Kínában romlott az emberi jogok helyzete
MÁÉRT - 2018. január 18., csütörtök 14:05
Az új év első plenáris ülésszakán, január 18-án az Európai Parlament
sürgősségi eljárásban fogadott el határozatot a kínai emberi jogi helyzet
tárgyában, pontosabban Vu Gan, Hszie Jang,
Li Ming-cse, Tasi Vangcsuk és Csöki
tibeti bebörtönzött szerzetes védelmében. Ismeretes, hogy a kínai emberi
jogok helyzetével az EP rendszeresen foglalkozik. Legutóbb 2017. júliusi
ülésszakán a tajvani Li Ming-cse
emberi jogi aktivista és a Nobel-díjas Liu
Hsziao-po ügyéről fogadtak el határozatot, amelynek – többekkel együtt – Tőkés László EP-képviselő is egyik társzerzője
volt. A dokumentum arra szólította fel a kormányt, hogy mindkét aktivistát azonnal
és feltétel nélkül bocsássa szabadon. A 2009-ben a tizenegy esztendei
börtönbüntetésre ítélt, halálosan beteg ellenzéki aktivista, Kína egyetlen
Nobel-békedíjasa a külvilágtól elzárva és a külföldi orvosi ellátás
lehetőségétől megfosztva, tíz nappal a határozat elfogadását követően májrákban
hunyt el.
Sajnálatos módon az EP a mai napon elfogadott dokumentumában hasonló értelemben
volt kénytelen aggodalmának hangot adni a Hszi
Csin-Ping elnök hatalomra lépése óta az országban egyre fokozódó elnyomás
miatt. A határozatban megnevezett, alkotmányos jogaikkal élni akaró jogvédő
harcosok, valamint a tibeti szerzetes állandó zaklatásnak vannak kitéve. Vu
Gant és Hszie Jangot az államhatalom felforgatásának vádjával súlyos börtönbüntetésre
ítélték. Azonos váddal tölti jelenleg ötesztendei fogságát a megelőző határozatban
szereplő Li Ming-cse. Csöki tibeti szerzetest 2015-ben azért börtönöztek be, mivel
száműzetésben élő vallási vezetőjének, a dalai lámának a születésnapjáról
emlékezett meg, akit a kínai kormány szeparatista törekvésekkel vádol. Tasi
Vangcsuk aktivista pedig akár tizenöt esztendei börtönre is számíthat, ugyanis a
kommunista rezsim a tibeti kisebbség tagjaként őt is szeparatizmussal vádolja.
A kínai jogsértésekről szóló vitában erdélyi képviselőnk a totalitárius kommunista rendszer
természetében és jól ismert módszereiben jelölte meg a cinikus jogsértések és
az elszenvedett üldözések, kínzások és bebörtönzések gyökerét. A Mao Ce-tung nevével fémjelzett kínai
kommunista diktatúra örökségét tovább vivő, teljhatalmát a kínai alkotmányba is
belefoglaló Hszi Csin-Ping elnök legfeljebb a szalonképes nemzetközi látszatra
ad, de valójában ugyanazt folytatja, mint hírhedt elődei. „Mindezeket
figyelembe véve követeljük, hogy a kínai kormány haladék és feltétel nélkül
bocsássa szabadon fogvatartottjait, közöttük is Ilham Tohti jeles ujgur értelmiségit, a békés interetnikai
párbeszéd zászlóvivőjét” – zárta felszólalását Tőkés képviselő.
A határozat sürgeti a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltételek
nélkül valamennyi emberi jogi aktivistát és újságírót engedjenek szabadon, az
ellenük irányuló ellenséges fellépésnek pedig mihamarabb vessenek véget.
Továbbá a dokumentum arra is felszólítja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben
saját alkotmányát, különösen annak a szólásszabadságra, a sajtószabadságra, a
vallásszabadságra, valamint a kisebbségek jogaira vonatkozó cikkelyeit.
Végezetül a mai napon nagy többséggel megszavazott határozat ismételten
felszólítja a kínai kormányt, hogy a dalai lámával és képviselőivel kezdjen párbeszédet, és támogatja a
tibeti kérdés békés, párbeszéden és tárgyalásokon alapuló megoldását Tibet valódi autonómiájának a kínai
alkotmány keretében történő biztosítása céljából.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA