Döntés várható Bukarestben a Tőkés László által indított személyiségi jogi perben
MÁÉRT - 2019. november 13., szerda 19:36
A romániai igazságszolgáltatás
állapotára és a román jogállamiság helyzetére nagyon is jellemző módon öt éve
húzódik az az erkölcsi kártérítési per, amelyet Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke még európai
parlamenti képviselőként indított az 1989-es rendszerváltozásban betöltött
szerepét elvitató, őt hazaárulónak és felbérelt diverzánsnak, ügynöknek és
kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen.
Érdemi előrelépés azért nem
történt a másodfokon zajló perben immár jó ideje, mert az illetékes ítélőszék
nem volt képes tolmácsot biztosítani a magyarországi tanúk meghallgatásához,
akiket több tárgyalásra is fölöslegesen citáltak Bukarestbe. A ma Nagyváradon
megtartott sajtótájékoztatón elhangzott: a felperes részéről mindent megtettek
– még tolmácsot is szerződtettek – annak érdekében, hogy a péntekre, november
15-én 13 órára kitűzött tárgyaláson a Fővárosi
Ítélőtábla a tanúk meghallgatása és az ügy érdemi tárgyalása után jogerős
döntést hozhasson.
Kincses Előd, a püspök jogi képviselője emlékeztetett: Filip Teodorescu, a Securitate, azaz
az egykori román kommunista politikai rendőrség kémelhárításának helyettes
parancsnoka és Ioan Talpes, a
Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója, az 1989-es vérengzésekért
is felelős egykori államfő, Ion Iliescu
tanácsosa azt állította 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László a magyar
titkosszolgálat fizetett ügynöke volt. Ezt a volt temesvári lelkésznek egy
olyan kézírásos elismervényével próbálták alátámasztani, amelyet 1989
októberében írt egy 20 ezer lejes magyarországi egyházi adomány átvételekor. A
pénz a kelet-magyarországi reformátusok körében végzett gyűjtésből származott,
az önzetlen adományozók a Temesváron szolgáló, de mindennemű jövedelmétől
megfosztott, a politikai rendőrség által vegzált lelkészt és nélkülöző családját
próbálták ezzel is megsegíteni. A vádaskodó szekusok és a velük egy követ fújó
műsorvezető szerint az adomány kézbesítőitől hazatérésükkor, a román–magyar
határon elkobzott kézi nyugta azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar
titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért fizetséget is kapott. A nagy
nyilvánosság előtt történt, máig vissza nem vont többszörös rágalmazásért és
lejáratásért a volt temesvári lelkipásztor beperelte a Ceausescu-diktatúra két
ügynökét, valamint az őket futtató bulvártelevíziót és annak műsorvezetőjét, Mihai Gadeát. Tette ezt azért is, mert
a nyilvánosság különböző csatornáin egyre többször hangzik el, jelenik meg – a
Securitate egykori pribékjei és mai utódaik, követőik szájából, tollából – a
püspök elleni ügynökvád, a nevezett tévécsatornán bemutatott „bizonyítékokra”
való hivatkozással is. Sőt, manapság már komolynak hitt/hazudott történészi,
kutatói munkák, publikációk is kolportálják a Tőkés Lászlóról szóló
dezinformációkat, amelyek – mint a sajtótájékoztatón elhangzott – egyetlen célt
szolgálnak: elhomályosítani azt a történelmi szerepet, amit a temesvári magyar református lelkész és gyülekezete, valamint a velük szolidarizálók felvállaltak és
betöltöttek 1989 decemberében.
2016 márciusában a Bukaresti
Törvényszék első fokon megalapozatlannak minősítette és elutasította a felperes
erkölcsi kártérítési keresetét. A fellebbezés nyomán a Bukaresti Ítélőtábla –
Kincses ügyvéd indítványára – elrendelte két olyan magyarországi tanú
meghallgatását, akik igazolhatják, hogy az „árulás bizonyítékaként” lobogtatott
nyugtán szereplő összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére
szánt adomány volt.
Tőkés László a maga során
emlékeztetett, hogy az ítélőszék előtt megjelenve kijelentette: harminc éve
kénytelen elviselni a titkosszolgálatok retorzióit, manapság dezinformációkkal
és személyének dehonesztálásával, illetve a romániai forradalomban betöltött
szerepének kifordításával próbálják meghamisítani azt a történelmi tényt, hogy
a kommunista diktatúra elleni népfölkelés a temesvári református templomtól
indult el. Az meg egyenesen felháborító, hogy az alperesek egyike magát a
Securitate volt temesvári alvezérét citálta tanúskodni maga mellett, aki egyik
levezénylője volt az 1989. decemberi temesvári véres megtorlásnak. A püspök
ismételten sajnálatát fejezte ki, hogy pusztán eljárási okokból ennyit húzódhat
egy személyiségi jogi per Romániában, bár már semmin sem lepődik meg, hiszen a
diktatúra bukásának napjaiban elkövetett karhatalmi atrocitások számon kérése
is botrányosan elhúzódott és felemásra sikeredett. A „román forradalom”
(valójában az Iliescu-rezsim által végrehajtott puccs) perét is csak harminc év múltán, 2019. november 29-én
kezdik el tárgyalni a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA