Tíz éve fogadta el a magyar törvényhozás a nemzetegyesítés legfontosabb jogszabályát
MÁÉRT - 2020. május 25., hétfő 14:39
A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeparancs a történelmi
Magyarországot és vele együtt a magyar nemzetet is szétdarabolta. Ezzel a
mindenkori magyar politikai elit elsőrendű feladatává vált, hogy a különböző
idegen államok uralma alá kényszerített nemzetrészek fejlődési pályáját
összehangolja, hogy a szétszakítottságból adódó centrifugális erőket tudatos
nemzetpolitikával ellensúlyozza.
Az 1989-es rendszerváltozás után az Antall József vezette kormányban
megvolt az egységes magyar nemzetpolitika kialakításának szándéka, de hiányzott
még az az alapkoncepció, ami az 1998-ban hatalomra került első Orbán-kormány
idevágó törekvéseit meghatározta. A határokon átívelő magyar nemzetegyesítés
elméleti keretet adott és gyakorlati irányt szabott a Kárpát-medencei közös
magyar nemzetépítésnek.
Az elszakított nemzetrészek tudatos gazdasági, kulturális és politikai
támogatása, a külpolitika prioritásai között az össznemzeti célok kiemelése, a
kifejezetten nemzeti célokat szolgáló állami intézmények működtetése mellett a
státustörvény elfogadása, valamint a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése
a magyar reintegráció meghatározó és fontos állomásai voltak. Az viszont hamar
kiderült, s ebben a 2004-es népszavazás is megerősíthette a nemzeti tábort,
hogy a nemzetközi jog alapján támadott státustörvény helyett a magyar
állampolgárságnak a külhoni magyarságra való kiterjesztése az a célravezető közjogi
megoldás, amely fontos precedensekkel bír, és egyben támadhatatlan is.
A 2010-ben ismét kormányra került nemzeti erők első, jelképes és
gyakorlati jelentőséggel egyaránt bíró lépése volt az 1993-as állampolgársági
törvény módosítása, az egyszerűsített honosításról szóló eljárási rend bevezetése.
Az azóta eltelt tíz esztendő alatt a magyar állampolgárok közössége több mint
egymillió lélekkel gyarapodott, a Kárpát-medencei közös magyar politikai
akaratképzés pedig a lehető legszilárdabb jogi alapra került.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – a könnyített honosítási
eljárás elfogadásának tizedik évfordulóján – elégtétellel üdvözli a
rendszerváltozás óta eltelt, immár három évtizedes történelmi korszak eme
legfontosabb nemzetépítő lépését. Az elmúlt tíz évben a magyar kormány stratégiai
partnereként történelmi szerepet vállalhattunk több százezer erdélyi testvérünk
magyar állampolgárságának a megszerzésében és az azzal kapcsolatos – egyre
bővülő – ügyintézés intézményes szintű biztosításában. Ez ideig két alkalommal nyílott
lehetőség arra, hogy – élve a magyar állampolgárság biztosította jogokkal – a
világszerte élő magyarok részt vehessenek az országgyűlési választásokon is. A
nemzetegyesítés meghatározó időszaka volt az elmúlt évtized – és a munka
folytatódik. Változatlanul hisszük, hogy magyarnak lenni jó, itt, a
Kárpát-medencében. Trianon centenáriumán, a nemzeti összetartozás esztendejében
nemzeti jobblétünk egyik legfőbb pillérének tartjuk, hogy az anyaország alkotmányos
felelősséget visel az elszakított nemzetrészek iránt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA