Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor a 16. MIÉRT Akadémián: az anyanyelvű oktatás nem luxus, nem is lehet alternatívája
MÁÉRT - 2017. szeptember 29., péntek 10:33
Szülőként és az RMDSZ elnökeként is azt szeretném, hogy
olyan oktatási rendszerünk legyen, amely gyermekközpontú, amely versenyképes
tudást biztosít, amely nem alulfinanszírozott, amely képes visszaadni a
pedagógusszakma becsületét. Az oktatás helyzetének javítása nem csak politikusi
feladat. Ha nincs társadalmi bázis, háttér a szakma, a pedagógusok részéről,
nagyon nehéz lesz olyan reformot véghezvinni, amelyhez legalább egy évtizedig
nem szükséges hozzányúlni – hangsúlyozta csütörtökön a Magyar Ifjúsági Értekezlet
16. Akadémiáján Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke a romániai
magyar oktatás aktuális kihívásairól tartott előadást.
„27 éve azt mondjuk, hogy az oktatás
prioritás közösségünk számára, így a Szövetség számára is, hogy ez az egyik olyan
fontos terület, amellyel kiemelten kell foglalkoznunk a következőkben is. Onnan
indultunk a kilencvenes években, hogy nem volt magyar nyelvű oktatás, hogy
önálló magyar nyelvű iskoláink is alig léteztek. A földről kellett felállni”
– idézte meg a kezdeteket Kelemen Hunor. Mint kiemelte, az anyanyelvű oktatás
az identitás megőrzésének, újratermelésének alapfeltétele, ennek hiányában
pedig előbb-utóbb halálra ítéltetik egy kisebbségi közösség, hamarabb lehet
asszimilálni őt. Azokat a kijelentéseket, miszerint a magyar nyelvű oktatás
luxus, teljes mértékben elutasítja az RMDSZ elnöke. Ennek ugyanis nem lehet
alternatívája, de mivel újabb kihívásokkal kell szembenézni, a minőségre is
nagyobb hangsúlyt kell fektetni a következőkben. „Ahhoz, hogy a 21. században minőségi oktatásról beszélhessünk,
konszenzusra kell jutnia a társadalomnak és a politikának. Ha elindulunk egy
úton, azon merjünk végigmenni. A hiba ugyanis az, hogy reformokról reformokra
bukdácsolunk, egyiket sem tudjuk végigvinni” – nyomatékosított Kelemen
Hunor. Szerinte a finn és északi példa sikeressége pont abban rejlik, hogy
sosem borítottak egyik pillanatról a másikra a feje tetejére egyetlenegy
oktatási reformot sem. Romániában ezzel szemben 28 év alatt 24 oktatási
miniszter volt, mindegyik saját elképzelését próbálta ráerőltetni a rendszerre,
ilyen körülmények között pedig lehetetlen koherens oktatáspolitikát elképzelni.
A
Szövetség az utolsó, 2011-es oktatási törvénnyel jutott el odáig, hogy a román
nyelvet immár második nyelvként tanulhatják a magyar gyermekek, a földrajzot és
történelmet pedig magyarul. „Persze, még
messze állunk attól, hogy ez a gyakorlatban is működjön, de a kereteket
megteremtettük” – tette hozzá Kelemen Hunor. Úgy fogalmazott: a legújabb
oktatási törvény jó válaszokat adott a magyar közösség szempontjából, viszont
néhány problémát mégsem oldott meg. Bár megjelenik egyfajta decentralizáció,
lehetőséget ad arra is, hogy a tanügyminiszter központosítson. „De a bizalmatlanság kérdése is súlyos
problémákat vet fel. A miniszternek nem szabadna azt akarnia, hogy kiadás előtt
minden kisebbségi nyelven írt tankönyvet lefordítsanak láttamozásra. Bíznia
kellene a szakmában, téves olyanokat feltételezni, hogy a magyar irodalom vagy
netán a magyar nyelvű matematika tankönyvekben a szerzők olyan tartalmat is
elrejtettek, amelyek károsan hathatnak az országra” – mondta el Kelemen
Hunor.
Évek óta
alulfinanszírozott az oktatás, a 6 százalékos költségvetési hozzájárulás
megszavazását pedig évről-évre elhalasztják. Amennyiben aprólékosan bár, de nem
változtat a jelenlegi helyzeten a politikum, előbb-utóbb nagy baj lesz. A RMDSZ
azt kéri, hogy a 2018-as költségvetésben már két százalékos növekedés legyen az
oktatás részére, azt követően pedig, 2020-ig lehessen eljutni a hatig. Az
Szövetség ezután is kitart emellett az érv mellett, kezdeményezi is ezt az
újabb éves költségvetés elfogadását megelőzően.
Mint
felidézte, a törvényben szerepel egy olyan elem is, amely kimondja, hogy az
iskolaigazgatók kinevezésénél, amennyiben kisebbségi oktatáshoz tartozó
intézményről van szó, egy kisebbségi szervezet ajánlása is szükségeltetik. Bár
szerinte ez rengeteg vitára adhat okot, a kulturális autonómia egyik fontos
eleme. Az RMDSZ azt akarja, hogy a magyar emberek dolgairól a magyar közösség
választott képviselői hozzanak döntést.
„Az, hogy az önkormányzatoknak minden döntést
átadott a kormány az iskolaalapítással kapcsolatosan, rendben van. Ugyanakkor
felvetődik az a kérdés is, hogy mit kezdünk azokkal a helyzetekkel, ahol
kisebbségellenes városvezetéssel találkozunk, ahol egy-egy iskolaalapításnál
olyan taposóaknákat rejtenek el, amelyek bármikor felrobbanthatnak egy
intézményt” – utalt a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetére a
szövetségi elnök. Éppen ezért az RMDSZ olyan javaslatot fogalmaz meg, amely
látszólag ellentmond a decentralizációnak, de amely azokban a helyzetekben
megoldást jelent, amikor az önkormányzat valamilyen oknál fogva nem képes a
törvényes kereteknek eleget tenni.
A
tankönyvkérdésre nincs ma jó válasz – véli Kelemen Hunor. Szerinte egyetlenegy
olyan civilizált állam sincs ma a Földön, amely eltűrné azt, hogy évről évre
tankönyvek nélkül kezdődjön el az oktatási év. A szakoktatás padlón van, a
pedagógusi szakma pedig elvesztette tekintélyét – sorolta a további problémákat
az RMDSZ elnöke, akinek meggyőződése, hogy ezeken is csak egy rugalmasabb
oktatási rendszer segíthet.
Előadásában
kiemelte azt is: ma már nagyjából tudni lehet, hogy a következő években milyen
problémákkal szembesül a kisebbségi oktatás, hogy lesznek-e olyan települések,
ahol, ha a szükség úgy hozza, összevonnak vagy megszűntetnek osztályokat. „A pedagógusszövetséggel és szociológusokkal
közösen mi az eddigiekben is követtük a demográfiai mutatók alakulását. A nagy
feladat olyan lehetőségeket teremteni, amelyek továbbra is biztosítják, hogy a
kisgyermekek anyanyelvükön tanulhassanak, hogy ne kelljen ehhez utazniuk. A
szórványkollégiumi rendszer egy jó kezdet, ezt a tervet szolgálja” – részletezte.
A két
várható oktatási reformról elmondta: az egyik az államelnöknél van, aki azt
ígérte, 2018-ra leteszi javaslatát az asztalra. A másik viszont a kormányé,
amelyről bár szintén nagyon keveset tudni még, sokkal inkább a figyelem
középpontjában van. Az RMDSZ azt kérte a pedagógusoktól, de saját
politikusaitól is, hogy minden olyan fórumon vegyenek részt, ahol az oktatási
reform téma lehet. A nagy tapasztalat ugyanis az, hogy egy-egy oktatási
rendszert nagyon gyorsan el lehet rontani, a módosításon utólag javítani már
annál nehezebb. „Bár hallgatólagosan, de
olyan egyezséget sikerült kialakítani, hogy a kisebbségi oktatáshoz nem
nyúlnak. De ebben ma nem lehetünk annyira biztosak, hiszen a centenárium
közeledtével elszabadulhatnak a nemzeti érzelmek. Nekünk mindazt meg kell
őriznünk, amit elértünk” – mondta el.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|