Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Itthon, anyanyelven kell megszerezni a versenyképes tudást
MÁÉRT - 2017. október 2., hétfő 17:18
Október 2-án tartották Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem 2017–18-as tanévének
ünnepélyes megnyitóját, amelynek keretében felavatták a felsőoktatási intézet új
épületét is, ami a magyar kormány támogatásával készült el. A tanévnyitó
ünnepség díszvendége Orbán Viktor,
Magyarország miniszterelnöke volt.
Előbb ünnepi istentiszteletre került
sor a nagyvárad-újvárosi református templomban, amely az itteni gyülekezet
jóvoltából egyetemi templomként is szolgál a PKE hallgatói és oktatói számára.
Igét Szomor Abigél egyetemi lelkész
hirdetett a zsúfolásig megtelt istenházában.
Az igehirdetést Pálfi József rektor tanévnyitó beszéde követte, aki röviden vázolta
a nagyváradi akadémiai múltat és jelent, illetve a PKE közelmúltjának főbb
történéseit, beleértve a nemrég krízishelyzetbe került intézmény konszolidációs
reformjának sarokpontjait. Atyai üzenetében arra biztatta az egyetem
hallgatóit, hogy ne legyenek az olcsó munkaerőt kereső nyugati világ
„cselédei”. „Ha el is mentek, tanulni menjetek, és gyertek vissza tudással,
tapasztalattal. Szülőföldeteket tegyétek élhető világgá. Ne csak magyar
ünnepeink legyenek, hanem magyar mindennapjaink is” – mondotta a rektor, a
Vivat academia! köszöntéssel zárva felszólalását.
Következett az elsőéves hallgatók
fogadalomtétele, majd az ő zenés köszöntésük a Csillagocska Alapítvány ének- és zeneegyüttese által.
Az egyetemalapító Pro Universitate
Partium Alapítvány elnökeként Tőkés
László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke beszédében méltatta a magyar kormányzat, illetve személyesen Orbán
Viktor viszonyulását az erdélyi magyarsághoz. A miniszterelnöknek ebben a
napokban Erdélyben
és a Partiumban lezajlott programja
is beszédes kifejezése annak, „hogy politikájának, illetve kormányának
értékrendjében és prioritásai között milyen fontos helyet foglal el az 500 éves
reformáció, a hathatós támogatásokkal felújított kolozsvári Protestáns
Teológiai Intézet, valamint a tegnap felszentelt, új szászfenesi református
templom és a tanévét ma megnyitó Partiumi
Keresztény Egyetem felavatandó új épülete – egyszóval az erdélyi magyarság
és egyházai, és általában a határon túlra szakadt nemzetrészek”. A
Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke arra
emlékeztetett, hogy Bethlen Gábor fejedelem óta cél Erdélyben, hogy az itt
születő fiataloknak ne kelljen elmenni hazájukból, hanem otthon, anyanyelven
szerezhessék meg a tudást. 1989-et követően ugyanez a cél és
szándék vezérelte a magyarság elöljáróit, amikor „az óvodától az egyetemig”
terjedő magyar oktatás programjának részeképpen elkezdték – és azóta is
folytatják – a magyar felsőoktatásért való küzdelmet. „Csapataink harcban
állnak” – jelentette áthallásosan a püspök, aki így folytatta: „Büszkék vagyunk
arra, hogy a jobb sorsra érdemes partiumi
régió újrafelfedezésének és újjáalakítási tervének részeképpen Nagyváradon
sikerült létrehoznunk az első akkreditált romániai magyar egyetemet. Egyetemünk
eddigi történetét egyszerre nevezhetjük sikertörténetnek és kálváriának – a
szerencsés folytatásnak és isteni áldásnak a reményében. A nehézségeket, a
gyarlóságokat és az aknamunkát félretéve elsősorban azoknak mondunk köszönetet,
akik mellettünk állottak – köztük is a Debreceni
Egyetemnek és az erdélyi történelmi egyházaink által létrehozott Sapientia Alapítványnak, mely a magyar
kormány felhatalmazásával gondját viseli az egységes rendszerbe szerveződő
Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem kolozsvári,
marosvásárhelyi, csíkszeredai és nagyváradi oktatási intézményeinek.”
Nemzetközi kontextusban Tőkés László
méltatta a magyar állam- és nemzetpolitikát, amely hazánkat „magyar országként” kívánja megtartani,
de azon közép- és kelet-európai országokat is dicsérte, amelyek tudatosan
ragaszkodnak identitásukhoz „a lehetőleg szintén európainak maradó Európában”.
Szerinte a migránsbarát Brüsszelnek az országainkból kitelepedők
elvonása helyett arra kellene erőfeszítéseket tennie, például leszakadt
országaink és nemzeteink felzárkóztatásával, hogy fiaink
ne legyenek kénytelenek nyakukba venni a világot, hanem idehaza lehessenek
büszke európaiak. „Magyarország
mind európai, mind külhoni nemzetpolitikája terén erre törekszik. Ezt célozza
nem csupán nagyvonalú támogatáspolitikája – melyért ezúton is köszönetet
mondunk –, hanem éppen így új keletű határon túli gazdaságfejlesztési
stratégiája, és minden, ami a határokon átívelő nemzetegyesítés, valamint a
nemzeti együttműködés rendszerének körébe tartozik” – mondotta az erdélyi
EP-képviselő.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is szót kapott a
tanévnyitón, eszmefuttatásában korunk kihívásairól és a felsőoktatás feladatairól
beszélt, kiemelve: különösen fontos itt és most, kisebbségi létben, Erdélyben
és a Partiumban új utakat keresni, amelyeken a hagyományokra is építve lehet
előre haladni.
Kató Béla erdélyi református püspök, a magyar
állam által az erdélyi felsőoktatásra szánt támogatást kezelő Sapientia
Alapítvány elnöke visszatekintve konkrét számokkal illusztrálta a közel két
évtizedes finanszírozási folyamatot, a magánegyetemi rendszer kialakulását és
fejlődését, jelenlegi állapotát, valamint helyét a romániai és az anyanyelvű
felsőfokú oktatásban. Nem elhallgatva a buktatókat és nehézségeket, méltatta a
közösségi erőfeszítések és a magyarországi törődés együttállásából eredő
sikereket.
A Partiumi Keresztény Egyetem Kovács Gábor vezényelte kórusának
szolgálata után következett Orbán Viktor
rövid beszéde. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok megerősödése hozzájárul
a Kárpát-medencében élő más népek békességéhez és jólétéhez is. „Minden egyes
nappal szélesebb lesz az alap, amelyre a magyarok az anyaországban, önök pedig
Erdélyben, a Partiumban a saját jövőjüket építhetik. Ma már van minek
nekivetnünk a hátunkat. Olyan erős a hátország, amelyről egy évtizeddel ezelőtt
legfeljebb csak álmodozhattunk” – mondotta, leszögezve: „Az anyaország
összeszedte magát, és a saját lábára állt: munkaalapú gazdaság, családalapú
társadalom, patrióta oktatás és nemzeti elvű külpolitika.”
Orbán Viktor további támogatást
ígért az erdélyi magyar felsőoktatásnak. Kijelentette: csak akkor lesz magyar
jövő a Kárpát-medencében, ha elkötelezett és felkészült fiatalokat sikerül a
nemzet szolgálatába állítani. „A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik
elég bátrak ahhoz, hogy a családot, a közösséget, a nemzetet válasszák, elég
merészek ahhoz, hogy a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek
a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett” –
fogalmazott. Arra biztatta a PKE tanárait, hogy neveljenek bátor, felkészült és
tettre kész erdélyi fiatalságot, olyan nemzedéket, amelyben lesz elég életerő,
kurázsi és nagyra törés, hogy hozzá illő és a magyarok múltjához méltó jövőt válasszon,
és fel is építse azt.
A templomi rendezvény végén a
részvevők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének avatójára. A
négyszintes épületben egy aula és három tanterem, a képzőművészeti szak termei,
valamint az intézmény könyvtára kapott helyet. Az avatószalag ünnepélyes
átvágása és az épületbejárás előtt a történelmi magyar egyházak négy elöljárója
– Csűry István református, Böcskei László római katolikus, Adorjáni Dezső evangélikus és Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök
– adta áldását az új létesítményre.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|