Az emberi jogok hete az Európai Parlamentben
MÁÉRT - 2018. november 20., kedd 15:58
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70.
évfordulója alkalmából az Európai Parlament az emberi jogok hetének nyilvánította ezt a munkahetét (2018. november
19–23.). Ennek keretében a mai napon az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága
(DROI) parlamentközi bizottsági ülést tartott Brüsszelben, melyre az uniós
tagállamok parlamenti képviseletét is meghívta. Az emberi jogok és az Európai Unió, valamint a tagállamok külügyi
szolgálata címet viselő rendkívüli ülés három panelben foglalkozott az
emberi jogok ügyével, különösképpen pedig ezek gazdasági, munkajogi
vetületeivel.
Sztavrosz
Lambrinidisznak, az EU emberi jogi főképviselőjének, valamint Petras Austrevicius EP-jelentéstévőnek az
előadása nyomán a hozzászólók – egyebek mellett – azt hangsúlyozták, hogy az
EU-nak, amennyiben hiteles akar lenni, nemcsak az ún. harmadik országok
viszonylatában, hanem saját keretein belül is meg kell követelnie az emberi
jogok tiszteletben tartását. Jordi Solé
i Ferrando spanyolországi képviselő egyenesen azoknak a börtönbe vetett
katalán politikusoknak az esetét hozta fel példa gyanánt, akiket a katalóniai
függetlenségi népszavazás megszervezése miatt tartanak fogva. Mások viszont az
unióbeli „illiberális” politikai irányzat képviselőit, nevezetesen Lengyelországot és Magyarországot bírálták.
Tőkés László
európai képviselő hozzászólásában annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az
EU-nak az emberi jogok terén nem szabad kettős mércét alkalmaznia, vagyis amit
teljes szigorával megkövetel – példának okáért – Kínától a tibetiekre és az ujgurokra nézve, azt a tagországok
kisebbségei védelmében is ugyanúgy meg kell tennie. Erdély képviselőjeként példa gyanánt a romániai magyarok
emberi-közösségi jogainak a súlyos megsértését hozta fel. Emellett a gazdasági
érdekek és az emberi jogok egymással való gyakori szembekerüléséről szólt,
bírálva, hogy az Unió nem egyszer háttérbe szorítja az utóbbiakat, hogyha
gazdasági érdekei ezt diktálják.
Erdélyi képviselőnk harmadsorban az Unió és a nyugati
tagországok azon magatartását tette kifogás tárgyává, mely az európai polgárok
jól felfogott érdekeit háttérbe szorítva a
migránsok – a gazdasági bevándorlók – jogait részesíti előnyben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének előkészületben
lévő migrációs csomagját bírálva megengedhetetlennek ítélte, hogy a
bevándorlást mintegy alapvető emberi jognak nyilvánítva az EU szabad teret
engedjen a migránsok egész Európát veszélyeztető inváziójának.
A DROI Gazdaság és
emberi jogok című következő paneljében Tőkés László bizottsági alelnök
moderálta a tanácskozást. A nemzeti parlamentek képviselőinek előadásai,
illetve felszólalásai nyomán fontosnak tartotta felvetni azokat az emberi jogi
kihívásokat és feszültségeket, melyeket a multinacionális
cégeknek a kelet- és közép-európai tagországokban való térhódítása a
munkavállalók körében gerjeszt. Az emberi jogokat a munkajog terén is
következetesen érvényesíteni kell – mondotta befejezésképpen.
Ma délután, az emberi jogok hetének részeképpen magas
szintű konferenciára kerül sor az Európai Parlamentben, melyet Antoni Tajani elnök nyit meg, s melynek
vendégei Antonio Guterres
ENSZ-főtitkár és Federica Mogherini,
az EU külügyi főképviselője.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA