Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Az önrendelkezésről az Európai Parlamentben
MÁÉRT - 2018. november 7., szerda 13:08
November 6-án az Európai
Parlament brüsszeli székhelyén rendezték meg az Önrendelkezés Európában című konferenciát Tőkés László EP-képviselő parlamenti irodájának szervezésében.
Nyitóbeszédében a házigazda,
aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, vázolta az Európai Unióban élő
őshonos nemzeti kisebbségek autonómiatörekvéseinek jelenlegi állását,
megállapítva, hogy noha a népek
önrendelkezési joga az Egyesült Nemzetek Szervezete által általánosan
elismert alapelv, számos eset példázza: az Unióban és tagállamaiban ezen jog
nehezen vagy egyáltalán nem érvényesíthető. „Ez utóbbiak állami szuverenitásuk
keretében saját önrendelkezésükhöz ragaszkodnak foggal és körömmel, míg az Unió
is nemhogy kiterjeszteni, hanem a nemzetek fölötti, illetve a globális
kormányzás elve alapján inkább korlátozni igyekszik az önrendelkezés jogának
hatályát” – szögezte le Tőkés László.
Erdélyi képviselőnk a
Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetrészek helyzetét
taglalva kénytelen volt újfent kijelenteni: önrendelkezési törekvéseik
általában visszautasításba ütköznek, bár nem minden országban egyformán. A két
legnegatívabb példát Románia és Ukrajna szolgáltatja. Részletesebben az
első világháború következtében nagyhatalmi döntéssel Romániához került, egykor
többnemzetiségű Erdély sorsát és helyzetét taglalta, ahol az évszázados
bukaresti homogenizáló nemzetpolitika következtében már csak a magyarok tesznek
ki számottevő kisebbséget, de ők sem élhetnek az önrendelkezés és önkormányzás
jogával. Számos konkrét esetet és jelenséget említve mutatta be a „demokratikus
román jogállam” viszonyulását saját államalkotó nemzeti kisebbségeihez, a
magyarságot például egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Bukarest,
autonómiatörekvéseit és azok megjelenítőit valósággal üldözi.
Tőkés László emlékeztetett:
„Az Európai Unió számos országában a demokratikus államberendezkedés szerves
részeként jól működő
autonómiarendszereket tartunk számon – úgymint Olaszországban,
Finnországban, Belgiumban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában stb.” Ennek
tudatában és fényében így összegzett: „A Magyarországgal szomszédos országok –
köztük Románia – népes magyar közösségei joggal várják el, hogy az Unió ezek
mintájára az ő autonómiára irányuló demokratikus jogaik teljesülését is
támogassa. A demokratikus önrendelkezés nemzetközi elvét – a régiók Európájában
– a kisebbségi nemzeti közösségekre nézve is érvényesíteni kellene.”
A továbbiakban Mark Demesmaeker, a belgiumi Új Flamand
Szövetség EP-képviselője népe és országa sajátos történelmét és helyzetét
vázolva beszélt a flamand önrendelkezési törekvések múltjáról és jelenéről,
elmondva egyebek mellett, hogy bár a belga királyságon belül ma már igen
széleskörű autonómiával rendelkezik a flamand közösség – az évtizedekig tartó
francia dominanciát leküzdve –, a távlati cél az ország konföderációvá való
alakítása úgy, hogy Flandria (azaz Belgium Flamand régiója) az EU egyik
tagállamává váljon.
Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség igazgatója kontinensünk autonómiaproblémáinak
áttekintését adva részletesebben a katalánok önrendelkezési harcáról és annak
kilátásairól beszélt, illetve az Európai Unió és „kormánya”, a Bizottság
korlátozó, sőt ellenséges magatartásáról. Jelezte: nagyfokú szolidaritásra van
szükség az elnyomást érző kis népek, nemzetiségek, etnikai közösségek között és
irányába. Kijelentette: ha az EU nem hajlandó tudomásul venni az önrendelkezés
egyetemes jogát, akkor egyre több konfliktust fog generálni mind tagállami,
mind szövetségi szinten.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke történeti áttekintését adva
a román impérium alá került magyar nemzetrész önrendelkezési hagyományainak és
újkori törekvéseinek kitért arra is, hogy a főhatalom miként iparkodik
ellehetetleníteni a Székelyföld fejlődését, s ebben Brüsszel is cinkosa. Így
például a román állam az uniós támogatásokat is úgy használja fel, hogy az a
székelyek lakta régió elszegényítését eredményezze, ezzel is mintegy az ottani autonómia
életképtelenségét igazolva. Az Európai Unió kohéziós politikájának kudarca az,
ami Romániában a történelmi régiók szintjén zajlik – jelentett ki a politikus.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a maga során
megerősítette: az önrendelkezés az unió polgárainak és nemzeteinek természetes
joga, s ezt a Bizottságnak is tudomásul kell vennie, majd a többi hozzászólóval
együtt megállapította, hogy a tagállamokban alkalmazott európai parlamenti
választási rendszer nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek. Emiatt is vált
időszerűvé, hogy ezen közösségeknek legyen saját európai biztosuk a Bizottságon
belül. Többen kifejezték reményüket, hogy a jövő évi EP-választások nyomán új
politikai kurzus kerekedik felül Európában, amely az őshonos kisebbségek
érdekeinek nagyobb teret szentel. Tőkés László például „hazabeszélve” úgy
fogalmazott, hogy az erdélyi magyarságnak nem folyton védekezve és hátrálva,
hanem kiegyenesedő öntudattal, felemelt fővel, európai rangú politizálással
kell képviselnie az önrendelkezés életbevágó ügyét.
A keddi brüsszeli konferencián
részt vett az EMNT és az SZNT tagjaiból álló ama látogatócsoport, amely a november
5–7. közötti periódusban az EP-ben folyó munkával ismerkedett, Tőkés László
meghívására. A csoportot köszöntötte a parlamentben Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance –
EFA) alelnöke, a belgiumi szövetségi kormánykoalíciót vezető Új Flamand
Szövetség (Nieuw-Vlaamse Alliantie – N-VA) képviselője, aki Günther Dauwennel
együtt Marosvásárhelyen vehette át tavaly március 10-én, a székely szabadság
napján az SZNT által az EFA-nak adományozott Gábor Áron-díjat.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|