Az erdélyi magyarság elszabotált autonómiaigényéről a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásának 25. évfordulóján
MÁÉRT - 2017. október 14., szombat 18:43
Az erdélyi magyarság elszabotált
autonómiaigénye volt a témája az igényt először kinyilvánító Kolozsvári
Nyilatkozat 25. évfordulója alkalmából tartott kolozsvári konferenciának,
amelynek az unitárius püspökség imaterme adott helyet október 13-án.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett konferencián Szőcs Géza, az RMDSZ negyedszázaddal
ezelőtti főtitkára a „belülről vezérelt” RMDSZ kiemelkedő dokumentumának
nevezte a Kolozsvári Nyilatkozatot. Megjegyezte, már akkor nyilvánvaló volt,
hogy Bukarest az RMDSZ külső vezérlésére törekszik, és a budapesti külső
vezérlés jelei is megmutatkoztak. Szőcs szerint az autonómianyilatkozat a
közösség nagy ideáljainak a megfogalmazását jelentette, és az RMDSZ számára
1993-ban kialakított államstruktúra pedig ennek az ideálnak a megvalósítását
szolgálta. A napjainkban magyar kormánybiztosként dolgozó erdélyi politikus
naivitásnak minősítette, hogy az autonómianyilatkozatot és az államstruktúrát
kidolgozó politikusok 1993-ban megelégedtek a gondolataik elfogadtatásával, és
nem törekedtek vezető tisztségek elfoglalására. Hozzátette: azóta „megtörtént
az ideák apró pénzre váltása, a közösségi ideálok felélése”.
Tőkés László, az EMNT elnöke, az RMDSZ egykori
tiszteletbeli elnöke az időközben párttá vált szövetség bukaresti politikai
asszimilációja jelének tartotta, hogy az a 25. évfordulón meg sem emlékezik a
Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásáról. Úgy vélte: felül kell vizsgálni az
erdélyi magyarság eddigi asszimiláns politikáját, és meg kell szabadulni a
politikai tisztességtelenség bármilyen formájától. Megjegyezte: az erdélyi
magyarság csak akkor érhet el eredményeket, ha egységesen lép fel
önrendelkezési jogának biztosítása érdekében.
Amint Bodó Barna politológus, a Kolozsvári Nyilatkozat egyik
megszövegezője fogalmazott: a negyedszázaddal ezelőtti autonómianyilatkozat ma
is zsinórmérték, és „az erdélyi magyar közösség vagy autonóm lesz, vagy nem
lesz”.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt
elnöke kijelentette: nem volt törvényszerű az autonómia elszabotálása. Az
autonómiáért küzdő erdélyi magyar politikusoknak azonban sokkal
állhatatosabbnak kellett volna lenniük. A politikus biztatónak tartotta, hogy
az erdélyi magyar közéletben még ma sem mer senki nyíltan az
autonómiatörekvések ellen beszélni. „Megmaradt tehát a közösségben az a
kollektív tudat, hogy az önigazgatásért harcolni kell, még akkor is, ha a
jelenlegi vezetés nem harcol ezért” – fogalmazott a politikus.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
szerint a belső önrendelkezéshez való viszonyt a mai napig a megfélemlítés és a
félelem határozza meg Romániában. Példaként hozta fel, hogy amikor az RMDSZ
vezetői a katalóniai függetlenségi népszavazás kapcsán megszólaltak, „az volt a
legfontosabb céljuk, hogy megnyugtassák a román hatalmat, mi nem ezt akarjuk”.
Izsák a katalóniai függetlenségi népszavazás elleni durva hatósági fellépésre
utalva kijelentette: „Ha az önrendelkezési jog és a véleményszabadság joga
sérül, és ezt Európa elfogadja, akkor nagyon rossz irányba haladunk”.
Az 1992. október 25-én elfogadott
Kolozsvári Nyilatkozatban az RMDSZ leszögezte: „a romániai magyarság politikai
alanyként államalkotó tényező, s mint ilyen, a román nemzet egyenjogú társa”,
és kinyilvánította, hogy „a belső önrendelkezés útján” kíván haladni. A célokat
az RMDSZ akkori vezetői és parlamenti frakciói esküvel is megerősítették.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA