Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A vallásszabadságról Nagyváradon: konferencia, kiállítás, könyvbemutató
MÁÉRT - 2018. június 23., szombat 15:18
A 6. Szent László Napok keretében egy kiállítással
és könyvbemutatóval egybekötött konferencia domborította ki a 450. évvel
ezelőtt kihirdetett erdélyi vallási tolerancia történelmi jelentőségét.
A nagyváradi várban június 22-én megtartott, A vallásszabadság erdélyi hídja az európai
szakadék fölött: Torda, 1568 című rendezvényen Hermán M. János ny. ref. lelkipásztor, teológiai professzor,
egyháztörténész főszervezőként köszöntötte a meghívott előadókat és az
érdeklődő közönséget. Szabó László
lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház fejlesztési előadó-tanácsosa a konferenciaterem
előterében berendezett informatív, kétnyelvű (magyar és román) kiállításról
beszélt, amely egy nagyobb, Unitarizmus:
múlt és jelen című reprezentatív, képi-szövegi megjelenítésű, illetve
digitalizált prezentációnak a része. A kétrészes anyag pannóinak azon sorozata
jutott el Váradra, amely a jeles évfordulóhoz kötődő konferencia témáját
illusztrálta: a Vallásszabadság és unitarizmus című összeállítás a
tordai ediktumot megelőző történelmi-politikai konstellációt, az 1568. évi
országgyűlést, a korszakalkotó vallásügyi törvényt, annak örökségét és a 450
éves – többnyire – békés felekezeti együttélést domborítja ki. Az örökség
rendjén irányul – természetszerűleg – kiemelt figyelem az egyetlen magyar
alapítású egyházra, az unitáriusra, amely a létrejöttét köszönheti a tordai országgyűléseken
végbement törvényalkotási folyamatnak. A tárlatnyitón Brugós Anikó, Szilágyi Ágnes és Márkus Zoltán alkalmi énekes-hangszeres triója szolgált
népdalzsoltárokkal.
A konferencia a Győzhetetlen
én kőszálom című kuruc dal – amely II. Rákóczi Ferenc imájaként is ismert –
eléneklésével kezdődött. Elsőként Tőkés
László európai parlamenti képviselő, a Királyhágómelléki Református
Egyházkerület korábbi püspöke osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel,
bevezetőjében kiemelve: az 500. éves reformáció emlékévének keretében nemzetközi
téren is több fontos eseményre került sor a tavaly, ideértve az Európai
Parlamentet is mint helyszínt. Ennek folytonosságában ünnepeljük idén a
vallásszabadság esztendejét és az unitárius egyház születésnapját. Illendőnek
tartják ezen évforduló előtt tisztelegni a Szent László Napok keretében is,
hiszen a történelemben ritkán fordul elő, hogy egy partikuláris esemény olyan
egyetemes rangra emelkedjék, mint a vallásszabadságról szóló tordai ediktum. „E
korszakos fontosságú törvény egyszerre tekinthető kimagasló transzilvanikumnak
és hungarikumnak, ezzel együtt pedig európai és univerzális értéknek” –
mondotta a püspök, aki rávilágított: míg a magyarság „ajándéka” a keresztény
világnak a pálos rend volt, addig Erdélyé a vallásbéke és az unitárius egyház.
A tordai momentumot eredményező történelmi
eseményeket vizsgálva az előadó kiemelte: az 1568-ban törvénybe iktatott
vallási tolerancia a természetes jogfejlődés, a párbeszéden, egyeztetésen és
kölcsönös tiszteleten alapuló, a fokozatosság jegyébe lezajlott folyamat
kikristályosodása volt, ami nem csupán a lelkiismereti
szabadságról, hanem a közösségek
önkormányzati jogáról is szólt. Ezen a konfrontációt mellőző úton volt
lehetséges eljutni „Erdély aranykorához”. Nem a vallásszabadságot- és békét
megvalósító „3 natión és 4 confessión” múlott, hogy a nagyhatalmi mesterkedések
folytonos szabadságharcokra, nemzeti ellenállásra és függetlenségi háborúkra
késztették a magyarságot. Az önkényuralmakkal szembeni küzdelmekhez az erdélyi
tolerancia egyfajta lelki és jogi erőforrást is biztosított – vélte Tőkés
László, rámutatva: a sors iróniája folytán éppen Erdély és az azt bekebelező
Románia vált a 20. századi, újkori vallási és nemzeti intolerancia terepévé, amelyen
burjánzott a kommunista ateizmus, a pánortodox és pánromán kizárólagosság –
máig hatóan. Az elnyomás és önfeladás ellen hitbéli identitásunk erejével
küzdhetünk – ez az elmúlt négy és fél évszázad egyik fő üzenete. Európai
képviselőnk végül a földrészünkön és a nagyvilágban terjedő újkori totalitárius
vallási rendszerről, a politikai iszlámról, illetve a keresztényüldözésekről is
szólt, valamint a liberális, baloldali szekuláris intoleranciáról, amelyek
együtt hatva veszélyeztetik Európának és nemzeteinek a jövőjét. Így válik
világossá, hogy mennyire egzisztenciális ügy a vallásszabadság – mondotta Tőkés
László.
Hoppál Péter,
az előző magyar kormány kultúráért felelős államtitkára, az új Országgyűlés kulturális
bizottságának alelnöke személyes vonatkozásokat is tartalmazó köszöntésében
méltatta a Szent László Napok szervezőit, valamint magát a konferenciát, a
témaválasztást és az előadókat. Pécsiként kitért előadásában a magyar
reformáció egyes baranyai előzményeire és történéseire, korabeli aspektusaira,
a tordai vallásbékéhez kapcsolódókra is. Kidomborította az egyházi élet akkoriban
kibontakozó demokratizmusát, az egyéni és közösségi lelkiismereti szabadság
meggyökeresedését és hagyománnyá válását, a tordai ediktum globális dimenzióit.
Mint mondotta: a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély jó időre a
felekezeti béke szigete lett, ennek tiszteletére és emlékezetére nyilvánította idén
február 20-án a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság napjává január 13-át,
tudniillik ezen a napon fogadta el az 1568-as erdélyi országgyűlés Tordán a toleranciatörvényt.
Szabó László
előadó-tanácsos elsőként azokról a tévhitekről beszélt, amelyek ezzel a
dátummal, illetve az unitárius egyházzal kapcsolatban (pl. a csíksomlyói búcsú
ürügyén) terjengnek régóta. A továbbiakban a tordai országgyűlés vallási,
hitéleti vonatkozású határozatainak közvetlen körülményeit vázolta,
pontosította, ezek utóhatásait is körvonalazva. Előadásában meggyőző erővel
mutatott rá, hogy milyen nagybecsű szellemi és anyagi kincsek örökösei vagyunk
mindnyájan itt, Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében.
Hermán M.
János az erdélyi, majd hollandiai működése során végzett kutatásaiból
merítve tartott élvezetes, példázatos előadást az európai protestantizmus
kibontakozásáról, annak németalföldi fejleményeiről, illetve összmagyar és
erdélyi kihatásairól, vonatkozásairól. A nyugat- és közép-európai
békés-békétlen történések, jelenségek párhuzamában domborította ki a
tolerancia-intolerancia dichotómiáját. Adatgazdag előterjesztésében kitért a
tordai ediktum nemzetközi visszhangjaira, ismertségére. Végül pedig bemutatta
az általa szerkesztett, kimondottan erre az alkalomra időzített kiadványt,
amelynek címe megegyezik a lezajlott rendezvényével. A kis kötet előszavát
Tőkés László jegyzi „A te hited
megtartott téged” (Mt 9,22) címmel, és tartalmazza Csetri Elek A vallásszabadság kinyilvánítása Erdélyben,
Torda – 1568 című tanulmányát, Csohány János Vallási türelem a magyar törvényekben című összegző dolgozatát,
valamint a fentebb említett 2018. évi I. törvényt.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|