Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László a tusnádfürdői fórumon: „Szenvedélyünk Erdély”
MÁÉRT - 2018. július 28., szombat 22:03
Tőkés László
európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a 29.
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapjának reggelén megbeszélést
folytatott Orbán Viktor magyar
miniszterelnökkel, utóbbi meghívására. A július 28-i informális találkozón
jelen volt Németh Zsolt, az
Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Nagy
János, a Miniszterelnöki
Kabinetiroda államtitkára, valamint Szilágyi
Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. Áttekintették az EMNT és az
EMNP égisze alatt működő demokráciaközpontok elmúlt egy évének jelentősebb
eredményeit; a miniszterelnök elismeréssel nyugtázta a romániai magyarok
honosításához, illetve a már állampolgársággal rendelkezőknek a magyarországi
választásokon való részvételéhez nyújtott segítséget. Ugyanakkor támogatásáról
biztosította az erdélyi magyar szervezetek együttműködését minden
nemzetpolitikai ügyben.
A hagyományos tusványosi szabadtéri fórumon ez évben is Orbán Viktor és Tőkés László tartott
előadást, a „bálványosi folyamat” egyik elindítójának, Németh Zsoltnak a felvezetése
után. A
püspök elöljáróban számba vette az erdélyi magyarság közelmúltbeli veszteségeit
és aktuális sérelmeit, különös tekintettel a legújabb magyarellenes retorziókra és intézkedésekre. Kitért a kisebbségi
politizálás morális dimenzióira, a keresztény magyarság előtt álló kihívásokra
és az „egyesült Európa” okozta csalódásainkra, de a globalizáció és a tovább élő
kommunizmus veszélyeire is.
A Magyar Távirati Iroda azt emelte ki tudósításában a
beszéd fő üzeneteként, hogy Tőkés László szerint Nagy-Románia létrejöttének centenáriuma jó alkalom lenne a
román–magyar viszony rendezésére. Az erdélyi magyarság ügye elcsatolása
után közel száz évvel is rendezetlen, és többé-kevésbé így van a többi
elszakított nemzetrésszel is. A román centenáriumi jubilálás jobbára
nacionalista, nacionálkommunista klisékre épül, központi eleme a magyarságról
alkotott hagyományos ellenségkép kultiválása. Az előadó elmondta: nincs kétsége
afelől, hogy „a magyarság beolvasztására, kiszorítására és megsemmisítésére
irányuló, poszttrianoni tradicionális
pánromán nemzetstratégia” változott formában továbbra is érvényben maradt. Azt
a Bukarest által gyakran hangoztatott tézist is a Ceauşescu-doktrína továbbélésének
nevezte, miszerint a kisebbségi kérdés Romániában példás megoldást nyert.
Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy az Európai
Unió „a beözönlő muszlimok emberi jogaira” koncentrál, és szinte ügyet sem vet
őshonos kisebbségeire, és maga is egyfajta magyarellenes politikai kurzus
vonalán halad. Orbán Viktort idézve kijelentette: a lehetetlenre kell
vállalkozni, hogy a magyarellenességgel szembeszállva, szívós küzdelemmel és
kellő politikai bölcsességgel áttörést lehessen elérni nemzet- és
kisebbségpolitikai téren mind Európában, mind a Kárpát-medencében, mind pedig
Erdélyben. „Ebben a tekintetben éppen úgy számítanunk kell Magyarország
védhatalmi szerepvállalására, miként a kárpátaljai magyar testvéreink tehetik
ezt” – ismételte meg azt a kijelentését, amelyért megfosztották román állami
kitüntetésétől, emlékeztetett az MTI. A püspök úgy vélte: a román centenárium
mindezek ellenére jó alkalom lenne az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok megbékélésére. „Hogyha a hatalomba
visszatérő kommunisták 1989 kegyelmi idejében meghiúsították, itt volna az idő,
hogy újból megkíséreljük ezt” – fogalmazott. Úgy vélte, az újabb megbékélési
próbálkozáshoz azoknak a román és magyar személyiségeknek a példájából kellene
ihletet meríteni, akik 1989. június 16-án, Nagy Imre és sorstársai
újratemetésének napján a Budapesti
nyilatkozatban kötelezték el magukat a román–magyar viszony és az erdélyi
magyarság helyzetének békés rendezésére. Az aláírók kijelentették: Erdélynek,
amely az egymást kiegészítő kultúrák földje volt és maradt, a kulturális és
vallási pluralizmus modelljévé kell válnia. „Biztosítani kell mindegyik nemzet
jogát az autonóm politikai képviselethez és a kulturális autonómiához. Ezek
megvalósítása megköveteli – többek között – a magyar nyelvű oktatás
megszervezését minden fokon, beleértve a kolozsvári magyar egyetem
visszaállítását is” – idézte Tőkés László a dokumentumot.
Európai képviselőnk szerint amiként a magyar nemzeti
politika számára Magyarország az első, a román nemzet ebbéli igényét is el kell
ismerni. „Nemzeteink szuverenitása
nem képezheti kérdés tárgyát. Mint amiképpen erdélyi magyarságunk, illetve
Székelyföld autonómiához való joga
is elvitathatatlan” – zárta beszédét Tőkés László.
Orbán Viktor nagy ívű, tartalmas és mértékadó beszédét
a magyar közmédia élőben
közvetítette, az állami hírügynökség pedig azt emelte ki, hogy öt tézist fogalmazott meg ahhoz, hogy
Közép-Európa elfoglalhassa Európában a méltó helyét: minden európai országnak
joga van megvédeni keresztény kultúráját, joga van elutasítani a
multikulturalizmus ideológiáját; minden országnak joga van védeni a hagyományos
családmodellt, és azt vallani, hogy „minden gyereknek joga van egy anyához és
egy apához; a közép-európai országoknak joguk van megvédeni a nemzetstratégiai
szempontból kulcsfontosságú gazdasági ágazataikat és piacaikat; az országoknak
jogukban áll megvédeni határaikat, és elutasítani a bevándorlást; minden
országnak joga van a legfontosabb kérdésekben ragaszkodni az egy nemzet és egy
szavazat elvéhez, amelyet az EU-ban sem lehet megkerülni. A miniszterelnök
kijelentette: „Azt állítjuk, mi közép-európaiak, hogy van élet a globalizmuson
túl, Közép-Európa útja a szabad nemzetek szövetségének útja.”
A közönség
soraiból érkezett kérdések, felvetések rendjén Tőkés László kijelentette: az RMDSZ-nek mint parlamenti képviselettel
rendelkező romániai magyar pártnak revideálnia kell a balliberális, korrupt bukaresti
kormányzathoz fűződő viszonyát, s bátrabban kellene politizálnia. Ehhez
támogatást kap minden erdélyi és magyarországi nemzeti erőtől.
A fórumot követően EP-képviselőnk részt vett a
szabadegyetem egy olyan programján is, amelyet néhai harcos- és eszmetársának, Borbély Imrének szenteltek a szervezők.
Bemutatták az „Őr és úr”, illetve a Harc a nemzet érdekében című
emlékköteteket, előbbinek a szerzői a tavaly elhunyt Borbély Imre alakját és
életművét méltatták különböző minőségükben, utóbbi egy vele készült nagyinterjút
tartalmaz Tóth Károly Antal
jóvoltából. A Kónya-Hamar Sándor, Toró
T. Tibor és Borbély Zsolt Attila közreműködésével
megtartott rendezvényen Tőkés László kiemelte: a méltatott nagy hatással volt a
Kárpát-medencei magyar nemzetpolitikára és -stratégiára, szellemi öröksége jelentős,
sajnos a közélet színtereiről kiszorították őt a helyzetkövető, meghunyászkodó
politika élenjárói.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|