Tőkés László: Meg kell tartani államalapítónk örökségét
MÁÉRT - 2017. augusztus 21., hétfő 14:30
Idén is a Szent Imre-plébániatemplom
és a Szent Jobb-kápolna határolta térségen, az egy évtizede hagyományosnak
mondható helyszínen tartották meg Balatonalmádiban
az államalapítás és az új kenyér ünnepét. Augusztus
20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az
államalapítás és az alapító Szent István király emlékére, akit ezen a napon
avattak szentté 1083-ban. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik,
Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe.
Balatonalmádi – amelynek része
Vörösberény, Budatava és Káptalanfüred is – egy fejlődő, forgalmas üdülőváros,
járási székhely Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az
Öreg-hegynek a „magyar tengerre” leereszkedő lejtőjén. A környék már a római
időkben lakott volt, a magyar honfoglalás idején a fejedelmi törzs
szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből,
Vörösberényé 1109-ből származik.
A Partium Keresztény Egyetem szociológia szakos hallgatói idei nyári
gyakorlatukat ebben a városban töltik ezekben a napokban, az önkormányzat
nagyvonalú támogatásával, s ez adott alkalmat a helybélieknek arra, hogy az
augusztus 20-i ünnepi beszéd megtartására felkérjék az egyetemalapító püspököt,
Tőkés László európai parlamenti
képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.
Vasárnap reggel a Szabó János plébános celebrálta szentmisével
vette kezdetét a nemzeti ünnepi rendezvény az Almádi központjában lévő, 1930-ban
épült Szent Imre-templomban, amelynek különlegessége, hogy az erdélyi építészet
hagyományait követi, s architektúrájában meghatározó a tájegységre jellemző
vörös kőzet. A templom mellett áll a budai várból 1956-ban ide áthelyezett
Szent Jobb-kápolna, az államalapító szent király jobbjának egy fragmentumával.
2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog Gizella ereklyéje is e
kápolnában került elhelyezésre.
A mise utáni szabadtéri ünnepségen Keszey
János polgármester köszöntötte a meghívottakat és megjelenteket, majd
átadta a szót a díszvendégnek. Tőkés László ünnepi beszédében hangsúlyozta: a
magyarság megmaradásának feltétele, hogy megőrizzük Szent István örökségét. Államalapító királyunk megmentette a
pusztulástól és egységbe kovácsolta a magyarságot, amelynek megmaradását és
jövőjét a történelem színpadáról letűnt vándor népekkel ellentétben az európai
kereszténység jelentette. Hozzátette, a török hódoltság alatt és a Habsburg-elnyomás
kezdetén az Erdélyi Fejedelemség vitte tovább Szent István örökségét és
tartotta fenn a magyar államiságot, Trianon óta „csonka Magyarország” próbált
helytállni, ma már erősödve igyekszik alkotmányos felelősséget viselni a
határon túl élőkért. „Trianoni
országvesztésünkre lehet-e jobb és hatékonyabb válaszunk – most, a századik
évfordulója közeledtén –, mint a Szent István-i ország maradék népének testvéri
szolidaritása és cselekvő együttműködése?!” – tette fel a korántsem költői
kérdést.
Történelmi utalásokkal, bibliai példázatokkal gazdagított beszédében Tőkés
László arról is beszélt, hogy a migrációs
válság és a vele együtt járó erőszak napjaiban az egyik fő kérdés: Szent
István örökségét, államunkat, hitünket, kultúránkat meg akarjuk-e őrizni és
védelmezni, vagy belevegyülünk az európai fősodorba? EP-képviselőnk megjegyezte:
„Sokan és gyakran szokták idézni István
királynak az idegenek befogadására vonatkozó intelmeit. Csupán azt felejtik el
hozzátenni, hogy államalapító irályunk semmi esetre sem az ország kárára
történő befogadás gyakorlatát pártolta.” Míg az
államalapítás idején valóban a nyugat-európai orientáció bizonyult üdvösnek,
manapság Közép-Európa keresztény-nemzeti
irányvonala jelenti a kiutat a birodalmi Európa elhatalmasodó válságából.
Felidézte, hogy nemrég Tusnádfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök is azzal
zárta beszédét: „…huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa
a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.”
A rendezvényen részt vettek
Balatonalmádi szlovákiai és németországi testvértelepüléseinek, Nyitragerencsérnek és Eggenfeldennek a küldöttei, valamint a
leendő testvértelepülés, Tusnádfürdő
képviselője, illetve a nagyváradi egyetemi hallgatók. Az ünnepségen
közreműködtek a Pesti Zenész Színpad művészei, Porzsolt Éva és Alagi János
énekesek. Az új kenyérre a jelenlévő egyházi képviselők adták áldásukat, majd Bálint Sándor alpolgármester szelte azt
meg.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA