Leleplezték Kolozsváron Dávid Ferenc egyházalapító unitárius püspök egész alakos szobrát. A 2019. augusztus 17-i ünnepi eseményen jelen volt és felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is.

Történelmi pillanatnak lehettek részesei mindazok, akik jelen voltak a kolozsvári belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium épületei között helyet kapott Dávid Ferenc-szobor avatóünnepségén: az unitárius egyház régi álma valósulhatott meg azzal, hogy szobrot állíthatott első püspökének annak szülővárosában.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke ünnepi beszédében a több mint 450 éves vallásszabadság legméltóbb ünnepének nevezte a szoboravató ceremóniát. „Voltak idők, amikor a felekezeti szembenállás elidegenített egymástól bennünket, de rá kellett ébrednünk, hogy ugyan annak a törzsnek vagyunk hajtásai és ágai. Egyházaink is egy tőről fakadnak, ezért lehetünk mindannyian büszkék az egyedüli magyar eredetű vallási felekezetre, az unitárius egyházra” – mondta a püspök, majd hozzátette: a nemzetünket megosztó békediktátum évfordulóján ne csak etnikai úton keressük az egységet, hanem sokkal inkább a nemzeti összetartozás ökuméniája által, mert „a testvérek egyetértése virágoztatja fel a nemzetet”.
Dávid Ferenc történelmi személyét illetően Tőkés László rámutatott: a vallásszabadság erdélyi atyjának fő műve a tordai vallásbéke megteremtése volt.  „Erdélyben egymás vallásos meggyőződését tiszteletben tartották az emberek, századunk viszontagságai során pedig az ilyen eszmék tartották a lelket az erdélyiekben. Az emberek belátták, a hit kérdésében nem a hatóság kardjával, hanem az ige igazságával és a lélek szeretetével kell küzdeni. Merjük remélni, hogy a magyar Országgyűlés példáját követve Románia parlamentje is méltón fogja megörökíteni a vallásszabadság dátumát” – mondta Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodájának közleménye szerint.