos a Szerbiával folytatott kétoldalú tárgyalások továbbvitelét,
illetve az eddig megkötött megállapodások gyakorlatba ültetését sürgette. Ez
mindkét ország csatlakozása szempontjából alapvető követelménynek számít.
Tőkés László Magyarország támogatásáról
biztosította az új nyugat-balkáni állam integrációját. Sajnálatosnak nevezte,
hogy amit független országgá válásukkal elértek a koszovóiak, azt politikai
viszálykodásukkal rendre lerombolják. A nemzeti kisebbségek parlamenti
képviseletének részarányos biztosítását viszont követendő „jó gyakorlatként”
méltatta.
Csak remélni lehet, hogy a vasárnapi
választások jó irányba vezetnek, és hogy a koszovói–szerb viszonyok rendezése
terén is előrehaladás történik.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA