Benkő Erika: módosulhat az ukrán oktatási törvény az uniós nyelvek esetében
MÁÉRT - 2017. október 16., hétfő 12:43
Ukrajnai látogatáson vett részt és az ukrán
külügyminiszterrel, valamint Ukrajna romániai nagykövetével találkozott
a román parlament speciális bizottsága. Az említett bizottság azért
jött létre, hogy az ukrán oktatási törvény ukrajnai nemzeti
kisebbségekre vonatkozó részének hosszú távú hatásait vizsgálja.
Ugyanakkor célja az is, hogy felhívja az ukrán hatóságok figyelmét arra,
hogy a törvény bevezetése meglévő jogokat venne el a nemzetiségektől,
súlyosbítva helyzetüket.
A speciális parlamenti bizottságnak tagja Benkő Erika, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője, aki ismertette az ukrajnai látogatás részleteit és a Pavlo Klimkin külügyminiszterrel, valamint Olekszandr Bankov nagykövettel való találkozón elhangzottakat.
Olekszandr Bankov az újonnan elfogadott ukrán oktatási törvénynek a
nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos részét taglalta, és próbálta
eloszlatni az ezzel kapcsolatosan felmerült, nagyon is megalapozott
aggályokat.
„Számomra egyértelmű, hogy az oktatási reform kisebbségekre
vonatkozó része a gyakorlatban azt eredményezné, hogy csak az elemi
oktatásban lenne lehetséges az anyanyelvű oktatás. A nagykövet azzal
érvelt, hogy mindez annak érdekében történik, hogy esélyegyenlőséget
teremtsenek a nemzeti kisebbségek számára a felsőoktatásban és a
munkaerőpiacon. Mindezzel szemben a valóság az, hogy az új ukrán
oktatási törvény súlyosan diszkriminatív. A nyelvi jogok alapvető jogok.
Az anyanyelven való tanulás alapvető jog. A gyermekek nyelvi jogai
súlyosan sérülnek, amennyiben nem elérhető számukra az anyanyelvű
oktatás. Nagyon jól kell beszélni egy nyelvet ahhoz, hogy például a
természettudományok érthetőek legyenek egy gyermek számára” –számolt be a találkozón tapasztaltakról Benkő Erika.
Kijevben, az ukrán parlamentben a bizottság tagjai az ukrán
parlamenti pártok képviselőivel találkoztak, kormányzó és ellenzéki
pártok képviselőivel egyaránt.
„Sajnos, azt kell mondanom, hogy az ukrán fél mereven elzárkózik
az optimális megoldásoktól és folyamatosan azt hangoztatja, hogy a
törvény a kisebbségek érdekeit szolgálja, miközben az oktatási törvény
rendelkezései világosan mutatják, hogy Ukrajna nemzetépítő törekvéseit
az asszimilációra és a nemzetiségek teljes önfeladására építi. A feszült
hangú megbeszélésen kiemeltem azt, hogy a nemzeti közösségekkel való
konzultáció elengedhetetlen a jövőjükkel kapcsolatosan, és amennyiben
Ukrajna céljának tekinti az uniós csatlakozást, nem veszélyeztetheti a
kisebbségek alapvető jogait. Az erdélyi magyar közösség tagjaként
rámutattam arra, hogy a felsorolt érvek a legkevésbé sem meggyőzőek, és
kiemeltem, fontosnak tartom, hogy minden nemzeti közösség tagja jól
beszélje az állam nyelvét, de azt nem tartom elfogadhatónak, hogy mindez
a nemzeti identitás elvesztésével járjon együtt” – összegezte az említett találkozón elhangzottakat a képviselő.
Benkő elmondta, az ukrán külügyminiszterrel való bukaresti találkozón már körvonalazódott egy lehetséges megoldás. „Az
ukrán külügyminiszter ismertetőjében hangsúlyozta, hogy megvárják a
Velencei Bizottság döntését a törvénnyel kapcsolatosan, ugyanakkor
kijelentette azt is, hogy megfontolják annak a lehetőségét, hogy úgy
módosuljon a törvény, hogy az oktatási törvényre vonatkozó részeit
differenciáltan alkalmazzák az uniós tagországok nyelveinek esetében”.
A képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy az
elkövetkezőkben valószínűleg többet lehet majd erről az elképzelésről
hallani, ugyanis Ukrajna leginkább geopolitikai okok miatt tartja
fontosnak megreformálni az oktatási rendszert, és elsősorban az orosz
anyanyelvűek oktatásának reformjában érdekelt.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA