Kettős ostrom alatt az erdélyi magyar közösség
MÁÉRT - 2019. június 17., hétfő 18:48
Az erdélyi
magyarságot, illetve a teljes erdélyi lakosságot fenyegető kettős ostromról
beszélt hétfői sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.
Csomortányi István elmondta, egyrészt a balkáni sovinizmus keseríti meg
mindennapjainkat, másrészt az erdélyi hagyományos értékeket a nyugati
liberalizmus import is fenyegeti – utalt ezzel a múlt hétvégi kolozsvári LMBTQ-menetre.
Az is látható, hogy Európa kettős mércével mér Erdély esetében, hiszen amíg az
erdélyi magyarság közösségi jogaival szemben tökéletesen érdektelen, addig a
kolozsvári melegfelvonuláson felszólalt Köln alpolgármestere, valamint
Spanyolország és Franciaország tiszteletbeli konzuljai is – tette hozzá.
Az EMNP
keresztény értékeket valló jobboldali konzervatív pártként egyik legfontosabb
értéknek a családot tekinti, és bár a látszat szerint ártalmatlan a
szivárványos zászló kolozsvári megjelenése, tagadhatatlan az ez alatt a
szimbólum alatt évtizedek óta működő csoportok tevékenységének káros eredménye
a nyugat-európai társadalmakra nézve. Ezen kettős ostrom alatt áll ki a Néppárt
két olyan ügy mellett, melyek az erdélyi magyarság szempontjából nagyon
fontosak, ugyanis világos, hogy a román állam egyre gyakoribb támadásokat indít
a magyar közösség szimbólumai ellen. A
magyar és a székely zászló mellett ilyen közösségi szimbólum az úzvölgyi
katonatemető is. Amit a román közösségnek a mărăse?ti temető jelent, azt szimbolizálja
a magyarságnak az Úz völgyi temető – vont párhuzamot Csomortányi István.
Teljesen
világos, hogy aki kitervelte a magyar katonai temetőben végrehajtott gyalázatos
eseménysorozatot, az magát a magyar közösséget akarta megtámadni. Éppen ezért a
Néppárt június 18-án, kedden demonstrációt szervez Csíkszereda megyei jogú
város főterén, a prefektúra épülete előtt, ahol kérni fogják a prefektus
azonnali lemondását vagy leváltását, az úzvölgyi temető államosításának
megállítását, illetve a temető eredeti állapotának visszaállítását, közölte a
Néppárt elnöke.
A magyarság
egy másik fontos közösségi jelképe Szent László tervezett nagyváradi
lovasszobra. A város magyar közösségének 150 éves óhaja ez. Ismerve a
demográfiai és történelmi realitásokat a magyar közösség elfogadja, hogy a
város román közössége három szobrot is állított a város főterén, ugyanakkor a
legkevesebb, ami a város lakosságának mai napig egynegyedét alkotó magyarságnak
jár, az Szent László királyunk lovasszobra az általa alapított város főterén, jelentette
ki a Néppárt elnöke.
A szobor
helyszíneként a Szent László-plébániatemplom és a városháza épülete
szomszédságában található térrész jöhet szóba, ami mind városrendezési mind jelképes
szempontból megfelel a célnak, tette hozzá Csomortányi. A normalitás része az,
hogy egy város központjában a városalapítónak szobra álljon, szögezte le a pártelnök.
Éppen ezért a közelmúltban szervezett tüntetés megismétlését tervezik, ezúttal
imalánc formájában kérve a főtéri szoborállítást. A politikai beszédektől
mentes demonstráción történelmi egyházaink képviseletében kérik majd a
nagyváradi magyarok a szoborállítás jóváhagyását.
Záró
gondolatként a Néppárt elnöke elmondta: az elmúlt száz évben az erdélyi
magyarság mindig békés úton, a törvények betartásával kérte jogait, más
eszközök híján. Továbbra is a törvényesség útját járva kell jogainkat
érvényesíteni, ugyanakkor látva a román állam részéről egyre gyakrabban
ismétlődő magyarellenes lépéseket, fel kell készülnünk arra, hogy akár
tüntetéseken, köztereken is meg kell jelenítenünk a magyar közösség érdekeit,
akkor is, ha a siker nem azonnali, ehhez a párt elnöke a magyar közösség
valamennyi tagjának kitartását kérte – közölte az. Erdélyi
Magyar Néppárt sajtóirodája.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA