Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Bukarestben mutatták be Borbély Ernő politikai foglyokról szóló román nyelvű könyvét
MÁÉRT - 2020. március 16., hétfő 11:18
Bukarestben mutatták be Borbély Ernő Az Enyedi politikai
főiskola. Politikai foglyok a 80-as évek Romániájában című könyvét. A kötet
magyar nyelvű változata 2013-ban jelent meg a csíkszeredai Status Kiadó
gondozásában, a román nyelvű változatot pedig múlt évben adta ki a Polirom
Kiadó. A bukaresti könyvbemutatót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte a
Verona Könyvesboltban, ahol jelen volt Dalia Báthory, a Kommunizmus Bűneit
Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet munkatársa, a kötet
társszerkesztője, Szőcs Géza költő, Borbély Ernő barátja, valamint Andreea
Cârstea történész, a Babe?–Bolyai Tudományegyetem tanára.
A könyvbemutatón Ovidiu ?imonca, a rendezvény moderátora
nyitóbeszédében elmondta, Borbély Ernő munkája hiánypótló, mert megismerhetőek
belőle a múlt rendszer titkosszolgálatainak bizonyos módszerei, amelyekkel az
egyes célszemélyeket megfigyelték, ugyanakkor közelebb kerülhetünk azokhoz az
emberekhez is, akiket politikai alapon rendszerellenesnek bélyegeztek. A könyvben
szereplő személyek közül többen a bukaresti könyvbemutatón is jelen voltak,
köztük Radu Filipescu, Ion Ilie, Mihai Ivănescu, Nicolae Li?oiu, Florentin
Scale?chi, Alexandru Mateescu, Gheorghe Mu?at és Manu Gheorghe egykori
politikai foglyok.
Dalia Báthory, a kötet társzerkesztője kiemelte, hogy a
könyvben megszólaltatott személyek anyagának feldolgozása hosszas kutatási
munka eredménye. „A munka nehezét az oral history módszerével készített
interjúk feldolgozása jelentette. A kötet abból a szempontból is fontos, hogy a
politikai foglyok saját visszaemlékezéseiken keresztül érthetővé válik az a
mentalitás, ami a nyolcvanas években rendszerellenesnek számított. Ez a fiatal
generációk számára is érthető” – mondta Dalea Báthory, hozzátéve, hogy ez a
könyv áthidalja a generációk közti különbséget.
Andreea Cârstea szerint ez a kötet abban rendkívüli, hogy
érzelmi alapon segít azonosulni a múlt rendszer világával. „Ha visszagondolok a nyolcvanas évekre,
elsősorban a gyerekkorom emlékei elevenednek fel, gyerekként pedig nem értettem
azt a világot, amiben éltem. Ez sokkal később, valamikor a kétezres években
vált világossá számomra, amikor történelem szakos hallgató lettem” – mesélte a
történész.
Szőcs Géza a könyv kapcsán elmondta, a 70-es és 80-as évek
legnagyobb betegsége a félelem volt, mégis ebben a közegben volt néhány olyan
ember, akik a bátorságuk révén ikonikus alakká váltak. A Nagyenyeden
fogvatartott, meghurcolt, de bátor kiállású személyek a rendszerrel szembeni
intellektuális elitet képezték, akiket meg kell őriznünk a kollektív
emlékezetben.
„Sajnálatos és egyben kérdéses, hogy az a kulturális tőke,
amelyet ezek az ellenállók teremtettek, miért nem válhatott politikai üzenetté?
Bízom benne, hogy ez a hiánypótló kötet inspirációt nyújt abban is, hogy még
több ilyen, a múltat feltáró munka napvilágot lásson. Az idő ebben nincs a
segítségünkre, az évek múlásával egyre kevesebben lesznek életben azok közül,
akiket meghurcoltak. Az is kérdéses, hogy a nagyenyedi politikai főiskola
rabjai hogyan élték túl ezeket a megpróbáltatásokat? Mi lehetett az a belső
erő, ami ezeknek az embereknek tartást adott?” – tette fel a kérdést Szőcs
Géza.
Borbély Tünde, Borbély Ernő özvegye, elmondta, azt látja,
hogy a közéletben napjainkban is jelen vannak azok a politikusok, akik a múlt
rendszer működtetésében is szerepet vállaltak és akik napjainkban is magas
funkciót töltenek be. Ez motiválta abban, hogy férje munkásságát tovább vigye
és kiadja a visszaemlékezéseket tartalmazó könyvet. Hozzátette, azt szeretné,
ha a kötet angol nyelven is megjelenne.
Radu Filipescu, aki Borbély Ernő könyvében is szerepel,
elsősorban az ötvenes évek Romániájáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt
fél évszázadban, a kommunizmus bukása után is próbálták csökkentetni a
rendszerrel szembeni ellenállás jelentőségét. “A múlt rendszerben az emberekkel
szinte mindent meg lehetett tenni. Megfélemlítették a rendszerellenesnek
bélyegzettek családját, a Securitate eszközeiben gyakorlatilag nem ismert
határokat. Általában már azelőtt lecsaptak a célszemélyekre, mielőtt azok
valamilyen konkrét eredményt értek volna el a szervezkedésben” – mondta Radu
Filipescu.
A bukaresti könyvbemutatón elhangzott a magyarok szerepének
fontossága a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásban, akár csak a szász,
szerb, zsidó és a többi nemzeti kisebbségnek. „A totalitarista rendszeren belül
ugyanúgy lesújtottak a nemzeti kisebbségekre, mint a román többségű lakosságra.
Emlékeznünk kell az enyedi politikai foglyokra, mert ezek az emberek abban a
korban igazi bátor tetteket vittek véghez” – zárta a rendezvényt Ovidiu ?imonca.
Az EMNT által szervezett könyvbemutatót a Bethlen Gábor Alap
támogatta.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|