Az erdélyi régiók érdekeit és a vidéki térségek felzárkóztatásának szükségességét is sikerült hangsúlyosan megjeleníteni az EU 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó támogatáspolitikájának kialakítása során – tájékoztat Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. Most zajlik a vita a két legfontosabb európai pénzalap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap jövőbeni célkitűzéseiről, amelyek Sógor Csaba javaslatai révén Erdély sajátos problémáit is figyelembe veszik.
„Az Európai Szociális Alap mellett ez a két pénzalap testesíti meg az EU kohéziós - szegényebb régiók felzárkóztatására vonatkozó - politikáját. Ezek finanszírozzák a Romániában elérhető regionális operatív programokat és ezek jelentik a romániai infrastrukturális és gazdaságfejlesztési beruházástámogatások zömét, ezért nem mindegy számunkra, hogy az EU milyen előírásokat fogalmaz meg az alapok célkitűzéseiről, hiszen ezeket figyelembe véve kell Romániának kidolgoznia saját prioritási területeit, és ez érinti az erdélyi régiók sajátos problémáit is” – magyarázza Sógor Csaba. Az erdélyi képviselő volt a téma felelőse az az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságban (LIBE), ahol október 18-án elfogadták az általa kidolgozott néppárti véleményt.  
Sógor Csaba módosító javaslatai révén a dokumentum rögzíti: a hátrányos helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséért ez a két pénzalap kiemelt figyelmet kell fordítson a vidéki térségekre, hogy olyan kihívásoknak tudjanak megfelelni, mint a népességcsökkenés és az elöregedés, a munkaerőpiaci nehézségek, a minőségi oktatáshoz és képzéshez való korlátozott hozzáférés, az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltatások hiánya, az elszigeteltség, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata.
Az RMDSZ-es EP-képviselő elfogadott javaslatai továbbá kitérnek arra, hogy forrásokat kell biztosítani a város és a vidék közti úthálózatok és a vidéki digitális infrastruktúra fejlesztésére, illetve arra, hogy az országos fontosságú úthálózatok ne csak kiemelt fontosságú régiókat fedjenek le, hanem arányos mértékben érintsék a tagországok összes régióit. Az integrált területfejlesztésekre vonatkozó szabályok kapcsán Sógor Csaba javaslatai előírják azt is, hogy ezek a támogatások ne csak a nagyvárosi területekre korlátozódjanak, hanem olyan területeket is magukba foglaljanak, mint a városi-vidéki, határokon átnyúló területek vagy az elszigetelt vidéki települések.
A fogyatékossággal élő személyek életminőségének javítása érdekében a képviselő módosításai előírják, hogy a támogatással megvalósított infrastrukturális projektekben, ahol csak lehetséges, biztosítani kell az akadálymentes hozzáférést. A LIBE-szakbizottságban elfogadott dokumentum elemeit novemberben építi be saját jelentésébe az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága (REGI), majd a jövő év elején kerül a téma az Európai Parlament plénuma elé.
HÁTTÉR: Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján Románia lakosságának 45%-a vidéken él, ahol a szegénységben élő vagy szegénység kockázatának kitett lakosság aránya 20 százalékponttal nagyobb, mint városon. Ez a szintű különbség az EU-ban csak Bulgáriában tapasztalható, az EU többi országára pedig nem jellemző. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja, hogy elősegítse az Unión belüli régiók közti egyenlőtlenségek csökkentését, legnagyobb prioritási területei, amelyekre forrásokat biztosít: innováció és kutatás, digitalizáció, kis- és középvállalatok támogatása, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság. Az ezzel párhuzamosan működő Kohéziós Alap (KA) infrastrukturális és környezetvédelmi nagyberuházások támogatása által hasonló célokat fogalmaz meg. A 2014 és 2020 közötti időszakban a Kohéziós Alap forrásaiból 15 tagállam - köztük Románia - részesül, azok az országok, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU átlagának 90%-át. Románia a regionális operatív programjait ezeknek a pénzalapoknak a célkitűzései mentén dolgozza ki.