Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
SZNT: nincs új a nap alatt
MÁÉRT - 2022. január 20., csütörtök 15:51
Az idei
népszámlálás kapcsán Romániában kibontakozott magyar-székely álvita kapcsán a
Székely Nemzeti Tanács Állásfoglalás a székelyek magyar nemzeti önazonosságáról
címmel adott ki ma egy közleményt, amelyben nemes egyszerűséggel jelenti ki: az
SZNT ugyanezzel a címmel már közzétette álláspontját a tíz évvel ezelőtti
romániai népszavazás kapcsán, mégpedig 2011. október 13-án. S mivel a helyzet
Romániában azóta semmit sem változott, csak megismételni tudja azt. Íme a
közlemény:
A Székely Nemzeti
Tanács legfontosabb dokumentumának, Székelyföld autonómiastatútumának első
szakasza kimondja: „Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai
esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság
védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul.” Ennek, a
törvényjavaslatba foglalt, és abban kiemelt helyet elfoglaló célkitűzésnek
fontos elvi jelentése van. Székelyföld autonómiáját azért kell kivívnunk, hogy
ezzel létrejöjjenek a székelység magyar nemzeti önazonossága megőrzésének
intézményi biztosítékai.
Ennek tudatában
hozták létre a székely falvak és városok közösségei a Székely Nemzeti Tanácsot,
amely már alakuló gyűlésén, az autonómia igénylésére vonatkozó kiáltványban
kimondta: „A történelmi Székelyföld őshonos, ma is többségben élő magyar
nemzetiségű lakóiként ragaszkodunk évszázados autonómia-hagyományainkhoz. A
belső önrendelkezés útjára lépve a települések székely tanácsai révén
kinyilvánítottuk ezt a jogot és akaratot, igényeltük a területi autonómia
törvényerejű Statútum általi szavatolását.”
Szintén az alakuló
ülés fogalmazza meg Székelyföld autonómiájának lényegét: „Meggyőződésünk, hogy
Székelyföld autonómiája, az autonóm területen a magyar nemzeti közösség
önazonossága védelmére szolgáló többlethatáskörök elismerése, ezen hatáskörök
és jogosítványok autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok
közötti teljes és tényleges egyenlőséget szavatolja.”
Ezek az egyhangúan
elfogadott határozatok megkerülhetetlen kötelezettséget rónak a Székely Nemzeti
Tanács küldötteire, a települési és széki tanácsokra, amely a magyar nemzeti
önazonosság vállalását, és másoknak ugyanilyen értelemben vett ösztönzését jelenti
a hivatalos népszámlálás alkalmával is.
Ez az erkölcsi
kötelezettség következik még az 1941-ben Marosvásárhelyen megtartott Székely
Nagygyűlés határozatából is, amely harmincezer székely akaratából mondta ki:
„Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket –
ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön
hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar.”
A székelységnek
pontosan meg kell értenie azt is, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai
népszámlálás során a székely. Már a két világháború között megfogalmazták a
román nacionalizmus ideológusai azt az igényüket, hogy a székelyeket a
népszámlálás során külön nemzetiségként tüntessék fel, ilyen módon törölve
Románia térképéről azt az egy tömbben élő magyar közösséget, amely az ország
közepén, Magyarország trianoni határától több száz kilométerre él. Második
lépésként a székelyek román eredetét szerették volna bizonyítani, ezzel
helyezni más megvilágításba a trianoni döntést és biztosítani annak hosszú távú
érvényességét. Ezekre az áltudományos kísérletekre volt méltó válasz a
marosvásárhelyi székely nagygyűlés fent idézett határozata.
Az 1930-as romániai
népszámlálás szervezői viszont úgy tekintették, hogy nincs külön székely, vagy
csángó nyelv, következésképp nincs székely, vagy csángó nemzetiség sem. Végül a
Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes
elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceausescu próbálta
átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben. Ebben az időszakban épp a
romániai magyarok helyzete miatt kezdett egyre feszültebbé válni Románia és
Magyarország viszonya, és ilyen körülmények között szerette volna üzenni a
román diktátor, hogy a székelyeknek nincs közük Magyarországhoz. A próbálkozás
azonban megtört a székelyek hűségén, magyarságuk tudatos vállalásán, és az
akkor még több mint 1.700.000 erdélyi magyarból ezernél alig többen vallották
magukat székelynek.
A rendszerváltás
utáni Románia épp a nemzeti kérdésben őrzött meg sok olyan örökséget a múltból,
amely tehertétel a demokráciának és akadálya az állampolgárok közötti teljes és
tényleges egyenlőségnek. Ezek között az örökségek között kell számon tartani
Románia alkotmányba iktatott nemzetállami meghatározását, de még inkább ennek a
meghatározásnak a nemzetközi joggal szemben álló, magyarellenes értelmezési
gyakorlatát, de azt a kísérletet is, amely a népszámlálás során leválasztaná a
székelységet a magyar nemzetről.
A székelység mindig
tudatában volt annak, hogy ő a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar
hagyományoknak, hogy történelmi küldetése védelmezni a nemzetet és
Magyarországot, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak.
Mi, székelyek,
ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat, ha ma megkérdeznek, akár a
népszámlálás alkalmával, és ezt fogják tenni utódaink is minden időkben.
Itt zárul az egy
évtizeddel ezelőtti állásfoglalást, amihez a következőt fűzte hozzá frissen az
aláíró Izsák Balázs, az SZNT elnöke: „Ami tíz év alatt változott, az a
székely/székelyföldi személyi kártya adta lehetőség, amely minden, magát
székelynek valló számára nyitott lesz, és arra szolgál, hogy kifejezhessük
székely önazonosságunkat, s büszkén vallhassuk magunkat székelynek a magyar
nemzet részeként. A székely személyi kártya ugyanakkor egy összetett
informatikai, jogi, műszaki rendszer, amely lehetővé teszi, hogy mi, székelyek
számoljuk meg és szervezzük meg önmagunkat és nem a román állam hatóságai. Ez
az autonómia felé vezető út.”
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|