Japán szerint a migránsválságot a kiindulási gócpontokban kell kezelni
MÁÉRT - 2017. július 6., csütörtök 18:37
Július
5–6-án került sor Strasbourgban a 37. EU–Japán Parlamentközi Találkozóra. A két
parlament küldöttségeinek részvételével rendezett tanácskozást július 5-én
délután Petr Ježek, a Japánnal
fenntartott kapcsolatokért felelős EP-küldöttség elnöke, valamint Gotoda Maszazumi
parlamenti képviselő, a japán delegáció vezetője nyitotta meg.
Előterjesztéseiben az Unió, illetve Japán politikai és gazdasági helyzetéről
nyújtottak átfogó tájékoztatást. Mindketten elégtétellel szóltak az EU és Japán
közötti Gazdasági Partnerségi Megállapodás, valamint a Stratégiai Partnerségi
Megállapodás megkötésére néző tárgyalások előrehaladásáról és a keretükben
megvalósuló kölcsönös együttműködés nyújtotta távlati lehetőségekről.
Tőkés
László európai képviselő, a Japánnal fenntartott kapcsolatokért felelős
EP-küldöttség póttagja hozzászólásában elismeréssel szólt a távol-keleti ország
által elért, bámulatos gazdasági fejlődésről, melynek köszönhetően Japán a
világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé nőtte ki magát. Isihara Nobuteru
gazdaságfejlesztési miniszter szavaira hivatkozva, az EU és Japán gazdasági
együttműködésének fokozását szorgalmazta, aminek együttes súlya máris a világ
országai bruttó hazai termékének (GDP) mintegy 28%-át teszi ki.
Erdélyi képviselőnk a továbbiakban az Európán elhatalmasodó migrációs
válságról kérdezte a japán vendégeket. Olaszországban immár az
elviselhetetlenségig fokozódott a helyzet, az Európai Unió pedig egy olyan
hajóhoz hasonlítható, mely hogyha több utast vesz a fedélzetére, maga is
elsüllyed. Mi erről a tokiói álláspont és mit tanácsol ezzel kapcsolatban
Japán, mely tudnivaló módon távol áll az illegális bevándorlók áradatától, és
gyakorlatilag semmilyen migránst nem fogad be? – kérdezte képviselőnk, külön is
megemlítve az Európa identitását fenyegető veszélyeket.
Még mielőtt válaszolhattak volna a megkérdezettek, Karin Kadenbach
osztrák szocialista képviselő, az EP-delegáció alelnöke magához ragadva a szót
és magából kikelve utasította vissza Tőkés László európai identitásunkra
vonatkozó megjegyzését, polemikus éllel jelentve ki, hogy az európai
törvényhozás többsége szerint „nem kell félnünk identitásunk elvesztésétől”,
kikérve ugyanakkor, hogy ilyent senki ne állítson.
Hozzászólásában Bruno Gollnisch független franciaországi képviselő
arra mutatott rá, hogy Európában egyre többen vannak, akiket aggodalommal tölt
el az Unió jelenlegi migránspolitikája. Tiszteletben tartja ugyan a többség
álláspontját, de a kisebbségi – példának okáért a közel 50%-ot kitevő ausztriai
euroszkeptikusok véleményére is oda kell figyelni – mondotta. Ježek delegációs
elnök ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy az identitásról szóló
vitákban mindenkinek jogában áll kifejteni a véleményét.
Válaszában Gotoda delegációvezető elismerte, hogy Japán szinte teljesen mentes
a jelenkori migrációs áradattól – mindazáltal teljes szolidaritást
tanúsít a bevándorlók iránt, akiknek sorsán humanitárius támogatásokkal kíván
enyhíteni, továbbá teljes mértékben együttműködik a migráció kiváltó okainak az
ún. kiindulási országokban való megszüntetésében.
Az EU–Japán parlamentközi tanácskozás másnap biztonságpolitikai kérdések,
a japán–kínai–észak-koreai viszonyrendszer megtárgyalásával folytatódott.
A felek elégtétellel
üdvözölték egy közös nyilatkozatban, hogy az Unió és Japán közötti
szabadkereskedelmi és gazdasági partnerségi egyezményről széles körű politikai
megállapodás jött létre. Bár ez még nem a végleges kereskedelmi szerződés, nagy
előrelépést jelent az EU–Japán kapcsolatokban.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA