Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor: Klaus Iohannis székelyföldi látogatásával annak látszatát kelti, hogy a 2019-es államelnöki választásokra készül
MÁÉRT - 2017. július 14., péntek 17:09
Klaus
Iohannis székelyföldi látogatásáról mondta el véleményét, féléves parlamenti
tevékenységet értékelt, illetve a jövő évi kihívásokat ismertette július 14-én,
pénteken Kelemen Hunor szövetségi elnök a margittai Szabadság Feszten.
Az
államelnök székelyföldi látogatásáról
„Amikor nekem
évente kétszer-háromszor alkalmam nyílik az államelnökkel beszélni, mindig elmondom,
milyen gondokkal szembesül közösségünk, milyen problémák megoldását sürgetjük.
Azt javasoltam 2015-ben Klaus Iohannisnak, hogy Románia összes politikai
szereplőjével írjunk alá egy többség-kisebbségi együttműködési paktumot,
amelynek szerepe kivenni a kisebbségi kérdést a hatalmi harcokból. Ez jelentse
azt is, ha mi megállapodunk valakivel a kisebbségi jogok bővítéséről, az
ellenzék csak azért is, mert megteheti, ne támadja a magyarokat. Az államelnök
ezt a kérést azóta is tanulmányozza.
Amit ő
ebben a politikai válságban elművelt – miközben Berlinből azt üzente, hogy a
kisebbségi kérdés tekintetében Románia modellértékű, a hírtelevíziókban olyan
magyarellenes őrjöngés volt tapasztalható, amire nem volt példa, Brüsszelből
pedig óva intette a kormánypártokat, hogy ne tárgyaljanak semmiféle etnikai
autonómiáról az RMDSZ-szel, pedig ilyenről szó sem volt – azt a látszatot
kelti, hogy a Szövetség is részese a kormánynak.
A
Cotroceni-palotában is, az államelnöki konzultáció alkalmával elmondtuk neki,
közösségünkben nő a feszültség, a frusztráltság, mert nem történik meg azoknak
a kérdéseknek a megoldása, amelyekben az államelnöknek is szerepet kell
vállalnia.
Legutóbb
fél éve, amikor jelezte, hogy el akar látogatni Székelyföldre, a március 15-ét
javasoltam neki. Ő az első államfő, aki egymást követő három esztendőben semmit
nem üzent a magyaroknak nemzeti ünnepük alkalmával.
A keddi
látogatás kapcsán ugyanazt a modellt követi, mint elődje. Nem akar az RMDSZ
vezetőségével találkozni, csakis az önkormányzatisokkal. Azzal viszont
számolnia kell, hogy helyi és megyei önkormányzatokban is mi vagyunk jelen. Bár
fontos ez a látogatás, mindenképpen meg van késve. Ha korábban megtörtént
volna, senki sem gondolhatná, hogy a 2019-es államelnöki választásokra készül.
Ugyanakkor nem
szabad eltekinteni attól sem, hogy Székelyföldet követően Vrancea megyébe megy,
ahol a mără?e?ti-i mauzóleumban rója le kegyeletét az első világháborúban
elesett román katonák előtt.”
A
jogállamiság kérdéséről
„Az elmúlt
fél esztendő nagyon nagy mulasztása az, amivel kapcsolatosan a legnagyobb
reményeket tápláltam: hogy lesz egy olyan többség a parlamentben, amely képes
rendezni, amit az elmúlt tíz-tizenkét év alatt elrontott Románia. A jogállamiságot
nagymértékben felszámolták, annak csak a látszatát őriztük meg, amiről a
kilencvenes években elhittük: a hatalmi ágak szétválasztása megtörtént. Ma
egymásra rácsúszva vannak jelen a hatalmi ágak, ez rányomja a bélyegjét
mindenre, a nemzeti kisebbségekre is itt Bihar megyében, de az ország más olyan
régiójában is, ahol magyarok élnek.
Nagyon
hittem, de még mindig hinni akarok abban, hogy mégis csak lesz bátorsága egy
parlamenti többségnek arra, hogy visszaállítsa a jogállamiságot. Ez nem fog
egyik napról a másikra megtörténni. Mi magunk is kidolgoztunk olyan
törvénytervezeteket, amelyek a hatalmi ágak szétválasztására vonatkoznak, arra
is, hogy az alkotmánybírósági döntések mentén módosítsuk végre a büntetőtörvénykönyvet
és perrendtartást.”
2017 első
feléről
„Ha sok
tekintetben nem is, a magyar embereket érintő kérdésekben a mérleg pozitívnak
tekinthető ma Romániában. Végig azon voltunk, hogy a lehetőségeinkkel, a 6.5
százalékunkkal éljünk. Egy erősebb frakciónk van a számarányunkat is nézve, sok
az új, a fiatal parlamenti képviselő és szántor. Jól teljesítettünk, olyan
törvénytervezeteket és módosításokat vittünk át, amelyek jók és hasznosak
közösségünknek. Az oktatási módosításunk már csak az államelnöki kihirdetésre
vár.
Bevezettük
a differenciált kis érettségit és érettségit, megoldottuk a protestáns
teológiai intézet finanszírozásának kérdését, a pedagógus-továbbképző központ
létrehozását. Mára már azokban a helyzetekben, amikor az önkormányzat nem tud
dönteni – mindegy, hogy milyen okból kifolyólag –, miniszteri, kormányzati
eszközzel is meg lehet oldani a marosvásárhelyi római katolikus iskolához
hasonló helyzeteket. Bár úgy tűnik, hogy ez utóbbi megvalósítás a helyi
autonómia elvét felülírja, mégsem hagyhatunk egy megyét iskolahálózat nélkül,
amikor helyi szinten döcögnek a dolgok. A szociális és egészségügyi
intézményekben a nyelvi jogok bővítésével is előreléptünk.
A 6.5
százalékunkkal tehát eredményeket értünk el, a parlamenti együttműködési
megállapodás ezért is egy jó eszköz, hiszen – bár a többségnek 54 százaléka van
– szüksége van ránk. A támogatásunkért cserébe pedig mi is elvárjuk, hogy
támogassák a közösségünk számára fontosnak tekintett ügyeket.”
A
kormányválságról
„A júniusi
hónap folyamán elég nagy dilemma elé kerültünk, amikor a kormánykoalíció
bejelentette: miniszterelnököt cserél. A parlamenti többségnek azt a jogát el
kell ismerni, ha kormányfőt, minisztereket akar cserélni, akkor ezt megtehesse.
Időközben a kormánykoalíció számára is világossá vált, nem olyan könnyű a
miniszterelnököt kicserélni, ha ő nem akar távozni. Nem gondolták át a
lehetséges forgatókönyvet, nem látták át, hogy bizalmatlansági indítvány lesz
mindennek a vége. Ez az eset példátlan a romániai parlamentáris demokrácia
történelmében.
Ebben a
konfliktusban kértek meg bennünket, hogy járjunk hozzá a kormánybuktatáshoz. Az
ajánlatot nem utasítottuk el egyből, de elmondtuk azt is, hogy miket kellene
tisztázni. Tárgyaltunk, nem üzleteltünk. Három kérésünk volt, az egyik a
kisebbségügyi törvényre vonatkozott – amely tizenkét esztendeje ül a
parlamentben –, de el akartuk érni a 215-ös helyi közigazgatási törvény
módosítását, a nyelvi jogok bővítését, illetve március 15. hivatalos ünneppé
nyilvánítását.
Hétfőn
pillanatokon belül megszületett a pozitív jelentés a bizottságban március
15-ről, a közigazgatási törvény szankciók bevezetésénél bár elakadtunk este,
nem volt semmilyen konfliktus. A kisebbségi törvénynél az volt a kérés, hogy a
kulturális autonómia szóhasználatot cseréljük le, de a tartalmát elfogadták.
Másnap
reggelre azt kellett megtapasztalnunk, hogy Romániában ma is egyetlen
gombnyomásra olyan magyarellenes hangulatot lehet elindítani, mint a
kilencvenes években. A nagy kérdés, ki képes erre. Egy ilyen hangulat
elindítására egyszerű újságírónak nincs is eszköze, mert ez egy lehetetlen
feladat számára. A Szociáldemokrata Párt erdélyi képviselőinek arcát órákon
belül szétszórták a világhálón, miszerint ők azok, akik el akarják árulni
Erdélyt.
Ennek
következménye lett végül az, hogy másnap meggondolta magát a kormánykoalíció.
Visszavonultak, mi is, nem vettünk részt a bizalmatlansági indítvány
szavazásán.”
2018-ról, a
nagy egyesülés száz éves évfordulójáról
„Nem vagyunk
rosszabb helyzetben, mint voltunk néhány hónappal ezelőtt. Amit legutóbb is,
júniusban, a kormányválság idején kértünk, nem ellentétes az uniós
irányelvekkel. Ennek ellenére folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a romániai
magyarságra nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek. A következő időszakban az
együttműködési megállapodást folytatni kell, meg kell próbálnunk az elkezdett
törvényjavaslatokat és módosításokat előre vinni, a román
közvélemény-formálókhoz szólni, de abban biztosak lehetünk, hogy a
magyarellenes támadások folyamatosak lesznek a következő hónapokban és évben.
Azt is
világosan látni kell, hogy az uborkaszezon idején is, mivel nincs témájuk, a
magyarok ellen uszítanak a hírcsatornák. A következő év problematikus esztendő
lesz. Nekünk minden bizonnyal el kell fogadni azt, hogy a többségiek
ünnepelnek, de nekik meg azt kell megérteni, a kölcsönös tisztelet jegyében,
hogy mi, magyarok nem tudunk ünnepelni. Nem szabad megengednünk azt magunknak,
hogy egy éven keresztül behúzódjunk a sarokba, hogy rosszul érezzük magunkat. Erre
nem szabad berendezkednünk.
Az RMDSZ
elképzelése az, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában címmel történelmi
konferenciákat szervez, kiadványokat szerkeszt arról, hogy mit adtak hozzá az
elmúlt száz esztendőben a hazai értékekhez a magyar emberek. Fel akarjuk mutatni,
hogy értéket alkottunk, hogy továbbra is ezt akarjuk tenni: folyamatosan
újrateremteni az identitásunkat.
A többség
egy része az elmúlt száz évért a magyarokat fogja okolni, és nehogy azt
higgyük, hogy az ilyen túlhajtott magyarellenes retorikákból nem születhetnek
majd rossz döntések is. A románok egy részének azt nehéz elmagyarázni, hogy
száz év alatt nem tudták a történelmi régiókat összekötni. Ma több időbe kerül
vonattal Bukarestből Balázsfalvára utazni, mint száz évvel ezelőtt. Ez nem nagy
teljesítmény, a modernizációt, a nagy megvalósításokat nézve nincs amivel
büszkélkednie a román államnak.
Kormányra
hívtak bennünket egy adott pontban, de ennek politikai feltételei ma nem
adottak. Ennek ellenére viszont fent kell tartani az együttműködést a
kormányzattal, mert közösségünknek szüksége van azokra a forrásokra, amelyeket
csak egy parlamenti többség tud biztosítani.”
A gazdasági
döntéssorozatokról
„Nagyon
fontos, hogy a kormány növelte a minimálbért, hiszen nem lehet elfogadni azt,
hogy a minimálbért folyamatosan lenyomják Romániában. Hosszú távon nem
fenntartható, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk a béreket. Ez egy jó döntés
volt, csak meg kell nézni, mennyit bír el a román gazdaság.
A
bértörvényen is javítottunk, de nagyon fontos az a start up program is, amely a
most induló vállalkozásokat célozza. Ezt támogattuk, támogatni fogunk minden
olyan kezdeményezést, amely kis és közepes vállalkozásokon segít.
A nagy baj,
hogy a beruházásokkal el van akadva Románia, hogy nem hívja le az uniós alapokat,
a hazai fejlesztésekből sem indult el semmi az elmúlt időszakban.
Mi azt
mondtuk, hogy sem a forgalmi, sem a szolidaritási, sem a családi adót abban a
formájában, ahogy bejelentették, nem fogjuk támogatni. Nem baj, hogy ezekben a
kérdésekben most visszalépett a kormány, ami viszont igen, hogy azt a látszatot
kelti, hogy halványlila gőze sincs, mit akar a gazdasággal.”
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|