A temesvári forradalom évfordulóján elmondható: még mindig nem teljes a rendszerváltozás Romániában
MÁÉRT - 2017. december 16., szombat 14:30
Miként a korábbi években mindig, ezúttal is megemlékeztek Temesvárott az 1989-es eseményekről
azok, akik részesei voltak a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető ellenállásnak
és lázadásnak. December 15-én, pénteken, napra pontosan 28 évvel azelőtt a
belvárosi református palotánál összegyűlt hívek szolidaritásukat fejezték ki a
világi és egyházi hatóságok által zaklatott Tőkés László lelkipásztorral, akire családjával együtt deportálás
várt. Innen bontakozott ki az a tiltakozás a város magyar és más nemzetiségű,
különböző felekezetű lakosainak részvételével, amely össznépi felkeléssé
terebélyesedett, s amit fegyveres megtorlás követett. De már ez sem tudta
megakadályozni a rezsim december 22-i összeomlását.
Az idei megemlékezésen a temesvári református gyülekezet egykori lelkésze, a Királyhágómelléki Református
Egyházkerület korábbi püspöke a belvárosi templom előtt összegyűlt
kisszámú emlékezőnek azt mondta, hogy az 1989-es hősök, az életüket is
feláldozó ellenállók emlékét azzal becsüljük meg leginkább, ha nem térünk le
arról az útról, amelyen ők szabadságvágyukat kifejezve akkor elindultak. Tőkés
László méltatta egykori gyülekezete és presbitériuma bátorságát és kiállását,
fejet hajtva a minden élők útján távozottak előtt. A református palota falán
álló négynyelvű emléktábláknál elsőként a KREK volt püspöke és főgondnoka
helyeztek el koszorút, majd következtek
a Temesvári Református Egyházmegye, a belvárosi és az Új Ezredév egyházközség
képviselői. Koszorúzott még az Érmihályfalvi Református Egyházközség, az 1989-es Temesvári Emlékbizottság, az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt reprezentánsa.
Ezt követően megemlékezéssel egybekötött fórumot tartottak
az Új Ezredév Református Központban,
ahol Gazda István lelkipásztor igei
köszöntése után bemutatták a Szabadulás az Egyház „babiloni fogságából” –
1989 című kötetet. A könyv a 2015-ben Nagyváradon ezzel a címmel megtartott
konferencia és hálaadó emlékünnepély anyagát tartalmazza.
Dénes László szerkesztő elmondta róla: mostani megjelentetésével
egyszerre adóznak a reformáció 500 évének és az 1989-ban megindult
rendszerváltozásnak, amelynek egyházi vetületeit volt hivatott áttekinteni a
két évvel ezelőtti tanácskozás, Kárpát-medencei kitekintéssel. A részvevők
legtöbbje akkor elégtétellel állapította meg, hogy a társadalmi-politikai
változások pozitívumaiból a történelmi magyar egyházak is részesedtek,
ugyanakkor a negatívumok alól sem tudták kivonni magukat. Ezt erősítették meg a
tegnapi kerekasztal-beszélgetésnek a részvevői
is.
Tőkés László európai parlamenti képviselő szerint Romániában
például állandósult a visszarendeződés, de folyamatos rendszerváltásra lenne
szükség a többi volt kommunista országban is. Szinte mindenütt hangsúlyos volt
az egyházak szerepe a kommunista diktatúrák megdöntésében, a romániai
rendszerváltozásban például egykor a magyarok és a magyar egyházak vezető
szerepet töltöttek be, de ez immár a múlté. Amíg Magyarországon 2010-ben
visszafordíthatatlanná vált a rendszerváltás folyamata, addig Romániában az
egykori viszonyok és fenntartóik átmentéséből sem az egyház, sem az RMDSZ nem
tudta kivonni magát. A püspök és társai a forradalmi évfordulón évről évre szellemi kísérletet tesznek a
rendszerváltozás folytonosságának helyreállítására, noha látni kell: hatalmas
erők munkálkodnak Romániában a nacionálkommunista ideológiák és közpolitikák
továbbéltetésén. Nem is csoda, hogy elsikkadt a rendszerváltás egyházi dimenziója,
pedig a folyamatban az erdélyi magyar egyházak a kovász szerepét töltötték be.
Ezzel egyetértve fejtette ki Tolnay István professzor, az egykori harcostárs, hogy szomorúan
kell látnunk: mennyire tudatosan zajlik „Temesvár elhomályosítása” a honi közbeszédben
és -írásban. A felekezeti oktatás több mint negyedszázados „munkásaként” azt is
elmondta: hatalmas ellenszélben, sziszifuszi erőfeszítéssel sikerült kicsiny
részét visszaszerezni-állítani annak, amit az évszázados idegen uralom és az
ateista diktatúra ellopott és szétvert. Kovács
Zoltán, aki partiumi magyar elöljáróként számos tisztséget töltött be az
évek során, szintén hiányérzeteit fogalmazta meg a rendszerváltással
kapcsolatban, míg Balaton Zoltán az
önvizsgálat szükségességét is hangoztatta: megtettünk-e mindent, nem
torpantunk-e meg idő előtt?
Tőkés László utóbb említett két harcostársa mellett Zalatnay István egyetemi oktató, a
budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora, Bódis Ferenc esperes, valamint Gazda István kapcsolódott még be a
kerekasztal-beszélgetésbe. Egyetértettek abban, hogy nem szabad lekicsinyelni a
rendszerváltás vívmányait, de a csalódás is eléggé általános. Zalatnay szerint
1989-ben Romániában a hallgatás falának áttörése hozta meg a kívánt változást,
de azóta új a feladat, szerte a Kárpát-medencében, sőt talán egész Európában: a
hazug beszéd falának az áttörése.
A temesvári antikommunista népfölkelés megindulásának 28. évfordulóján
tartott rendezvényen közreműködött az Új Ezredév Református Gyülekezet
énekkara.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA