Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának záróüléséről
MÁÉRT - 2019. március 28., csütörtök 16:27
Az Európai Parlament Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti
Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportja (Intergroup for Traditional
Minorities, National Communities and Languages), vagyis az ún. kisebbségi intergroup mai strasbourgi ülésével
zárta a 2014–2019-es mandátumbeli munkáját. Az ülés napirendjén két fő téma szerepelt:
az Európai Unióba törekvő Szerbia kisebbségeinek helyzete a vajdasági Magyar
Nemzeti Tanács szemszögéből, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetem megszüntetésének ügye.
A munkacsoport Tőkés
László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére az 1945-ben
létrehozott magyar tannyelvű egészségügyi felsőoktatási intézet kálváriáját. A
püspök bemutatta meghívottját, Kincses
Előd ügyvédet, aki már 1989-es temesvári meghurcolása idején is őt védte, s
aki a romániai rendszerváltozás hajnalán a székelyföldi magyarok egyik
szószólója volt, a marosvásárhelyi „fekete március” idején pedig a román
nacionalista körök céltáblája, később a MOGYE ügyének egyik jogi szakértője.
Kettejük beszámolójából rajzolódott ki a kisebbségi munkacsoport számára az
egyetem problematikája. Mint ismeretes, a világháború után a magyar nyelvű
orvos- és gyógyszerészképzés a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem keretében folytatódott,
de immár marosvásárhelyi helyszínnel. Az 1948-as tanügyi reformmal alakult meg
az önálló Marosvásárhelyi Orvosi és
Gyógyszerészeti Intézet. 1962-ben a kommunista román állam, anélkül hogy
hivatalos dokumentumot adott volna ki, és ezáltal megváltoztatta volna az 1945-ös,
1946-os, 1948-as törvényrendeleteket, melyek szerint az egyetemet a magyar
kisebbség számára hozták létre és a tanítás nyelve a magyar, bevezette a
kétnyelvű oktatást. Az előadásokat románul és magyarul lehetett hallgatni, a
gyakorlati órák viszont csak románul folytak és folynak a mai napig. A magyar
diákok részaránya azóta fokozatosan csökkent. Időközben a kolozsvári
Bolyai-egyetemet is összeolvasztották egy román intézménnyel, az önálló állami magyar egyetemet azóta
sem sikerült visszaállítani Romániában. „Az 1959-es esethez hasonlóan 2018-ban
a marosvásárhelyi román tannyelvű Petru Maior Egyetembe olvasztották be hatalmi
szóval a MOGYE-t” – mutatott rá az erdélyi EP-képviselő, a romániai magyaroknak
a tanügyminiszterhez benyújtott tiltakozó petíciója ellenére.
Tőkés László elmondta: jól megírt forgatókönyvek
szerint zajlik a poszttrianoni érában az erdélyi magyarok megfélemlítése,
elüldözése, beolvasztása, ennek egyik pászmája a magyar egyetemi élet és
oktatás elsorvasztása. A Tismăneanu-jelentés feltárta, hogy a kommunista rezsim sokszoros
hatékonysággal folytatta és szélesítette ki a királyi Romániában beindult
folyamatokat, bemutatva egyebek mellett azt is, hogy a magyar városok hogyan lettek
elrománosítva Erdélyben. Hasonló törekvések következtében fogyatkozott meg a
magyarság Felvidéken és Délvidéken is. Ezt az betelepítési és asszimilációs
folyamatot, amelynek egyik fő kísérleti terepe éppen Marosvásárhely volt, megpróbálta
ugyan megállítani az erdélyi magyar érdekvédelem és közképviselet, de az
1990-es magyarellenes pogrom, a román szélsőséges nacionalista szervezetek
háttérmunkája, a bukaresti kormányok hintapolitikája és a romániai
demokráciadeficit oda vezetett, hogy az egykori színmagyar Székelyvásárhelyen
ma már küzdeni kell a magyar nyelvű oktatásért.
Kincses Előd a maga során vázolta azokat a jogi
mesterkedéseket, amely a MOGYE felszámolásához, a magyar nyelvű orvos- és
gyógyszerészképzés végnapokat előrevetítő beszűküléséhez vezettek, a román
nemzetállami diktatúra és demokrácia idején egyaránt. „A másfél milliós
magyarság anyanyelvén való orvos- és gyógyszerképzés érdekében Mihály király
rendeletével 1945-ben létrehozott egyetemen a kétharmados többséggel rendelkező
román tagozat rektora és szenátusa törvény- és alkotmánysértő módon mindent
elkövet és bármit elkövethet annak érdekében, hogy ellehetetlenítse, megfojtsa
a magyar nyelvű oktatást. Legutóbb egy 15 ezer aláírással megtámogatott
petícióban követeltük az önálló magyar nyelvű orvos és gyógyszerképzés
helyreállítását Marosvásárhelyen” – mondta Kincses Előd, amihez Tőkés László
hozzátette: amikor ő maga az EP elé tárta a MOGYE felszámolására tett intézkedéseket,
Leonard Azamfirei rektor egy terjedelmes „jelentést” küldetett az európai
képviselőknek, amelyben egyszerűen elhallgatta az egyetem elrománosításának
több évtizedes folyamatát.
Hajnal Jenő,
a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke a vajdasági önkormányzatiság
aspektusairól, a kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeiről beszélt a
Belgrádban elfogadott törvények tekintetében, de előtárta a délvidéki magyar
nemzeti közösség aggályait is, különös tekintettel az anyanyelvű oktatásra.
Meghívója, Deli Andor EP-képviselő kijelentette: „A májusban sorra kerülő
európai parlamenti választások egyik tétje, hogy olyan képviselők kerüljenek az
unió törvényhozásába, akik szívükön viselik az európai őshonos nemzeti
kisebbségek sorsát.”
.A EP-beli kisebbségi munkacsoport három társelnöke, Gál Kinga, Josep-Maria Terricabras és Nils Torvalds röviden szóltak az
intergroup eddigi munkájáról, a mandátum során felvetett és megtárgyalt
témákról – ezek legtöbbje nyelvi természetű volt –, leszögezve: egy ilyen
frakcióközi munkacsoportnak már a puszta léte is nagy szó a mai Európában. Az
erdélyi származású fideszes Gál Kinga elmondta: „Az elmúlt öt évben összesen 35
ülést szerveztünk, és gyakorlatilag minden harmadik ülésen sor került olyan
téma bemutatására, amely a határon túli magyar közösségeket érinti. Sikerült napirendre
tűzni a legidőszerűbb kérdéseket, amelyek nemzetközi odafigyelést igényelnek,
legyen szó pozitív lépésekről, kezdeményezésekről vagy a legégetőbb,
aggodalomra okot adó esetekről és helyzetekről”. Zárszavában hozzátette: „Napi
küzdelmet folytatunk, hogy sikerüljön közös nevezőre jutni jövőbeli uniós
normákról az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségi közösségek védelmében. Ezt
célozza a ma elfogadott zárónyilatkozat is, melyet Csáky Pál felvidéki kollégámmal közösen dolgoztunk ki és
terjesztettünk a munkacsoport elé.”
A zárónyilatkozat hangsúlyozza az őshonos nemzeti és
nyelvi kisebbségi közösségek védelmének fontosságát, egy átfogó és közös
európai szintű védrendszer megalkotását sürgetve.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|