Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Harminc év után újra Menyőben
MÁÉRT - 2019. december 28., szombat 15:49
A Szilágy megyei Menyő református egyházközsége „a
szilágysági szabadító karácsony beteljesedésének helyszínére” invitálta az
emlékezni, hálát adni és ünnepelni kívánókat 2019. december 27-én, karácsony
harmadik napján. Mint talán kevésbé közismert, a történelmi Szilágyságban Jézus
Krisztus születésének napja háromnapos ünnep.
A román kommunista rezsim nép- és egyháznyomorító
intézkedései, a tervezett falurombolás, kiéheztetés, asszimiláció ellen
tiltakozó, a külföld szolidaritását is kiváltó református lelkipásztort, Tőkés Lászlót Temesvárról a szilágysági
kis zsákfaluba, Menyőbe (románul Mineu) „helyezte át” 1989-ben az államhatalmat
kiszolgáló egykori püspök. A temesvári református gyülekezet és más felekezetek
hívei kiálltak a nyomorgatott és szolgálati helyéről elmozdított lelkész
mellett, akinek kilakoltatását és elhurcolását a Ceausescu-diktatúra pribékjei
erőszakkal hajtották végre december 17-én hajnalban, de ekkor már a védelmére
kelt nép haragja tetőfokára hágott a Bánság fővárosában, majd elharapózott szerte
Romániában. Tőkés Lászlót és feleségét a több napon át tartó kihallgatások után
a karhatalom által elzárt, Szilágyszeg községi falucskában érte az örömhír
december 22-én: összeomlott a rendszer.
Az idei emléknapon egy maroknyi csapat (Juhos Gábor, Tőkés Máté és Márton, illetve a hozzájuk csatlakozók)
ún. negyedmaratonnal idézte fel a korábbi évek hasonló akcióit, a csípős
hidegben futva téve meg a Tövishát nevű kistáj fővárosa, Szilágycseh és Menyő
közötti 12 km-es távot. A futás Menyőből az Angyal jeligéje szintén 1989
„szabadító karácsonyára” utal, és néhai Bálint
Tibor kolozsvári író 1990 elején megjelent egyik publicisztikáját idézi ma
már szállóigeszerűen.
Mielőtt a harangszó hívására gyülekező helybéli és
máshonnan érkezett hívek bevonultak volna papjaik vezetésével a félezer éves
műemlék templomba, Molnár Kálmán nyugalmazott zilahi esperes a
Menyőt és „értékes foglyát” a világtól 1989-ben elzáró sorompó mai szimbolikus,
fából faragott másának ünnepélyes felnyitását ejtette meg Tőkés Lászlóval
együtt, röviden felidézve a három évtizeddel korábbi állapotokat és
viszonyokat.
A frissen felújított, zsúfolásig megtelt templomban lezajlott
ünnepi istentiszteleten előbb a volt temesvári és menyői lelkipásztor, a
Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspöke, az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László hirdetett igét: „A világban volt és a világ
általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Az övéi közé jöve, és az övéi nem
fogadák be őt.” (Jn 1,10) „És lőn, hogy
mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött
fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik
helyök a vendégfogadó háznál.” (Lk 2,6-7) A prédikációba foglalt számos bibliai
és történelmi, egyháztörténeti hivatkozás, utalás, példázat nyomán az ókori
kihívásokra mintegy „rímelő” mai egyéni és közösségi kihívások átfogó
rajzolatát kapta a hallgatóság, miközben arról is bizonyságot szerzett – ha még
kellett egyáltalán –, hogy ma is ezer és ezer veszély leselkedik ránk, a
szabadságra és demokráciára, a megértésre és boldogulásra, a jogbiztonságra és
tisztességre áhítozó keresztény emberre.
Paniti-Teleky
Zoltán parókus lelkipásztor köszönetmondásában meghatódottsággal szólt Menyő
és közössége „tisztességre emeléséről”, amellyel egyszerre utalt a népes és
előkelő vendégseregre, valamint azon támogatókra és segéderőkre,
akiknek-amelyeknek köszönhetően – Isten akaratából – megújulhatott az ősi
egyházi hajlék és környezete.
Tilki Attila,
a Fidesz-KDNP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parlamenti képviselője, az
Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja ünnepi beszédében
személyes élményei mellett azt is felidézte, milyen állomásokon át kell
teljesednie a határok fölötti magyar nemzetegyesítésnek, nem hallgatva el az
akadályokat sem.
László Zita
szatmárnémeti színművésznő és Hencz
József zeneszerző alkalomhoz illő verses-zenés előadása mellett a helybéli
egyházközség vegyes kara és maga a gyülekezet szolgált énekszóval az istentisztelet
során. Amelynek keretében Oláh Mihály
zilah-ligeti lelkipásztor a menyői templom és a harangtorony művészettörténeti bemutatásával
szolgált a továbbiakban, majd a Tőkés László 1989-es menyői meghurcoltatásának
emlékére állított táblát leplezték le. A püspök templomszentelési imádságában
mondott köszönetet mindenért és kért áldást mindenkire, a dicső elődökre, a
jeles jelenkoriakra és helytálló utódokra, akik minden bizonnyal különös
becsben fogják tartani Isten eme kicsiny, de annál értékesebb házát.
A délutánba hajló istentisztelet során az igen
távolról – Székelyföldről és a Bánságból – érkezett vendégeket is sorra
köszöntötték, helyenként név szerint is. Az egyházkerület főjegyzőjének,
valamint környékbeli és távolabbi gyülekezeteket képviselő lelkipásztoroknak az
igei köszöntői következtek, hogy végül nemzeti imánk eléneklésével érjen véget
a templomi rendezvény.
Az ünnepi estebédre a menyői kultúrházban kerítettek
sort. Az egész napos rendezvény – akárcsak a templomfelújítás és a folyamatban lévő
harangtorony-átépítés – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a zilahi székhelyű
Wesselényi Miklós Polgári Egyesület, a Magyar Kormány, a román Vallásügyi
Államtitkárság és a Dalfseni Protestáns Gyülekezet (Hollandia) különböző
mértékű támogatásával valósult meg.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|