Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Húszéves a Csárdás együttes
MÁÉRT - 2019. január 17., csütörtök 09:47
Idén ünnepli megalakulásának 20.
évfordulóját a HMDK csúzai Csárdás Ifjúsági Tánccsoportja.
A HMDK keretei között ma számos táncegyüttes működik, legtöbb
kultúregyesületünk fő tevékenységének számít a magyar népi tánckultúra ápolása.
Ezek közül a csúzai volt a legelső tánccsoportja országos szervezetünknek.
-
1997-ben, a horvát honvédő háború utáni első csúzai szüreti bálon vetődött fel
egy ifjúsági egyesület alapításának az ötlete – mondja Fica Smit Mária, aki
részt vett az egyesület megalapításában, és máig nélkülözhetetlen segítője,
„láthatatlan mozgatója“ a csoportnak.
Az
első ötletelgetéseket hamarosan tettek követték, ő, valamint Dobszai Ferenc,
Szűcs Jolán, Csúza akkori polgármester asszonya, Dékány Zsuzsanna, Fica János s
a csúzai fiatalok kezdeményezésére 1999 nyarán megalapították az egyesületet,
amely a HMDK támogatásával megkezdte hosszú és sikeres pályafutását.
Az
első tánclépéseket id. Dobszai Ferenc kezdte tanítani a csoportnak, majd
Ognjenović Kettős Zsuzsanna tanárnő bevonásával egy-két hónap alatt sajátították
el az első koreográfiát, a dudástáncot.
A
csoport Zsuzsa tanárnő „szárnyai alatt“ fejlődött igazi művészeti együttessé.
Első
fellépéseikre a csúzai Szent István-napi rendezvényen és az eszéki Magyar Napon
került sor, melyeken még Kopácsról kölcsönkapott népviseletben léptek
színpadra. A HMDK támogatásával hamarosan saját ruhát is varrattak, a következő
év elején, a mohácsi busójáráson már ebben mutatkoztak be.
Megalakulásuk
idején látogatott közösségükbe az akkori magyar köztársasági elnök és Orbán
Viktor miniszterelnök, a fogadásukra rendezett műsoron való fellépésekre ma is
büszkék a régi Csárdás-tagok.
Közvetlenül
a háború (1991-97) után nem volt lehetőség közösségi tevékenységre, ezért
igencsak nagy népszerűségnek örvendett a Csárdás az ifjúság körében. Először
csak csúzaiak táncoltak benne, de gyorsan híre ment az együttesnek, s más
falvak fiataljai is csatlakoztak. Az együttes létszáma húsz és harminc között mozgott a két évtized
alatt.
Céljaik között szerepelt a
Kárpát-medence magyar néptánchagyományának prezentálása
Nem
sokkal megalakulásuk után Pasza Árpád felvette a kapcsolatot Kiss Gábor
magyarországi koreográfussal, aki örömmel tett eleget a felkérésnek, és minden
évben újabb táncot/táncokat tanított be a csoportnak.
-
Megalakulásunk célja a fiatalság összefogásán túl az volt, hogy ízelítőt adjunk
a horvátországi magyarságnak sokszínű és változatos népi tánchagyományunkból. A
legtöbb koreográfiánk Erdélyből származik, de szinte az egész Kárpát-medence
területéről tanultunk táncokat, eddig összesen tizenhat koreográfiából áll
repertoárunk, így kijelenthetjük, megvalósítottuk második célunkat is – mondta
lapunknak Fica János, aki kezdettől fogva elnöke és aktív táncosa az
együttesnek, amelyet mindig szívügyének tekintett.
A
koreográfiák betanulásának helyszínei a tánctáborok voltak, melyekről sok-sok
feledhetetlen emléket, érdekes történetet őriznek a tagok, ezek révén
kovácsolódtak igazi csapattá. Első tánctáborukat a Mohácshoz közeli Szebényben
tartották, melyen a délelőttök és délutánok is tánctanulással teltek. Hasonlóan
zajlott a műhely a tengerparti Lovranban is. Szinte minden nyáron szervezett a
HMDK számukra „edzőtábort“ az Adria-parton: Zadarban, Splitben, Pulában,
Rijekában, Orebićen - a legtöbb említett helyen nemcsak gyakoroltak, hanem
színpadra is léptek valamilyen helyi rendezvényen.
Fellépésözön itthon és külföldön
is
Eleinte
régiónk rendezvényein léptek fel, majd egyre több meghívást kaptak Magyarországra,
Vajdaságba, Erdélybe, de a Muravidéken, a Felvidéken, Bosznia-Hercegovinában és
Németországban is bemutatkoztak.
Némely
rendezvény visszajáró fellépői voltak. Ezek közé tartozik a magyar bál –
kezdetben Eszéken majd Vukováron –, melyet minden évben a Csárdás nyitott meg
az alkalomhoz illő palotással.
Éveken
keresztül a Csárdás képviselte a horvátországi magyarságot a Határon Túli
Magyarok Fesztiválján Pécsett, a Vendégségben Budapesten elnevezésű
rendezvényen a magyar fővárosban, valamint az országos kisebbségi szemlén is,
amelyre a zágrábi Lisinski Koncertteremben került sor. Ehhez köthető első tévés
szereplésük is, ugyanis a szemlét műsorára tűzte a horvát televízió, s
mindenki, akinek köze volt a Csárdáshoz, büszkén nézte azt az adást.
A
csúzai tánccsoport kb. tíz évvel ezelőtt élte „virágkorát“, akkoriban évi 30-40
fellépése volt. A vendégszerepléseknek köszönhetően egyre nagyobb ismertségre
tettek szert. Kapcsolatba léptek más horvátországi magyar tánccsoportokkal és
más kisebbségek kultúregyesületeivel is: a dárdai roma, az eszéki macedón, a
hercegszőlősi és pélmonostori szerb tánccsoportokkal, amelyekkel kölcsönösen
részt vesznek egymás szemléin. A sátorhelyi (Magyarország) együttest
„testvértánccsoportként“ tartják számon. Nem csak kultúregyesületi szinten
születtek kapcsolatok, a Csárdásnak köszönhetően jött létre testvértelepülési
kapcsolat Csúza és a magyarországi Egerág között.
A Csárdás mint Csúza „kultúrafelelőse“
Az
egyesületnek nagy szerepe volt a csúzai művelődési élet fellendítésében.
Kezdetben szervezője, később – a Jókai Mór Kultúregyesülettel karöltve –
társszervezője a falu legnagyobb rendezvényének, a szüreti fesztiválnak, amely
kb. egyidős a tánccsoporttal, és mára régiónk egyik nevezetes gasztrokulturális
tömegrendezvényévé nőtte ki magát. Nagy népszerűségnek örvendtek a tánccsoport
által szervezett nyári aratóbálok is, ennek a programnak lépett a helyébe
később a néptánctalálkozó. Ezenkívül több néphagyomány felelevenítése is a tánccsoport
nevéhez fűződik, ilyen a májusfaállítás és –kitáncolás, valamint a húsvéti
locsolkodás.
Külhoni Magyarságért Díjban
részesültek
Irodahelyiségük
falait már régóta díszítik olyan oklevelek, elismerések, díjak, amelyekben húszéves
pályafutása során részesült a Csárdás. Amikor a vezetőjét kérdezem, nehezen
választja ki, melyekre a legbüszkébbek.
-
Egy talán mégis kiemelkedik a többi közül – mondja –, ez pedig a Külhoni
Magyarságért Díj, amelyet 2012-ben kapott az együttes sokéves kiemelkedő
munkájáért. A díjat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vette át a
budapesti Országházban.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|