Ötvenhatosok találkozója Nagyváradon
MÁÉRT - 2017. szeptember 17., vasárnap 13:40
Szeptember 15-én
Nagyváradon találkozott az erdélyi 56-os elítéltek egy csoportja. A baráti
összejövetelt évente megtartják azok a koncepciós perekben elítélt egykori
politikai foglyok, akik vagy ugyanabban a perben lettek elmarasztalva, vagy azonos
munkatáborban, netán épp ugyanazon cellában raboskodtak. A ma már kivétel
nélkül hetven év fölötti egykori elítéltek és családtagjaik a Partiumi Keresztény
Egyetem dísztermében gyülekeztek péntek délután.
A megjelenteket Nagy József Barna, a Magyar Polgári
Egyesület elnöke, a rendezvény moderátora köszöntötte. Mint kiemelte, az
1956-os magyarországi és erdélyi eseményekről, a koncepciós perekről egyre
többet tudunk, köszönhetően annak is, hogy az elmúlt esztendő a forradalom és
szabadságharc emlékéve volt. Nagyváradon a Szabadságra
Vágyó Ifjak Szervezete volt a legjelentősebb olyan kommunistaellenes
kezdeményezés, amely a magyarországi forradalom hatására bontogatta szárnyait. A
román politikai rendőrség résen volt, a megtorlás nem maradt el. Ma már tudjuk,
hogy az egykori politikai elítéltek bátorságukkal, az igazságba vetett hitükkel
örök példát statuálva mutatták meg, miként lehet a legnagyobb elnyomásban is embernek
maradni.
Tőkés László európai parlamenti képviselő a rendezvény házigazdájaként,
az egyetem alapító elnökeként is köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, a
kommunista módszerek és forgatókönyvek nemcsak az 1956-os megtorlásokban mutatkoztak
meg, de végigkísérik a rendszerváltás előtti éveket, és kísértenek az
azutániakban is. Az 1987-es brassói kommunistaellenes lázongás megtorlása, vagy
éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom és a bukaresti bányászjárások mind
a kommunizmus sötét, vagyis igazi arcát mutatták meg. „Ez az elnyomó, agresszív
gépezet koholta ki azokat a koncepciós pereket is, amelyekben az itt ülő politikai
elítélteket súlyos börtönévekre kárhoztatta, nyilvánvaló szándékkal: a
magyarság megfélemlítése volt a cél” – mondta a püspök, kifejtve: szabadságvágyukért
súlyosan megbűnhődtek az akkori fiatalok, de éppen az ő példájuk mutatja, hogy ez
a szabadságvágy sokkal erősebb volt, mint a kommunista hatalom rémuralma. A mai
fiataloknak ezt a szabadságvágyat kell követniük, mindig tudniuk kell, hogy hová
álljanak, mert az igazság mindig hatalmasabb a hamisságnál.
Az EP-képviselő végül
elmondta, hogy a múlt puszta megismerésén túl ma már az igazság kiderítése a
legfontosabb, aminek igazságtétellel kell párosulnia. A feltárásban segítenek
az egykori politikai elítéltek visszaemlékezései, amlyeket Mohi Sándor és Nagy
Ernő is feldolgoztak dokumentumfilmjeikben.
A rendezvényen Mohi Sándor filmrendező szólt röviden arról
a három filmről, amit a jelenlévők megtekinthettek. Az első dokumentumfilm a SZVISZ-t
mutatta be annak egyik vezetője, Domokos Miklós szemszögéből. A második az
egykori ifjúsági szervezet tagjainak visszaemlékezésén keresztül mutatta be a
történteket. A megrázó képsorok, visszaemlékezések után egy rövidfilmet
vetítettek le, amely a tavaly ősszel megtartott sepsiszentgyörgyi konferencián
készült.
Az esemény
záróakkordjaként az 1956-os Magyarok
Világszövetsége adott át emlékérmeket és -lapokat az egykori politikai
elítélteknek. A meghitt, baráti összejövetel a Himnusz és a Székely Himnusz
eléneklésével zárult.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA