Hatósági és szekus perek
MÁÉRT - 2017. október 9., hétfő 16:28
A nagyváradi parlamenti irodában 2017.
október 9-én tartott sajtótájékoztatón Tőkés
László EP-képviselő ügyvédje, Kincses
Előd számolt be azoknak a pereknek az állásáról, amelyekbe részben a román
hatóságok, részben pedig a nemzetállami háttérhatalom kényszerítette bele
európai képviselőnket, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.
A jogi képviselő elsőként azt
jelentette be, hogy Tőkés László a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Consiliul
Superior al Magistraturii – CSM) keretében működő igazságügyi felügyelethez (Direc?ia de inspec?ie judiciară) fordul panasszal, amiért a
Bukaresti Ítélőtábla mind a mai napig nem juttatta el a felpereshez annak a
döntésének az indoklását, amelyben elutasította a püspök keresetét, aki a román
állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte. Mint
ismeretes, 2013-ban a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbíróságának
egyes szocialista tagjai annak a kitüntetésnek a visszavonását kezdeményezték
az államelnöknél, amelyet Tőkés László a temesvári népfölkelés huszadik
évfordulóján kapott, érdemeire való tekintettel. 2016 tavaszán fajult odáig a
kezdeményezés, hogy Klaus Iohannis
államfő eleget tett a nacionálkommunisták megrendelésének. A püspök a fővárosi
táblához benyújtott keresetében a teljességgel alaptalan, törvény- és
alkotmányellenes, valamint diszkriminatív elnöki rendelet megsemmisítését
kérte. 2016. november 15-i határozatában az ítélőszék megalapozatlannak mondta
ki és visszautasította a folyamodványt. Tőkés László már akkor kijelentette: a
döntést a Legfelsőbb Bíróságon fogja megfellebbezni, mihelyst megérkezik a
szabályos, írásos ítélőtáblai kiértesítés és részletes indoklás. Nem hajlandó
belenyugodni abba, hogy egy demokratikus jogállamban azért büntetik, mert élt
„a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás európai és alkotmányos
jogával” – utalva ezzel arra, hogy a kitüntetés-visszavonást a tusnádfürdői
nyári szabadegyetemen elhangzott politikai állásfoglalásával magyarázták.
2016. november 17-én kiadott
nyilatkozatában Tőkés László „volt temesvári lelkipásztor” így fogalmazott:
„Románia Alkotmánya a forradalom eszményeinek tiszteletben tartását is előírja.
Ennek összefüggésében az elnöki döntés a temesvári forradalom megcsúfolását is
jelenti. Kísért a nacionalista és kommunista múlt. Az analógia kézenfekvő. A
mostani rendszer ugyanazért zaklat és büntet, amiért a Ceauşescu-diktatúra
üldözött: vallásomért és magyarságomért, valamint azért, mert a szólás
szabadságával élve »a hallgatás falát« áttörtem. Szintén paradoxonja a
helyzetnek, hogy ugyanazért fosztanak meg a Románia Csillaga Érdemrendtől,
amiért 2009-ben kitüntettek vele, vagyis: szabad politikai állásfoglalásom
miatt.” A híreszteléseket cáfolandó a
püspök elmondta akkor is, amit ma megismételt: a magas román állami
kitüntetéssel nem járt semmilyen anyagi vagy más természetű előny.
Kincses Előd ügyvéddel egyetértve,
Tőkés László mély felháborodását fejezte ki, amiért a Bukaresti Ítélőtábla mind
a mai napig nem volt képes megszerkeszteni és eljuttatni hozzájuk a tavaly
novemberi elutasító döntés indoklását. Ennek hiányában jogorvoslatért sem fordulhattak az illetékes fellebbviteli
fórumhoz. Az EP-képviselő a sajtó képviselői előtt írta alá a CSM bírói
felügyeletéhez címzett, a tizenegy hónapos mulasztást felrovó folyamodványt.
A továbbiakban az ügyvéd bejelentette,
hogy október 27-én kezdődik a
fővárosi ítélőtáblán az a másodfokú, jogorvoslati per, amelyet a bukaresti
törvényszék tavaly márciusi döntése ellen indított Tőkés László. Az Antena 3 központi román hír- és
bulvártelevízió 2014. szeptember 15-i adásában többen is hazaárulónak és a
magyar titkosszolgálatok ügynökének nevezték Tőkés Lászlót, aki ezért a
műsorvezető és két meghívottja, valamint a tévéállomás ellen erkölcsi kártérítési és helyreigazítási pert indított. Első fokon az ítélőszék hajmeresztő indoklással megalapozatlannak minősítette és elutasította a megrágalmazott keresetét,
amelyet az EP-képviselő három éve (!) nyújtott be az 1989-es temesvári
forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt
Securitate-tisztek ellen.
Végül szó esett arról is a
sajtótájékoztatón, hogy az Emberi Jogok
Európai Bírósága (CEDO) nemrég úgy döntött: befogadja és tárgyalásra
alkalmasnak ítéli erdélyi EP-képviselőnknek a román állam ellen indított
keresetét a partiumi zászló ügyében
is, így már két zászlóper várható Strasbourgban. Korábban a székely zászló ügye került az európai
bíróság elé, miután a nagyváradi képviselői irodára kitűzött
közösségi-regionális szimbólumok levételére szólította fel a hatóság Tőkés
Lászlót, aki e fellépés ellen hiába keresett törvényi védelmet Romániában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
ezúttal is kifejezte ama meggyőződését, hogy a személye elleni hatósági
intézkedések, rágalomhadjáratok, politikai támadások és szekus vétetésű
befeketítő akciók valójában a 27 éve zajló, rendre új és új lendületet vevő romániai
magyarellenes kampány és
posztkommunista visszarendeződés szerves részét képezik. Szerinte történelmi
megbékélésre volna szükség a románok és a magyarok között, mert csak ez
vethetne véget a gyűlöletbeszédnek, ami manapság a többségi nemzet irányából
zúdul a magyarságra.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA