Két értékes falumonográfiával bővült kiadványaink sora
MÁÉRT - 2019. február 7., csütörtök 11:51
Tavaly év végén jelent meg Batina és
Csúza könyve is a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége kiadásában, a
zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásából. Batina/Kiskőszeg múltját dr. Lábadi
Károly dolgozta föl, a Csúza könyve pedig elsősorban Reppmann Dékány Zsuzsanna több évtizede tartó szenvedélyes kutatómunkájának
a gyümölcse.
Batina
Lábadi Károlynak választott szülőföldje a Drávaszög, roppant
gazdag tudósi életpályája során közel negyven kötetben dolgozta föl a táj
néprajzát, történelmét és művelődéstörténetét. Munkássága nyomán a magyar
tudományos élet páratlan értékű kötetekkel lett gazdagabb. Minden könyve
kimeríthetetlen kincsesbányája az emlékekben és hagyományokban gazdag vidékünknek.
Amellett, hogy különös figyelmet szentel a történeti szintézisnek,
településtörténeti monográfiáiban mindenkor igyekezett a népélet mélységébe is
leásni. Feldolgozta többek között Laskó, Kopács és Várdaróc múltját is.
Ennek a sorozatnak újabb fejezeteként a szerző most Kőszeg–Kiskőszeg–Batina címmel egy újabb
monográfia kéziratával jelentkezett. A Népek,
kultúrák hegye alcímet viselő könyvének a Rómaiak, A népvándorlás és a
honfoglalás, a Mohács előtt, a Törökvilág, az 1848–1849,
a Boldog békeidők és a Három háború százada című történeti
áttekintése után külön fejezetben mutatja be a település demográfiájának
alakulását, gazdasági fejlődéstörténetét, művelődési életének jelentősebb eseményeit,
egyházi-vallási életét és „szájhagyományozott” örökségét. Utolsó fejezetében, a
Függelékben az elmúlt századok során
a településről közölt fontosabb tanulmányok kaptak helyet, köztük Jung Ferenc Kis-Kőszeg (Batina) című monográfiája, Gönczy Béla A drávavölgyi
vasúthálózat és Baranyay Lajos Batina
című tanulmánya, valamint Rupp Jakab Kőszegh
(Batina) a szentséges megváltóról címzett pálos társasház
című írása.
Csúza
„Meggyőződésem, hogy
a szülőfalum múltjával foglalkozó negyedik füzetet nem csupán a helyben lakók
és a településtől az elmúlt évtizedekben elszakadt, több száz vagy ezer
kilométerre élő csúzaiak olvashatják - a gazdag képanyag miatt lapozgathatják -
érdeklődéssel és élvezettel, hanem azok is, akik még soha nem hallották e
drávaszögi kisközség sokak szerint furcsa nevét.” Ez az állítás a tavaly megjelent Csúzai
füzetek IV.-ben olvasható, de mindez a négy füzet (nem teljes) anyagából
összeállt Csúza könyvére is érvényes.
Az előszóban az is olvasható, hogy a négy karcsú kiadványban
szereplő írásokon kívül a Csúza könyve két olyant is tartalmaz, amelyek
korábban keletkeztek, de nem kerültek be egyik füzetbe sem, illetve további
kettőt, amelyek az utolsó füzet megjelenése után születtek. Az egyik írást
pedig teljesen átdolgozták a szerkesztők és ki is egészítették, így ad
teljesebb képet Csúza szőlészetéről és borászatáról.
Hogy e drávaszögi falu magyarságának a régebbi korokban és a
közelmúltban zajlott köz- és művelődési, vallási, gazdasági meg sportéletének
szinte a teljességét sikerült ábrázolni, hogy megismerheti belőle az olvasó a
település iskolájának a történetét, a korábban nélkülözhetetlen mesteremberek
tevékenységét, a földrajzi és dűlőnevek alkotta nyelvi kincsestárat, a
Kossuth-kultusz 20. századi továbbélését, a két világháború tragikus
áldozatainak egyéni sorsokat is felvillantó névsorát, az elsősorban Reppmann
Dékány Zsuzsanna több évtizede tartó szenvedélyes kutató- és szervezőmunkájának
köszönhető.
Néhány hónapon belül mindkét könyv bemutatójára sort
kerítenek a szerkesztők.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA