Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Halványul a kollektív emlékezet
MÁÉRT - 2019. december 6., péntek 14:33
A mi forradalmunk – Elmesélt történelem, Temesvár ’89 címmel
rendeztek egy jubileumi megemlékező konferenciát 2019. december 5-én a
nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen a harminc évvel ezelőtti történelmi, sorsfordító
események felidézésével. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusa támogatásával
megszervezett egyetemi emléknap két részből állt: délelőtt az „oral history”
műfajában hangzottak el élménybeszámolók, visszaemlékezések, reflexiók az
1989-ben történtekről, délután pedig kerekasztal-beszélgetésre kerítettek sort,
mindvégig a felsőoktatási intézet dísztermében. A mindenki számára nyitottá
tett rendezvényen a meghívottakon kívül diákok, oktatók és érdeklődők vettek
részt, köztük több javakorabeli ember is, akik megérték az előző rendszert és
annak bukását is.
Az Egyetemisták
egyetemistáknak című reggeli panel megnyitásakor Pálfi József rektor köszöntötte a
plénumon a résztvevőket, bevezetésként ő maga osztva meg a hallgatókkal – akik
már szinte mindannyian 1989 után születtek –, hogy kolozsvári teológusként
miként élte meg a harminc évvel ezelőtti rendszerváltozást. Gellén Kitti és
Kovács Zoltán egyetemi hallgatók kérdéseire válaszolva Pásztor Rita, a PKE adjunktusa
és Szilágyi Zsolt, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma tagja egykori
temesvári egyetemistákként vallottak arról, hogyan érték meg és élték át a
decemberi népfelkeléshez, megtorláshoz és forradalomhoz vezető
heteket-hónapokat.
A Tőkés után szabadon című panelben a rektor és a kurátor kérdéseire válaszoló „koronatanú”, maga Tőkés László emlékezett vissza azokra az évekre és történésekre,
amelyek őt a népnyúzó kommunista rezsim és az azt kiszolgáló egyházi vezetés
egyik legfőbb kritikusává, opponensévé, az 1989-es rendszerváltozás
elindítójává avattak. Nem törekedett erre, de a hallgatás falának repesztgetése
folyamán a szabadságra vágyók szolidaritása adott neki impulzusokat és erőt
ahhoz, hogy kitartson, saját és családja biztonságát is kockáztatva. Egykori
temesvári református lelkipásztorként ma is hálás azoknak a presbitereknek és
híveknek, akik annak idején segítségére és védelmére keltek a szolgálatban és
az ellenállásban. Akkor is, amikor december 17-én hajnalban erőszakkal léptek
föl a Tőkés család ellen azok a karhatalmisták, akiket a kilakoltatásukra és
deportálásukra rendeltek.
A délutáni kerekasztal-beszélgetést Székedi Levente, a PKE
adjunktusa moderálta, aki mellett ezúttal a Sapientia-egyetem két oktatója, Bodó Barna és Bakk Miklós, valamint Ötvös István, a
budapesti Pázmány
Péter Katolikus Egyetem docense foglalt helyet. A „hazaiakat” a Pro Universitate Partium Alapítvány
két vezetője, Tőkés László elnök és Tolnay István
alelnök, egykori temesvári presbiter képviselte. Sorra és egymást váltva osztották
meg a romániai forradalommal és a kelet-közép-európai rendszerváltással kapcsolatos
élményeiket és gondolataikat a számottevő hallgatósággal, nem minden tragikumot
nélkülözve.
Néhány ideológiai, politológiai,
terminológiai megközelítéssel is szolgáltak a professzorok, több ellenmondásos szempontot
is felvillantottak, de a konklúziót maga Tőkés László fogalmazta meg
frappánsan: mi akkor nem az ideológián és a geopolitikán gondolkodtunk, hanem a
szabadságon! Eközben Tolnay István figyelmeztetett: három évtized múltán már
mindent meg kell magyarázni a fiatalabb nemzedéknek, hiszen sok mindenről nem
hallottak, nem tanultak, bizonyos dolgokba bele sem tudják élni magukat. Ráadásul
a felnőttek kollektív emlékezete is egyre halványul. Ezt a püspök európai
képviselői tapasztalatai alapján azzal toldotta meg, hogy „a nyugatiak mai
napig nem tudják, hogy mi volt itt, és ezt így általánosítva el lehet mondani”.
Körbejárták, hogy a miért éppen Temesváron
robbant ki a népfölkelés, milyen visszhangjai voltak Magyarországon, ki milyen
kockázatokat vállalt a Ceausescu-rezsim végnapjaiban, és azt is, hogy hol tart
most az 1989-ben elindult változások sora. Miközben elégtétellel állapították
meg, hogy nagyszerű eredményként lehet tekinteni magára a Partiumi Keresztény
Egyetemre is – hiszen ennek a dísztermében egykor a kommunista párt agymosó,
lélekölő kurzusait tartották –, azt egybehangzóan állították az asztalnál
helyet foglalók, hogy a romániai magyarság helyzete egyáltalán nem rózsás: sem
az ország demokratizálása nem teljesedett ki, sem közösségünk jogbiztonsága nem
szavatolt. Arra a felvetésre, hogy a temesvári történések forradalomnak
tekinthetők-e, Tőkés László például azt mondta: „Népfelkelés robbant ki
Temesváron, forradalom lett belőle. De még mindig nincs befejezve.” A jelen lévő
fiatalokhoz fordulva tette hozzá: „Rátok vár a feladat, hogy befejezzétek!” –
majd helytállásra, kitartásra, itthon maradásra és folyamatos önképzésre
biztatta őket.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|