Kelemen Hunor: az Európa Tanács szakértői testületének véleményezése az igazságról szól, koránt sincs rendezve a magyar kérdés Romániában
MÁÉRT - 2018. február 22., csütörtök 09:00
Románia nem modellértékű ország a kisebbségi
közösségek védelmének tekintetében. Ezt a sokszor, sok helyen ismételt
valóságot az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását
vizsgáló szakértői testületének legfrissebb jelentése is alátámasztja –
hangsúlyozta szerdán, a testület nemzeti kisebbségek védelméről szóló
keretegyezmény betartása kapcsán megfogalmazott jelentésének közzététele
után Kelemen Hunor.
A Szövetség üdvözli a szakértői testület következtetéseit,
amelyben számtalan utalás található az RMDSZ által benyújtott
árnyékjelentésre – részletezte a szövetségi elnök. „Ez azt jelenti,
hogy a mi következtetéseink helyesek: koránt sincs rendezve a kisebbségi
közösségek, a magyar emberek helyzete Romániában. A 2007-es uniós
csatlakozást követően Románia már nem felel meg azoknak a vállalásoknak,
amelyeket feltételként szabtak meg számára. Ha ezeket egy ország nem
teljesíti, azt a kisebbségek érzik meg a leginkább” – tette hozzá
Kelemen Hunor. Románia a mintaország képét közvetíti kifele, ettől
hangos a diplomácia, de a tények mást mutatnak, és ez most már
egyértelmű Európában. A ködösítés helyett Romániának a többség és
kisebbség közötti párbeszédére, a kölcsönös tiszteletre kellene nagyobb
hangsúlyt fektetnie – nyomatékosított.
A Szövetségnek továbbra is az a feladata, hogy itthon és a nemzetközi
fórumokon egyaránt következetesen képviselje a magyar embereket, és
felhívja a figyelmet a közösségünk elleni jogtiprásokra.
A testület aggodalmát fejezi ki egyes politikusok és a média részéről
érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő
gyűlöletkeltés miatt. A jelentés szerint a magyarellenes retorika
átitatja a közbeszédet, ezért azt javasolja, hogy előzzék meg, derítsék
fel, és ítéljék el a rasszista és idegengyűlölő magatartást, valamint az
ezzel a célzattal elkövetett támadásokat.
A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus
iskola ügyét, amely kapcsán arra szólítja fel a hatóságokat: tisztázzák
mihamarabb az oktatási intézmény helyzetét annak érdekében, hogy
folytatódhasson a magyar nyelvű oktatás. Javaslatuk az, hogy a
kisebbségi közösségek képviselőivel együttműködve, a hatóságoknak felül
kell vizsgálniuk: ténylegesen megfelel-e a törvénynek a kisebbségi
oktatás helyzete Romániában.
A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi
szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig
folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem
ütközik hasonló akadályokba. A szakértői testület nehezményezi, hogy
Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű
Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. A testület azt
javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével
kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a
magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának
elengedhetetlen elemeit. Tegyék ezt valós konzultációt folytatva
Hargita, Kovászna és Maros megyei nemzeti kisebbségek képviselőivel.
A dokumentum kitér az anyanyelvhasználatra a közigazgatási
intézmények szintjén: kétnyelvű dokumentumok és adminisztratív
formanyomtatványok biztosítását sürgeti azokon a településeken, ahol a
magyarság aránya meghaladja a húsz százalékos anyanyelvhasználati
küszöböt.
Felhívja a figyelmet a restitúciós folyamat leállítására, konkrét
számokat említve arról, hogy a visszaszolgáltatásra váró épületek
jelentős része a magyar kisebbség tulajdonát képezi – példaként hozta
fel a gyulafehérvári Batthyáneum római katolikus alapítású könyvtárt és
tudományos gyűjteményt. A szakértői testület sürgeti az illetékes
hatóságokat, hogy dolgozzák fel a függőben lévő, ingatlanokkal
kapcsolatos visszaszolgáltatási ügyeket.
A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény az egyik
legátfogóbb szerződés, amelynek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó
személyek jogainak védelme. A keretegyezmény alkalmazásáról az RMDSZ két
árnyékjelentést is benyújtott 2016 júniusában, illetve 2017
áprilisában.
1 csatolt webcím
http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA