Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Centenárium – esély a párbeszédre
MÁÉRT - 2018. október 17., szerda 15:43
Tőkés László EP-képviselő meghívására október
16-án Brüsszelben, az Európai Parlament székhelyén rendeztek egy magyar–román
eszmecserét. Ennek keretében mutatták be azt a közös nyilatkozatot, amelyet
román és magyar értelmiségiek írtak alá négy nappal korábban Kolozsvárott. A
tegnapi rendezvény nyitányaként Tőkés
László EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy Nagy-Románia létrejöttének
centenáriuma esélyt kínál arra, hogy egy valódi román–magyar párbeszéd
beinduljon. A centenárium ugyanakkor kétarcú: míg a román félnek lehengerlő
nyereséget, addig a magyaroknak tragikus veszteséget hoztak a száz évvel
ezelőtt történtek. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egymást érik a
magyar közösség elleni támadások a mai Romániában, az agresszió csúcspontját
Mihai Tudose volt szocialista miniszterelnök kijelentése képezte. Ő az év
elején akasztással fenyegette meg mindazokat a székely magyarokat, akik nyilvános
helyen ki merészelik tűzni zászlaikat. A Román Tudományos Akadémia elnöke meg
azt indítványozta, hogy a magyar autonómiaigény puszta felvetését is törvény
büntesse. A régi kommunista titkosrendőrség, a Securitate szellemisége máig
mérgezi a közéletet, ezzel szemben mi az Európai Unió támogatását kérjük ahhoz,
hogy a párbeszéd folytatódjon. Román honfitársainkhoz és a hatóságokhoz pedig
azzal a felhívással fordulunk közös nyilatkozatunkban, hogy „tiszteljék meg a
Centenáriumot azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a
konfliktust, illetve teret nyújtanak a reményeknek meg az építkezésnek” –
mondotta Tőkés László. A konferenciát moderáló Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar
Néppárt elnöke bemutatta a kolozsvári nyilatkozat eszmei tartalmát, kifejezve,
hogy európai jelentőségű ügyről van szó, a térség és Európa stabilitását is döntően
befolyásolhatja a magyar–román partnerség. Az amit ma megtehetsz, ne halaszd
holnapra elve alapján jó lenne dinamikusabbá tenni és megnövelni a magyar román
együttműködés hatásfokát.
Gabriel
Andreescu bukaresti emberjogi aktivista és
egyetemi tanár a napjainkbeli magyarellenes uszítást a román
nacionálkommunizmus egyik fő jellegzetességének nevezte. A kolozsvári
nyilatkozat eszmei gyökere az 1989-es budapesti, szintén magyar és román
értelmiségiek által aláírt közös állásfoglalásban keresendők. A magyar–román
megbékélésnek feltételei vannak, a határok stabilitásának biztosítása mellett a
román államnak el kell fogadnia, hogy a magyarok identitásának szerves része az
autonómia. A két országnak több ügyben is azonos érdekei vannak. Példának
okáért kisebbségi nemzeti közösségeik védelmében közösen kellene fellépniük. A
Tőkés László által is támogatott kezdeményezéssel, amely az 1568-as tordai
vallásbéke 450. évfordulója alkalmából január 13-át a vallásszabadság napjává kívánja
nyilvánítani, ő is messzemenően egyetért.
Bakk
Miklós egyetemi tanár a magyar–román viszony
történelmi alapjainak elemzése és a viszonyt fenyegető politikai okok
bemutatása nyomán a megoldást a regionalizációban és a magyar nyelv státuszának
hivatalossá tételében jelölte meg, a párbeszédnek erre kellene irányulnia.
Ramona
Bălu?escu temesvári közíró azt a kérdést tette
fel, hogy mik a fontosabbak: a hidak vagy a sorompók a magyar–román viszonyban.
Mint egy szülő, aki látja, hogy gyermekei éhesek, románként nem tudja ünnepelni
a centenáriumot, látván, hogy a magyarok és a szászok nem érzik magukat
képviselve, szempontjaikat figyelmen kívül hagyják, és ki vannak szorítva a
közéletből. „Jogom van nem ünnepelni ezt a nagy képmutatást, amit
centenáriumnak hívnak” – mondta a bánsági előadó.
Az erdélyi szellemiség
következetes képviselőjeként számon tartott újságíró, Sabin Gherman szerint Erdély 1918-ban megszűnt régióként,
entitásként létezni. „Mégiscsak felháborító, hogy a világ egyik legismertebb
régióját, Transzilvániát mint regionális egységet éppen az az ország nem ismeri
el, amelyikhez tartozik. Bukarest akár tudomásul veszi, akár nem, Erdély
sokszínűsége létező valóság. Amit mi követelünk, az a tisztelet és elfogadás” –mondotta.
Igen, autonómiát akarunk Erdélynek, gazdasági és adminisztratív téren is. Amennyiben
ez nem fog megvalósulni, egész nemzedékekre fog kiterjedni ez a veszteség –
vélte a kolozsvári előadó.
A konferencia alkalmából Tőkés
László EP-képviselő erdélyi látogatócsoportot fogadott Brüsszelben. Ennek
tagjaként Varga Károly, volt esperes
és koltói lelkész az egyházak szerepére kérdezett rá. Az előadók részéről
egybehangzó válasz érkezett: a felekezeti párbeszéd nagyban segítheti vagy ronthatja
a nemzetek közötti viszonyt. A román ortodox egyház kirekesztő és uszító
magatartása viszont gátolja a többség és a más közösségek közötti együttélést és
megértést, ennek megváltozása nélkül a modern román nemzettudat
elképzelhetetlen.
A látogatócsoport tagjai az
Európai Parlamentről szóló szimpózium keretében találkoztak Marijana Petir horvát néppárti
képviselővel, aki az üldözött keresztények védelmében a mostaninál sokkal
határozottabb fellépést vár el az unió intézményeitől, valamint Alojz Peterle szlovén néppárti
EP-képviselővel, aki arról beszélt, hogy hiába kiáltják ki Orbán Viktort és a
magyar kormányt bűnbaknak, az általuk felvetett kérdések teljes mértékben valós
európai problémák. Ne róluk beszéljünk, hanem azokról az értékekről, amelyeket
ők képviselnek: a család, a nemzet, az identitás, a kereszténység európai
jelenéről és jövőjéről. A nyugatiak nem értenek bennünket, és nem képesek
elfogadni azt, hogy számunkra ezek az értékek meghatározók, de azt sem, hogy a
kommunizmus nagy mértékű pusztítást hagyott maga után – fejtette ki a volt
szlovén miniszterelnök.
Tőkés László azzal a gondolattal
mondott köszönetet horvát és szlovén kollégáinak a meghitt találkozóért, hogy
míg egykor közös országok polgáraiként súlyos problémák vetettek árnyékot –
történelmi – kapcsolatainkra, mostani, unióbeli tagságunk és egymásrautaltságunk
közepette szoros együttműködéssel kell kiépítenünk a jövőt.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|