Tartalom nélküli hamis állítás az, hogy Románia modellértékű ország lenne a kisebbségek helyzetének rendezését tekintve. A 215-ös, helyi közigazgatási törvény módosításának elutasítása is ezt jelzi – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy szerdán előbb a képviselőház jogi, közigazgatási, illetve emberjogi bizottsága, majd plénuma is leszavazta az RMDSZ törvénymódosító javaslatát.
Kelemen Hunor rámutatott: a Szövetség – mint minden más törvénytervezet esetében – a 215-ös közigazgatási törvénymódosítással is a normalitás, a parlamentáris demokrácia útját választotta. Párbeszédet javasolt az összes parlamenti párt és a nemzeti kisebbségek képviselőinek, arra kérve őket: fogalmazzák meg véleményeiket a tervezett módosítással kapcsolatosan, keressenek közösen kompromisszumos megoldást azért, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesüljön, hogy az anyanyelv-használati küszöböt húsz százalékról tízre, esetleg tizenötre csökkentsék. „A mai üzenet az RMDSZ és a magyar emberek számára is egyértelmű: a román többség visszautasította a párbeszédet” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök szerint az elmúlt hónapok magyarellenes kirohanásai, főként az ellenzéki pártok vezetőinek kisebbségellenes retorikái 2018 közeledtével nem a megbékélést, a közeledést, a bizalomerősítést segítik elő románok és magyarok között, épphogy ellenkezőleg hatnak. „Miközben úton-útfélen azzal henceg Románia, hogy modellértékűen rendezte a kisebbségek ügyét, újra és újra bebizonyítja: retteg a párbeszédtől. Meggyőződésem, egy erős nemzet párbeszédet folytat kisebbségeivel, nem pedig szájba veri a magyarokat. Ha én lennék a román állam, vagy ha én dönthetnék a román állam helyett, akkor azt mondanám: 2018-hoz közeledve javasolok néhány olyan megoldást azért, hogy a területemen élő kisebbségek – így a magyarok is – jól, államalkotó tényezőként érezzék magukat szülőföldjükön. Azt mondanám: nincsen semmi félnivalóm, rejtegetni valóm, nincsenek hátsó szándékaim. A történelmi megbékélést száz év után elindítom – itt van néhány törvénytervezet, fogadjuk el, lépjünk előre, nézzük meg, mi lesz a centenáriumot követően 2019-ben, 2020-ban, mert együtt fogunk élni. Teszik vagy sem, ez a közös országunk, ez a közös hazánk” – összegzett Kelemen Hunor.
A Szövetség továbbra sem mond le arról, hogy a jelenlegi húsz százalékos nyelvhasználati küszöböt tízre, esetleg tizenötre csökkentse. A törvénymódosítás kapcsán a szenátus lesz a döntő ház.