Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Korodi Attila Strasbourgban: a menekültáradat megfékezésére tett EU-s intézkedések csak abban az esetben lehetnek hatékonyak, amennyiben Líbiát stabilitás jelle
MÁÉRT - 2018. május 2., szerda 14:14
Április 25-én este mutatta be az Európa Tanács Parlamenti
Közgyűlésének plenáris ülésén Korodi Attila parlamenti képviselő azt a
Líbiáról szóló raportőri jelentését, amelyben az elmúlt két év során az
ország újjászervezése érdekében tett törekvéseket és eseményeket,
valamint az Európa Tanács intézményei részéről szükséges segítségnyújtás
lehetőségeit vizsgálta. A jelentést a Közgyűlés elfogadta.
Korodi Attila jelentéstevőként kiemelte, megbízatása alatt a líbiai
események és aktuálpolitikai helyzet alaposabb megismerésére törekedett.
A jelentés kidolgozása során igyekezett minél részletesebb
információkat gyűjteni a Közgyűlés tagjai számára, hiszen azok hiányában
nem lehet ténylegesen jó döntést hozni az Európa Tanács szerepéről
Líbia újraépítési folyamatában.
Elmondta, a jelentésben az ország stabilitásának helyreállítására
tett kísérleteket elemezte, illetve javaslatokat fogalmazott meg számos
égető probléma megoldására. Hangsúlyozta, a 2011-es arab tavaszt
követően el kell ismerni, hogy a külső beavatkozás nemcsak a Gaddafi
rezsim eltűnését eredményezte, hanem azzal együtt teljes mértékben
megszűnt az államiság, és az utána elindított kísérletek sem vezettek
semmire. Beszélt a szétesett államban kialakult rivalizálásokról a
városok, régiók és törzsek között, valamint a 2012-es és a 2014-es
választások sikertelenségeiről. Részletesen beszámolt arról, hogy
folyamatos külföldi katonai segítség révén az ország a helyi milíciák,
terrorista csoportok és iszlamista fegyveres erők csataterévé vált.
Kitért arra is, hogy 2016-ra Líbia bizonyos közel-keleti országok,
Egyiptom és más államok támogatása révén egyre inkább eltávolodott a
békés megoldás lehetőségétől. Viszont az ezt követő időszakban a
terrorista csoportok elleni harcban elért sikerek után, valamint a külső
fegyveres katonai támogatások lecsökkenésével új lehetőség nyílt a
politikai megoldásra.
Korodi
ezt követően összegezte az elmúlt időszakban tartott találkozókon
szerzett tapasztalatait is: elmondta, az országban zajló események
folyamatos követésén túl, tavaly novemberben Tunéziába látogatott, ahol
számos találkozásra és beszélgetésre került sor a líbiai, tunéziai és
nemzetközi szervezetek képviselőivel annak érdekében, hogy megtalálják a
megfelelő megoldást ahhoz, hogy az Európa Tanács milyen formában
támogathatja Líbia felépülését. Továbbá emlékeztetett arra is, hogy
tavaly decemberben e célból Párizsban is szervezett egy meghallgatást,
amelyen részt vett Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke,
Arturo Varvelli, Észak-Afrika és Közel-Kelet Központjának elnöke,
valamint Matilda Bogner, az ENSZ líbiai missziójának képviselője.
Egyeztetett továbbá számos ország nagykövetével és nagykövetségével is.
Meglátása szerint a felek – legyenek ezek akár líbiai, akár tunéziai,
akár nemzetközi szervezetek képviselői – egyetértenek abban, hogy békére
és stabilitásra van szükség, illetve abban, hogy az állami
intézményrendszer megteremtését célzó törekvések belülről kell hogy
jöjjenek, és elsősorban Líbia sajátosságaira kell hogy alapozzanak. Nem
szabad külső, nemzetközi nyomásra sablonokat ráhúzni, folyamatokat
ráerőltetni az országra, illetve nem szabad a korábban elkövetett
hibákat megismételni, mutatott rá az RMDSZ-es képviselő, aki ebben látja
az Európa Tanács legfőbb szerepét.
Korodi hangsúlyozta, hogy Líbia államvezetési és közigazgatási
rendszerének helyreállítása rendkívül fontos az európaiak szempontjából
is, hiszen a menekültáradat megfékezése olyan probléma, amely minden
európait érint.
Az ő szemszögéből az Európa Tanács Líbiára irányuló elképzelésének és
cselekvési tervének két elvet kell szem előtt tartania. Egyrészt nem
szabad akadályoznia az ENSZ békefenntartó törekvéseit, illetve azt, hogy
az ENSZ segítségével létrejöjjön egy állami közigazgatás. Másrészt jó
lenne, ha az ET korlátozná az általa nyújtott asszisztenciát azokra az
esetekre, amikor a líbiai hatóságok kimondottan jelzik annak szükségét.
Például amennyiben Líbia igényli, az ET hathatós szakmai segítséget tud
nyújtani a választások megszervezésében, ebben a tekintetben a Tanács
Európa legismertebb szervezete. Továbbá a Velencei Bizottság szakmai
részvételével az alkotmány elkészítésében is közre tud működni. Korodi
beszámolt arról, hogy az Európai Unió Tunéziában székelő líbiai
delegációjának kérésére a Velencei Bizottság ez év januárja és márciusa
között több munkamegbeszélésen is részt vett a líbiai választások
előkészítésével kapcsolatosan, ami minden bizonnyal a tavalyi tunéziai
látogatás és tárgyalások eredménye.
„Nehéz összerakni azt, amit földbe döngöltek. De meg kell
próbálni, hiszen Líbia szomszédos országai, valamint egész Európa
számára veszélyt jelent a migráció és terrorizmus. Ez főleg annak
tudható be, hogy nincs egységes intézményrendszere az országnak, és hogy
darabjaira esett. Ezt az államot csak úgy lehet talpra állítani, ha
igyekszünk minimális kontrollt gyakorolni fölötte, és főként
útmutatással támogatjuk a krízisállapot megszüntetéséért folyatott
harcban. Ez pedig az elkövetkező tíz év nagy kihívása mind Európa, mind a
szomszédos országok, de az Amerikai Egyesült Államok számára is, hiszen
a menekültáradat megfékezésére tett EU-s intézkedések csak
abban az esetben lehetnek hatékonyak, amennyiben Líbiát stabilitás
jellemzi” – taglalta Korodi Attila.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|