Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A PKE-n zajló reformációs jubileumi konferenciáról
MÁÉRT - 2017. október 7., szombat 05:49
A Partiumi Keresztény Egyetem és a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete a reformáció 500.
évfordulója alkalmából háromnapos konferenciát szervezett, amely október 5-én
vette kezdetét a nagyváradi felsőoktatási intézetben. A tudományos tanácskozást
Pálfi József rektor, a teológiai tudományok doktora nyitotta meg, elmondva azt
is, hogy a meghirdetettől eltérően a két díszvendég csak másnap tud a
helyszínre érkezni, egyébirányú kötelezettségeik miatt.
Ennek megfelelően október 6-án reggel
tartotta meg köszöntőbeszédét Hafenscher
Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős
miniszteri biztos és Tőkés László európai
parlamenti képviselő, az egyetemalapító Pro Universitate Partium Alapítvány
elnöke.
A Magyarország Kormánya által
létrehozott Reformáció Emlékbizottság
2014. január 23-án tartotta meg alakuló ülését, a miniszterelnök javaslatára
Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi
elnökét bízták meg a bizottság irányításának feladatával. Az emlékbizottság az 1517-ben
elindított reformáció 500. évfordulója méltó megünneplését feladatának
megfelelően előkészítette és mindmáig végzi – sokrétű munkájáról szólva a miniszteri
biztos felhívta a figyelmet: mennyire fontos, hogy „egymás mellé kerüljön az,
amit ismerünk, tudunk, megtapasztalunk, rögzítünk, továbbadunk, és az, amit
hiszünk, vallunk, érzünk, ami átjárja a szívünket és a lelkünket”. Méltatta a
nagyváradi konferencia szervezőit, és hangsúlyozta az ilyen jellegű tudományos vizsgálódás
fontosságát, vagyis az értékfelmutató múltidézés és a korszerű interpretációk
ötvözését.
Tőkés László az Európai Parlament strasbourgi plenárisáról hazaérkezve köszöntötte
a jubileumi konferencia szervezőit, előadóit és részvevőit, bejelentve, hogy novemberben a Reformáció Emlékbizottság és annak elnöke
személyes jóvoltából Brüsszelben, az európai törvényhozásban is meg fognak
szervezni egy reformációi konferenciát, kiegészítéseképpen a hazai
eseményeknek. Méltatta a továbbiakban a magyar protestáns felekezetek
Kárpát-medencei együttállását az emlékév megtartása ügyében.
Történelmi
visszatekintésében a püspök főként a reformációnak és a magyar református
egyháznak az oktatásban és nevelésben
betöltött korszakos szerepét domborította ki, a múlt és jelen ívén elhelyezve
azokat a sarokpontokat, amelyek ötszáz év távlatából is meghatározók. Szólt a
régmúlt nehézségeiről és sikereiről egyaránt, és kitért az ateista kommunizmus
idején uralkodó állapotokra. Az 1989-es rendszerváltás utáni ébredésről és
nekibuzdulásról elmondta: „A református, evangélikus,
unitárius, azaz a protestáns oktatás egyidős a reformációval, ilyen értelemben
a reformáció szellemét és örökségét követtük és hirdettük tovább, arra
gondolva, hogy a tanító egyháznak helyre kell állítania a katekézist, a
vallásoktatást, és be kell töltenie tanítói hivatalát.” Az iskolafenntartó egyház szerepét és munkáját ecsetelve szólt az
egyes iskola- és egyetemalapító törekvésekről, eredményekről, emlékeztetve,
hogy azt az örökséget vette át és folytatta az egyház, amelyről Orbán Viktor
ekképpen szólt erdélyi útján: „Öt évszázada a reformáció jelölte ki a
magyaroknak a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és
felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat.”
Tőkés László ugyanakkor fontosnak
tartotta hangsúlyozni, hogy milyen meghatározó szerepet vállaltak történelmi
magyar egyházaink – köztük a protestáns felekezetek – az erdélyi anyanyelvű egyetemi oktatás beindításában, minekutána a
politikai érdekképviselet kudarcot vallott az állami magyar Bolyai
Tudományegyetem és az eredetileg színmagyar Marosvásárhelyi Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetem helyreállításában. Végül szomorú statisztikákat idézve
mutatott rá, hogy minden erőfeszítés és példamutatás, sőt lehetőség ellenére az
erdélyi magyar fiataloknak csak egy része tanul anyanyelvén a szülőföldjén,
jelentős hányaduk ugyan Magyarországon gyarapítja ismereteit, de félő, hogy
kevesen fogják közülük itthon hasznosítani azokat. A nemzetszolgálatban azonban semmilyen körülmények között nem szabad
megtorpanni – ez volt köszöntőbeszédének lényegi üzenete.
A konferencia előadásai között több kulturális
momentumra is sor került (zenés játék, pódiumműsor, könyvbemutató), sőt
könyvkötő műhelyt is berendeztek a főiskolai hallgatók számára az aulában.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|