Színes, 16 oldalas összevont augusztusi számmal jelentkezik a partiumi reformátusok lapja. Újkenyér ünnepéhez kapcsolódik Eszenyeiné Széles Mária címoldalas írása, melyet Vass Lehel művészfotója illusztrál. A Harangszó vezércikkét ezúttal Somogyi Botond jegyzi. Írásának címe: Copy-paste társadalom.
       Jelentkeznek a szokásos rovatok: A Lélek csendje, a Református élet, illetve hírfotóival a Képes hírmondó. Sólyomkővári találkozóról olvashatunk a Nőszövetség rovatban, Sarmaságon tartott kórustalálkozóról tudósít az Éneklő egyház oldal.
Szolgálatába enged betekintést Antal János külügyi előadótanácsos, aki tizenkét éve vezeti az egyházkerület külügyi szolgálatát. Ha augusztus, akkor felvidéki Vendégoldal a Harangszóban. A két oldalas összeállításban bemutatkozik a csicsói gyülekezet, Somogyi Alfréd pedig az identitás témáját boncolgatja.
       Az Élő emlékezet rovatban Méliusz Juhász Péter életéről és a magyar alkotmányosság történetéről olvashatunk Csohány János egyháztörténész tollából. A nemrég elhunyt Tüzes Bálintra, Várad ökumenikus nyitottságú költőjére egy portréinterjúval emlékezik a lap.
       A Presbiterképzés rovatban Békefy Lajos a presbiteri rendszer kialakulásáról ír, és újabb résszel folyatódik Péter Csaba Mi szükséges a jó presbiteri munkához? című sorozata. Rendhagyó módon két Mozaik oldalt tartalmaz az a 16 oldalas lapszám, mely Rácz Ervin, Szakács Zoltán, Veres Piroska és Visky István írásait tartalmazza. Nyári különkiadással jelentkezik Adorjáni László Firka rovata, mely ezúttal öt karikatúrát tartalmaz.
       Az Idézőjelben Somogyi Alfréd válaszolja meg provokatív kérdését: „van-e a magyaroknak Istenük?” A lapszámban Bódás János, Ady Endre, Pataki István és Tüzes Bálint egy-egy verse olvasható.
A Harangszó megrendelhető (év közben is) és megvásárolható a református lelkészi hivatalokban, internetes kiadása pedig a  címen olvasható.