Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László: „Nyissanak kaput a magyar autonómiatörekvések előtt”
MÁÉRT - 2018. március 12., hétfő 15:30
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak március 11-én Kolozsvárott
az előző napon Marosvásárhelyen lezajlott, a székely szabadság napja alkalmával
rendezett tömegrendezvényt követően után. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári
székházában Szilágyi Zsolt, a párt
elnöke fogadta a média képviselőit, mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács
elnöke, Jordi Xucla i Costa, a
Katalán Európai Demokrata Párt tagjaként spanyol alsóházi képviselője, Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk
Nemzeti Párt spanyol szenátus béli tagja és szóvivője, valamint Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad
Szövetség jogi tanácsadója foglaltak helyet az asztalnál.
Tőkés
László a maga során a következőket mondotta: „Nemcsak hogy hagyományos
rendezvény volt a tegnapi, hanem ezen túlmenően azt hangsúlyoznám ki, hogy
kedves katalán, baszk és olaszországi vendégeink az autonómia nagyköveteiként jöttek
el hozzánk, és már ebből is hagyomány lett. Köszönetem ezért elsősorban Izsák
Balázs elnök úrnak, a Székely Nemzeti Tanács vezetőjének szól. Hangsúlyoznám,
hogy vendégeink szövetségeseink is egyben, és kölcsönösségen alapul ez a
kapcsolat, hiszen ők is a saját nemzeti közösségeik jogaiért harcolnak, ezért
is külön szolidaritásomat fejezem ki Katalónia iránt. Börtönben ülnek egyes
vezetőik, és mihamarabb azt kívánjuk, hogy megszabaduljanak a fogságból, és
rendeződjön a katalóniai helyzet, és hogy normális kerékvágásba terelődjön a
katalán–spanyol viszony.”
Európai
parlamenti képviselőnk így folytatta: „Az Európai
Szabad Szövetségnek tagja az Erdélyi Magyar Néppárt is, ez egy autonomista
pártszövetség, melynek egy darabig én is frakcióbéli tagja voltam az Európai
Parlamentben, tehát egészen közel állnak a szívemhez, és ha lehet azt mondani,
az Európai Néppárt parlamenti frakciójának tagjaként én az autonomista szárnyat képviselem az Európai Szabad Szövetség
szellemében.”
A
továbbiakban az EMNT elnöke kifejtette: „Jeles év ez az idei, ugyanis nemcsak a
román többség ünnepli Románia egyesülésének centenáriumát, hanem az SZNT és az
EMNT is a székely, magyar nemzeti
önrendelkezés évének nyilvánította a 2018. esztendőt, hiszen éppen száz
évvel ezelőtt alakult meg a Székely Nemzeti Tanács, és azt követően az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács. Tehát, ha tetszik, a Székely Nemzeti Tanács jogutódja az
elődjének, az EMNT pedig történelmi utódja az akkor megalakult Erdélyi Nemzeti
Tanácsnak. Ezek a tanácsok egyenes és nemleges választ adtak Erdély
elszakítására, és azóta is az önálló autonóm politizálás, az önrendelkezés folytonosságát
képviseljük Erdélyben, amelyet csak a nacionálkommunista diktatúra szakított
meg közel ötven esztendeig. De töretlenül folytatjuk az önrendelkezés
politikáját Erdélyben, a Románián belüli nemzeti önrendelkezés elve alapján,
visszautasítva a szeparatizmus vádját, amelyet szokványos módon ellenünk
hangoztatnak. A tegnapi marosvásárhelyi megemlékezés egyben tiltakozást is jelentett Románia
mesterséges regionális átszervezésének a terve ellen. Mit mondjak? Szerintem
pont olyan katasztrofális lenne Erdély területi átszervezése, mint amilyen a
maga helyén Ceau?escunak a területrendezési terve volt, a „Planul de sistematizare”,
ahogyan nevezték, amely valójában Erdélyt, de az egész országot tönkretette
volna. De nemcsak tiltakoztunk, hanem kiálltunk Székelyföld területi
autonómiája és a romániai magyar közösség többszintű autonómiájának ügye
mellett.”
Tőkés
László hozzátette: „Örömmel mondhatjuk el, hogy az autonómia terén előrelépés
történt ebben az esztendőben. Azt mondhatjuk, hogy valamennyi romániai magyar
párt és a civil szervezetek mind felsorakoznak a magyarság nemzeti
önrendelkezése mellett, és ebben a törekvésükben élvezik a magyar történelmi
egyházak támogatását. Ma sem mondhatok egyebet, mint amit a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadásakor,
1992 októberében mondottunk: a gyulafehérvári román népgyűlés reánk vonatkozó
rendelkezéseihez, cikkelyeihez ragaszkodunk, és követeljük a magyar közösség
teljes körű autonómiáját, de ugyanakkor hadd hivatkozzam a párizsi kisebbségi
szerződésre is, tegnapi beszédemben is említettem, amely szintén a székelyek és
a szászok autonómiáját említi, vallási és közigazgatási téren. Tehát ezekhez
ragaszkodunk, és ezt képviseljük az EMNT, az SZNT és az EMNP közösségében, de
az RMDSZ is megerősítette az autonómia melletti kiállását. Elvárjuk, hogy az
RMDSZ a gyakorlatban is, ne csak fesztív nyilatkozatokban, hanem gyakorlatilag
is képviselje az autonómiát Románia parlamentjében. Éppenséggel a tavaly ősszel
benyújtott székely autonómiatervezet ügyében.”
A
továbbiakban a püspök megjegyezte: „Egyébként a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanácsnak is elnöke vagyok, ami
idén februárban egy felhívást tett
közzé, és ezt a felhívást elküldte Románia parlamentjéhez. Ennek értelmében a
KMAT felkéri Románia parlamentjét, hogy 2018-ban nyisson kaput a magyar
autonómiatörekvések előtt az autonómiatárgyalások kezdő időpontjának
mihamarabbi kitűzésével. Ebből is kitűnik, és ugyanez a romániai magyar
álláspontunk, hogy párbeszédet kell kezdenünk a magyar autonómia ügyében. Erre
vonatkozik a tegnap elfogadott kiáltvány
is, melyet Izsák Balázs elnök terjesztett elő a marosvásárhelyi megemlékezés
alkalmával. Örömmel emelem ki a Szabad
Emberek Pártjának (Partidul Oamenilor Liberi) üzenetét, melyet szintén
felolvastak a tegnapi megemlékezésen. Ma?ca elnök úr jegyezte ezt az üzenetet.
Inkább szimbolikus és jelzésértékű számomra, hogy egy regionális román párt
vállal közösséget a székelységgel, és kiáll Románia decentralizációja mellett.
Ez a gesztus az erdélyi transzilvanista, autonomista mozgalmak irányába mutat.
Életbevágóan fontos, hogy a román
többséggel szót értsünk. Bukarest állandóan éket ver az erdélyi magyarok és
a románok között. Megpróbálja a divide et impera elve alatt megosztani a
magyarokat és a románokat. És sajnos a mostani romániai centenárium alkalmával
is ezek a tendenciák a dominánsak.”
Végezetül
kiemelte: „Kellő román–magyar párbeszéd és szótértés nyomán, száz év után végre
megoldódhat a magyar kérdés, és ezt úgy képzeljük el, amint a tegnap mondtam,
hogy Erdély legyen erdélyi, Székelyföld legyen székely föld, őrizzük identitásunkat; ez etnikai értelemben
is igaz, és interetnikai értelemben is igaz. Erdély úgy lehet erdélyi, hogyha
őrzi erdélyi regionális identitását, amelybe beleértődnek a románok, magyarok,
a németek és más nemzetiségek is. Székelyföld is őrizze székely identitását,
azonosságát. Számítunk arra, hogy fel fog erősödni ez a transzilvanista irányzat, és elkezdődhet végre a párbeszéd minden szinten,
mind parlamenti, mind politikai, mind a civil élet szintjén, amelyet az EMNT
maga is szervez és támogat már kezdettől fogva.”
A
román sajtó által feltett kérdésekre válaszolva Tőkés László leszögezte: „Száz
évvel ezelőtt mi, magyarok és székelyek nem voltunk megkérdezve a saját
sorsunk, elvárásaink felől. A mi politikai akaratunk felől. Ideje lenne egy
évszázad elmúltával, hogy mi is elmondhassuk ezeket egy békés dialógus keretében, ahogy erre mindnyájan utaltunk.” Az
ország közigazgatása és területi átszervezése kapcsán elmondta még, hogy az
igazi demokrácia alapelve: meg kell kérdezni mindenik közösséget, hogy az mit
lát jónak, üdvösnek. Ne tartsunk egymásnak történelmi leckéket, ne polemizáljunk
arról, hogy ki hogyan élte meg a múltat, például az országhatárok ide-oda
mozgatását. Fél évszázaddal ezelőtt pl. a székelyek támogatták az akkori
megyésítést, de ma mások a körülmények, ám nem kevésbé bonyolultak. Egyenlő felekként mindent meg lehet
beszélni, mindig is ezt szorgalmaztam – nyomatékosította az EMNT elnöke.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|