Emlékkonferenciát rendezett a KMAT a délvidéki Temerinben
MÁÉRT - 2018. november 24., szombat 14:53
A Kárpát-medencei
Magyar Autonómiatanács (KMAT) és a Vajdasági
Magyar Demokrata Párt (VMDP) szervezésében tartották meg november 23-án a
dél-bácskai Temerinben (Szerbia) azt az emlékkonferenciát, amelynek a következő
címet adták: Háborús veszteségeink és az
újvidéki Nagy Szerb Nemzetgyűlés következményei a délvidéki magyarok sorsára.
A cím arra utal, hogy 1918. november 25-án Újvidéken rendezték meg a „Bánáti,
Bácskai és Baranyai Szerbek, Bunyevácok és Más Szlávok Nagy Népgyűlését”, amely
kimondta a történelmi magyar Délvidék Szerbiához való csatolását.
Az Árpád-kori alapítású, egykoron színmagyar vajdasági
Temerinben, ahol az őshonos nemzetiség ma már a lakosság felét sem teszi ki, Csorba Béla, a VMDP elnöke nyitotta meg
a tanácskozást az Első Helyi Közösség nagytermében. Elmondta, hogy a KMAT által
szervezett Trianon 100
konferenciasorozatnak a második alkalmára gyűltek össze a meghívottak és az
érdeklődők. Az elsőt november 14-én tartották Pécsett, a város szerb
megszállásának 100. évfordulóján. A következőre Kolozsváron kerítenek sort
december 6-án, a gyulafehérvári román nagygyűlés centenáriuma apropóján, 1918 – impériumváltás, önrendelkezés,
nemzetépítés címmel.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, a KMAT és
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Válasz Trianonra: az autonómia
című előadásában elsődlegesen azokra az idei centenáriumokra tért ki, amelyek az utódállamok népeinek
és a magyaroknak mást-mást jelentenek mind a száz évvel ezelőtt történtek, mind
az azóta végbementek fényében. „Egyértelmű,
hogy számunkra ezek nem ünnepek, hanem gyászos alkalmak és évfordulók. Aminként
Tari István költő fogalmazott a
Vajdaság napjáról szóló vitában: az 1918. november 25-i újvidéki nemzetgyűlés »az
itt élő magyarság gyásznapja, mivel ezt követően iszonyú szenvedésözön zúdult
közösségünkre… és a magyarság megtöretése zajlott«”. Az erdélyi magyarok
ugyanezért utasítják el a decemberi 1-jei román nemzeti ünnepet. A kívánatos
történelmi megbékélést nagymértékben akadályozza az, hogy „az utódállamok
uralkodó nemzetei mindmáig a veszteseket leigázó megszállás logikájával ünneplik magukat és egykori háborús
győzelmüket, a földrajzi határok brutális átrajzolásával együtt a jog, a demokrácia határait
korlátozva” – mondotta az EMNT elnöke. Hozzátette: fatális emlékezetpolitikai tévedés volna részünkről az egykor történteket a
lezárt történelmi múlt fogalomkörébe utalni, és önmegtagadó opportunizmussal és
bölcselkedő politikai realizmussal az ünneplő „győztesek” többségi diktátumát
elfogadni. „Békét akarunk – de nem bármi áron. Megbékélést – de nem
megalkuvással és a jogainkról való lemondással” – szögezte le az előadó.
Tőkés László kifejtette: a KMAT
által meghirdetett centenáriumi rendezvénysorozat azzal a feltett szándékkal
indult útjára, hogy az impériumváltozás főbb stációi mentén teljes történelmi
hitelességgel elevenítse fel a tragikus
múltat, és abból fakadó következtetései megfogalmazásával járuljon hozzá korrekciójához, máig eleven sebei
begyógyításához. „Fontosnak
tartjuk, hogy százéves megemlékezéseink üzenete reális, jövőbe mutató legyen
mind saját nemzeti közösségeink, mind a többi Kárpát-medencei nemzeti közösség
számára. A mi legfőbb üzenetünk: az autonómia és az együttműködés az együttes
válasz Trianonra” – idézte a püspök az autonómiatanács korábbi
szándéknyilatkozatát. Geopolitikai kontextusba helyezve mindezt, rámutatott:
„Hogyha már a háborúkban győztes nagyhatalmak szülőhazánk jelentős részétől
megfosztottak bennünket, a legkevesebb, amit követelhetünk az, hogy
maradéktalanul biztosítsák emberi és közösségi szabadságunkat, demokratikus
jogainkat – beleértve a korlátozott önrendelkezés, vagyis a közösségi autonómia jogát. Ezen a téren nem érvényes a győztesek
logikája. Az emberi és a közösségi – nemzeti – jogok úgymond a veszteseket is
megilletik. Az Európai Unióban lévén vagy afelé igyekezvén, országaink
államalkotó közösségeiként és teljes jogú polgáraiként a demokrácia, a
jogállamiság, az emberi és közösségi jogok miként a többségre, reánk is éppen
úgy érvényesek.”
A konferencián Molnár Tibor zentai
főlevéltáros A bácskai Tisza mente
emberveszteségei a nagy háborúban, Matuska
Márton újvidéki publicista Az
elnyomott nemzetiségek súlya (Az 1918 novemberi szerb ígéretek és a magyar
kisebbség sorsa), valamint Dévavári
Zoltán szabadkai-budapesti történész Az
illúziók időszaka című értekezései következtek. A rendezvényen
közreműködött Molnár Zoltán újvidéki
színművész és a temerin Szirmai Károly
Magyar Művelődési Egyesület férfikara, előadásukban az alkalomhoz és a
témához illő versek, katona- és tengerészdalok hangzottak el.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA