Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Építeni, értéket teremteni az elkövetkező időszakban is
MÁÉRT - 2018. január 18., csütörtök 15:43
Az erdélyi magyarok
büszkék lehetnek, nem kell bujkálniuk, hiszen az elmúlt száz évben
többet adtak Romániának, mint amennyit kaptak ettől az országtól; míg a
román közélet szereplői egymással vannak elfoglalva, az erdélyi
magyarság pro-aktívan fog viszonyulni 2018-hoz, Erdély Romániával való
egyesülésének századik évfordulójához – hangsúlyozta csütörtöki
sajtótájékoztatóján Tamás Sándor és Antal Árpád. Kovászna Megye
Tanácsának elnöke és Sepsiszentgyörgy polgármestere a centenárium évében
tervezett programokat ismertette. „Tabukat
fogunk döntögetni, őszintén kibeszélni, hogy az elmúlt száz év mit
hozott az erdélyieknek, Háromszék magyar és román lakóinak. Minél
őszintébben beszélünk, annál jobban meg tudjuk alapozni a következő száz
év együttélési modelljét” – fogalmazott Antal Árpád, aki Kós Károly Kiáltó szó című írásából idézett: „»Régi
zászlónk összetépve, fegyverünk csorba, lelkünkön bilincs. De tudom:
talpra kell állanunk mégis. De tudom: újra kell kezdenünk az izzadságos,
nehéz munkát. Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyen
egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak felfelé.« Azt
hiszem, az elmúlt száz évben az erdélyi magyarok ezt tették, és a
következő száz évben is ezen az úton kell haladnunk, az elmúlt száz
évben is hozzájárultunk Románia dicsőségéhez, és a következő száz évben
is biztosan itt akarunk élni, saját szülőföldünkön. Abban reménykedünk,
hogy gyerekeinknek és unokáinknak jobb életük lesz, mint amilyen
szüleiknek és nagyszüleiknek volt”. 1000
év Erdélyben, 100 év Romániában – úgy gondoljuk, hogy ezer évnyi,
szülőföldünkön való jelenlét biztosította nyugalom erejével értékeljük
az elmúlt száz évet, vezette fel Tamás Sándor az éves program
alapgondolatát. Visszatérve Kós Károly Kiáltó szó című írásához, az
erdélyi magyarok jövőjével kapcsolatos politikai credo másik passzusát
idézte: „»Velünk, Erdély magyarságával minden időben számolnia kell
annak, aki szuverenitását reánk kiterjesztette. Mi, kétmillió dolgozó,
adózó, anyagi és kultúrértékeket produkáló polgár felséges
erőgyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió nem dolgozó
improduktív, gyűlölködő, alattomos belső ellenség: borzalmas rákfenéje
vagyunk Romániának. Nyíltan és őszintén valljuk azonban: inkább vagyunk
lojálisak, mint rebellisek, inkább építők, mint rombolók, inkább nyílt
barátok, mint titkos ellenségek.« Az elmúlt száz évben ehhez tartottuk
magunkat. Ezekből a gondolatokból született meg a Híres háromszékiek a
centenárium évében sorozat, amelynek célja, hogy megmutassuk, az erdélyi
magyarok Románia zászlója alatt hogyan járultak hozzá az ország anyagi
és szellemi gyarapodásához. Például Szabó Kati egyike azoknak az erdélyi
magyaroknak, akik felbecsülhetetlen értéket jelentenek ennek az
országnak, mégsem kapta meg a sikereinek megfelelő elismerést”. Január
22-én, hétfőn, a magyar kultúra napján köszöntik az épp ötven éves
születésnapját ünneplő tornászcsillagot a Tamási Áron Színházban, az
esemény a Híres háromszékiek a centenárium évében sorozat első
rendezvénye. Ezt
a sorozatot kiegészítendő Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei
Kulturális Központ ebben az évben olyan naptárat jelentetett meg,
amelyben híres háromszéki, Kovászna megyéhez köthető személyiségeket
mutatnak be, akik nemcsak sokat tettek az erdélyi magyarság
megismeréséért, hanem elismertek voltak országszerte és a nagyvilágban,
ugyanakkor a saját szakterületükön jelentősen hozzájárultak a modern
Románia megalapozásához. A naptárban szerepel dr. Imreh István
történész, szociológus, Baász Imre grafikus, képzőművész, Bartha Árpád
fotóművész, sajtófotós, Romulus Cioflec író, Domokos Géza író,
politikus, Veress Dániel író, drámaíró, Dukász Anna színművész,
színházigazgató, László Kálmán mikológus, botanikus, Dr. Benedek Géza
kardiológus főorvos, kórházalapító, Nagy Irén háromszoros világbajnok
kézilabdázó, Dr. Bányai János geológus, Keöpeczi Sebestyén József
címerművész. A naptárban szereplő személyiségek köré is rendezvényt
szerveznek a megyei önkormányzat intézményei. Sepsiszentgyörgyön
az Andrei Mure?anu Színház 5, az Erdélyi Művészeti Központ 2, az Árkosi
Kulturális Központ 4, Művész Mozi 2 rendezvényt szervez, a városban az
egyesülést megvalósító politikusok gondolatait ismertető kültéri
kiállítást rendeznek be, és ebben az évben két nyelven jelenik meg
Sepsiszentgyörgy monográfiája. Az év folyamán olyan konferenciákat,
rendezvényeket is szerveznek, amelyek a magyar-román párbeszéd
újraindítását, fellendítését célozzák, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Tervbe vették többek között Románia címerével kapcsolatos konferencia
szervezését, hiszen mint köztudott, Keöpeczy Sebestyén címerművész
1921-ben rajzolta meg a Román Királyság címerét, amely apróbb
módosításokkal Románia mai államcímere.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|