Az Európai Néppárt EP-frakciója foglalkozott az ukrán oktatási törvény és a migráció kérdésével
MÁÉRT - 2017. szeptember 27., szerda 20:31
Az Európai Parlament október végi munkahetén
az Európai Néppárt (EPP) frakciója, valamint külügyi munkacsoportja egyaránt
foglalkozott az újonnan elfogadott ukrán oktatási törvénnyel, valamint a migráció
kérdésével.
Az EPP
külügyi munkacsoportjának keddi ülésén Cristian
Preda külügyi bizottsági koordinátor és Tőkés László EP-képviselő, a parlament Külügyi Bizottságának (AFET)
tagja azzal a javaslattal éltek, hogy a néppárti frakció támogassa a Petro Porosenko
ukrán államelnök által immár – sajnálatos módon – aláírt új oktatási törvénynek az EP jövő heti
plenárisán való napirendre tűzését, tekintettel annak a nemzeti kisebbségekre –
köztük a románokra és a magyarokra – nézve hátrányosan megkülönböztető voltára.
A vita rendjén két egymással ellentétes
álláspont alakult ki. Tőkés László úgy ítélte meg, hogy az új jogszabály a
kisebbségi anyanyelvi és oktatási jogok drasztikus korlátozása által a
legsötétebb sztálini időkre
emlékeztet. Ukrajna a legjobb
barátait, uniós integrációjának őszinte támogatóit – köztük Magyarországot és Romániát – sérti meg azáltal, hogy a magyar, román, bolgár,
lengyel, szlovák kisebbségi oktatást szinte teljesen fel akarja számolni –
mondotta képviselőnk, rámutatva arra, hogy az Unió a múltban is gyakran
késlekedett a mostanihoz hasonló, sürgető ügyek melletti kiállásban.
Bocskor
Andrea kárpátaljai Fidesz-képviselő ugyancsak
az ügy napirendre tűzése mellett érvelt, sürgetve egyben az egységes európai
normák alkalmazását, másfelől pedig az ukrán törvény normakontrollját a
Velencei Bizottságban.
Elmar Brok, az AFET előző elnöke
nagyfokú megértést tanított az őshonos kárpátaljai kisebbségek ügye iránt, sőt
a kisebbségi oroszokkal szembeni ukrán ellenségeskedést is „kontraproduktívnak”
ítélte, hiszen az egészben is akadályozza az ukrán válság rendezését.
Felszólalásában arra is kitért, hogy „román és magyar barátaink ezek után el
fogják veszíteni a kedvüket arra, hogy Ukrajnát támogassák”.
Michael
Gahler német és José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra spanyol képviselők – másokkal
együtt a kivárás mellett érveltek. Végül is
az engedékenység, az értetlenség és az óvatosság kerekedett felül a vitában.
Cristian Preda román képviselő is hiába szólalt fel a létükben veszélyeztetett
nemzeti közösségek jogfosztása ellen, Sandra
Kalniete ülésvezető az ügy elnapolását konstatálta, előirányozva ezzel
együtt legalább azt, hogy az EPP közvetlen úton, a háttérdiplomácia eszközeivel
próbáljon eredményt elérni az ukrán félnél.
Másnap a néppárti képviselőcsoport
rendes ülésén vetődött fel újból az ukrán kérdés. Minekutána Manfred Weber frakcióelnök az Unió
országainak időszerű kérdéseiről tartott általános politikai beszámolót, a vita
rendjén Tőkés László ismét szóvá tette az ukrán oktatási törvény égető
problémáját. Visszautalva az előző napi vitára, erdélyi képviselőnk az Európai
Néppárt, a frakció és az uniós intézmények halogatás nélküli fellépését
sürgette az ukrajnai nemzeti kisebbségek, illetve alapvető jogaik védelmében. Felszólalásában
– egyebek mellett – megemlítette, hogy a jogkorlátozó törvénnyel szemben
tiltakozásképpen Klaus Iohannis
román államfő lemondta küszöbön álló ukrajnai látogatását. A
kárpátaljai-bukovinai román közösség
az iskolarendszerüket felszámolni akaró ukránosítási törekvések ellen emeli fel
a szavát – mondotta –, hasonlóan a magyar
közösséghez, amelyet valóságos tragédiaként érint mintegy száz iskolájának
és egész oktatási intézményrendszerének várható megszüntetése. Itt nincs helye
steril jogvitának és halogatásnak: a szovjet-orosz kommunista kisebbségellenes
hagyományokat követő, diktatórikus és nacionalista ukrajnai rendszer puszta
létében fenyegeti a magyarságot – mutatott rá.
Bocskor Andrea képviselő az ukrán
hatalom cinikus ferdítéseit leplezte le, visszautasítva – példának okáért – az
igaztalan orosz- és Putyin-barátság magyarok ellen irányuló rágalmát. Az
„Európai soknyelvűség napján” igazán fontos volna, hogy az EP ne söpörje
szőnyeg alá a diszkriminatív ukrán oktatási törvény kérdését – mondotta. Hozzászólásában
Daniel Buda román néppárti képviselő
is az azonnali fellépést sürgette.
A frakcióvezető
ígéretet tett arra, hogy – előzetes kompromisszumos lépésként – a Néppárt és ő
maga személyesen is kapcsolatba fog lépni ukrajnai testvérpártjukkal, illetve
magával Porosenko államfővel.
Az általános vita rendjén Tőkés László a
vasárnapi németországi választások,
valamint a macedóniai belpolitikai helyzet kérdéseihez is hozzászólt.
Gratulálva a CDU/CSU pártszövetség
választási győzelméhez, ezzel együtt annak a véleményének adott hangot, hogy az
elszenvedett 7–8%-os választási visszaesés egyik legfőbb oka minden bizonnyal Angela Merkel kancellár migrációs politikájának a hibáiban
keresendő. Revideálnia kellene ezt a politikát, nagyobb figyelmet szentelve
arra, hogy Európa, ebben pedig Németország és Magyarország megőrizzék keresztény-nemzeti identitásukat. A
keresztény gyökereken alapuló Néppárt részéről jogos elvárás ez, mint ahogy a kancellár
evangélikus lelkipásztori családból való származása alapján is nagyobb
érzékenysége volna elvárható tőle az identitás vonatkozásában – zárta szavait
képviselőnk.
Macedónia
vonatkozásában annak a veszélyéről szólt, hogy a
szocialista kormány 150 ezer migráns betelepítésére irányuló tervei a
Magyarország és szomszédjai által többé-kevésbé lezárt balkáni útvonal újbóli megnyitásával fenyegetnek.
A közelgő választásokra való tekintettel
a Néppártnak határozott módon ki kellene állnia macedóniai néppárti
szövetségesei mellett – mondotta Tőkés László.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA