Rendelet-javaslatot dolgozott ki a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős minisztérium annak érdekében, hogy földrengésbiztossá tegye az épületeket. A projekthez négy év alatt összesen 1 milliárd lejt rendel a szaktárca – jelentette be Cseke Attila. A fejlesztési miniszter elmondta: „A befektetés a közérdeket szolgálja, hiszen az állampolgárok biztonsága a legfontosabb egy esetleges földrengés bekövetkeztekor”.
A Vráncsa környéki nagyvárosok és a főváros is földrengésveszélyes övezetben fekszenek, ezért fontos egyaránt a magán tömbházlakások és a jogi személyek magántulajdonában lévő ingatlanok földrengésbiztossá tétele. A közintézményeknek székhelyet adó épületeket is biztonságossá teszik, amennyiben az épület az illető intézmény tulajdonában van, vagy használati joga van hozzá. 
Az önkormányzatok állíthatják össze a területükön fekvő, egyes- és kettesfokozatú földrengésveszélyes épületek listáját. A szükséges, vissza nem térítendő finanszírozást állami támogatás formájában a költségvetésből biztosítja a minisztérium. A tömbházlakásokra a lakószövetség döntésének nyomán lehet kérni a finanszírozást. 
Cseke Attila rámutatott: a magántulajdonban lévő ingatlanok földrengésbiztossá tétele közérdek, hiszen ezáltal egy esetleges földrengéskor, az épületben lévő vagy az épület előtt lévő emberek biztonságát óvjuk. A jogszabály azonban biztosítékot is nyújt: a magántulajdonban lévő, földrengésbiztossá tett ingatlanokat a tulajdonosok tíz évig nem adhatják el, hogy profitot generáljanak így a közpénzen felújított ingatlannal. Ha mégis eladják, az államkasszába vissza kell fizetniük a szerkezeterősítés költségeit.
Az adatok szerint csak a fővárosban 840 földrengésveszélyes ingatlan van, ezek közül 349 fokozottan veszélyes, és 367-et kettes fokozatú ingatlannak soroltak be. Ennek ellenére 2001 és 2015 között csak 29 épületet, összesen 547 lakrészt tettek földrengésbiztossá országszerte, ebből 322-őt Bukarestben. 2015 óta nem történt előrelépés ezen a téren.
A jogszabály-tervezetet a minisztérium ma bocsátotta közvitára, ezen felül pedig 37 egyesülettel és közintézménnyel konzultál az elkövetkező időszakban annak érdekében, hogy egy kivitelezhető intézkedéssorozatot biztosító jogalapot teremtsen a minisztérium. „Világos rendelkezésekre, kivitelezhetőségre van szükség az emberek biztonságának érdekében, hiszen a hatályos törvénykezés hibásnak és elavultnak bizonyult. Az eddigi gyakorlattal szemben egy több éves programot és költségvetést javasolunk az előreláthatóság, a hosszabb távú tervezés érdekében”, emelte ki Cseke Attila.