Temesvár forradalma Nagyváradon
MÁÉRT - 2019. december 20., péntek 22:03
A
temesvári népfelkelés és a romániai forradalom 30. évfordulóján Nagyváradon is tartott
megemlékezést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület,
lévén, hogy az akkori események főhőse, Tőkés
László 1990 tavasza, azaz váradolaszi parókus lelkésszé, majd pedig a
Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé történt megválasztása óta
megszakítás nélkül ebben a városban lakik, családjával együtt. December 19-én a
Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ felújított múzeumtermében
gyűltek össze a meghirdetett összejövetel iránt érdeklődők.
A rendezvényen előbb egy részletet
vetítettek le Tőkés László nevezetes, 1989 márciusában kanadai újságírók által
felvett és július 24-én a Magyar Televízió Panoráma című külpolitikai
magazinjában sugárzott interjújából. Ezután Török Sándor bihari EMNT-elnök mondta el Szikra Jánosnak egy 1989 decemberében született versét, amelyet
Tőkés László kiállása ihletett és neki dedikált, majd Kiss Törék Ildikó színművész szolgált a forradalmi napok
kronológiájával. A továbbiak Dénes
László szerkesztő a „nagy idők tanúi” közül szólított egyeseket a pódiumra,
elsőként magát Tőkés Lászlót kérve arra, hogy világítsa meg „a hit
megvallásának ama helyzetét” (status confessionis), amely az ő, a temesvári
presbitérium és a hívek kiállásában nyilvánult meg, s amely etnikum- és
felekezetközi szolidaritásba, majd népfölkelésbe s végül csodálatos szabadításba
torkollott. Az Én nem akartam forradalmár lenni jelmondatú visszaemlékezésében
a püspök arra is kitért, hogy nem tartja találónak és helyénvalónak azt, amikor
a sajtó őt a romániai antikommunista forradalom szikrájának, szikraemberének
nevezi. Ugyanis a „szikra” esetlegességet sugall. Márpedig 1989 „szabadító
karácsonya” mögött az ő mintegy másfél évtizedre visszanyúló, küzdelmes
előélete, valamint temesvári egyházi közössége közel egy évig tartó, öntudatos
és bátor küzdelme áll. A szikra kipattanásával szemben találóbb egy folyamat
beteljesüléséről beszélni. Az est során többször is szerét ejtette, hogy
felidézze a három évtizeddel ezelőtti lényeges mozzanatokat, illetve azok
alakját és tetteit, akik küzdőtársai voltak.
Az
egykori temesváriak közül Tolnay István
professzor és Szilágyi Zsolt volt
egyetemi hallgató idézték fel röviden saját szerepüket és vállalásaikat az
ottani magyar közösség életében, valamint „forradalmi emlékeiket”, különös
tekintettel az értelmiségiek és a fiatalok korabeli viszonyulására a belvárosi
lelkipásztor törekvéseihez. Az Erdélyi Magyar Néppárt volt elnöke azokról a
lázas napokról is szólt, amikor a diktátor elmenekülése után már Váradon
szervezték a magyar ifjúságot, segédkezve a Magyarországról érkező segélyek
átvételében is.
Stanik István
újságíró, aki a december 22-én Nagyváradon megalakuló új hatalomnak egyik
embere volt – amíg pár nap alatt rá nem döbbent, hogy nem neki való a politika
és a közigazgatás – elmondta: az azt
megelőző napokban bizony sokan Temesvárra vetették vigyázó szemüket, repesve
várva a szerencsés végkifejletet. Mert az évek során nagyon sokan elhagyták már
az élhetetlenné vált Romániát, és még többen álltak készen itt hagyni. Varga Gábor vegyészmérnök, író a
rendszerváltás váradi napjairól, a magyarság megszervezésének első lépéseiről osztotta
meg emlékeit, ő maga jó két évtizedig vett aztán részt a bihari és az országos
politikai életben. Méltatta a várost és népét, amely a központi és
titkosszolgálati aknamunkák dacára is meg tudta őrizni nyitottságát és
nyugalmát akkor is és később is. Makai
Zoltán villamosmérnök a villanytelep egyik korabeli vezetőjeként idézte fel
a nagyváradi „forradalom” néhány vonatkozását, néhány érdekes technikai
részlettel is szolgálva.
A
hallgatóság soraiból többen szót kaptak, így például az ex-temesvári Mátyus Ernő, a volt politikai fogoly Duma István, az egyházi
„rendszerváltásban” szerepet vállalt Sándor
Lajos lelkipásztor, a presbiter Gyarmathy Miklós. Moldován Lajos városi Néppárt-elnök kellő rosszallással számolt be
arról, hogy a városházán éppen zajló ünnepi képviselő-testületi ülésről
érkezett, ahol többségi nacionalista megnyilvánulásoknak volt szem- és fültanúja,
miközben „a román forradalmat” leíró és méltató szónokok meg sem említették
Tőkés László nevét…
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA