Erdélyi Magyar Szövetség
Kényes témák, visszásságok
MÁÉRT - 2022. január 20., csütörtök 21:39
Négy különböző témában tartott
sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt
elnöke, az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi
Magyar Néppárt országos alelnöke.
A közelgő népszámlálás kapcsán Csomortányi
István elmondta: annak a magyarságot érintő vonatkozásai „enyhén szólva is
komoly botrányt kavartak”, hiszen mindenféle társadalmi vita nélkül, vélhetőleg
az RMDSZ vezetői közül néhányan eldöntötték, hogy mi szerepeljen a kérdőíveken,
de annak okait részletesen senki nem ismertette és nem is magyarázta el a
szélesebb közvéleménynek.
„A román hatalom a magyarságon belül létező,
történelmi-, regionális- és néprajzi szempontból pontosan körülhatárolható,
fontos helyi identitásokat, a székely vagy épp a csángó önazonosságtudatot
Trianon óta arra használja fel, hogy bomlassza a magyar nemzeti egységet. Épp
ezért érthető és helyes álláspont lett volna azt képviselni, hogy a magyar
nemzetiséget csak egyetlen formában lehessen a népszámlálási kérdőíven
feltüntetni, ezzel is védekezve Bukarest ránk irányuló, szétdarabolási
szándékai ellen” – jelentette ki az EMNP elnöke, majd rámutatott: ha időben és
pontosan kommunikálták volna a döntéshozók, hogy miért tették le amellett a
voksukat, hogy kizárólag a magyar nemzetiségi kategória szerepeljen a
népszámlálási kérdőíven, akkor nem alakulhatott volna ki a mostani botrány.
„Ki kell védeni azokat a bukaresti
törekvéseket, melyek megpróbálják az erdélyi magyarság etnikai egységét
megbontani, s ezért nyilvánvaló, hogy néprajzi, regionális sokszínűségünk
ellenére is, amikor a román hatóságok kérdeznek, mi mind magyarok vagyunk, és
ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk székelyek is egyben. Azt ugyanis, hogy a
székelység és Székelyföld létezik, nem a román közigazgatásnak kell
bizonyítanunk, hanem az – Bukaresttől függetlenül – évezredes történelmi
valóság” – jelentette ki Csomortányi.
A politikus rámutatott: Kelemen Hunor
RMDSZ-elnök megszólalásai csak zavart keltettek az ügyben, hiszen először maga
is azt nyilatkozta, hogy székely létére magyarnak fogja vallani magát, majd a
félreértések okozta közfelháborodás nyomán, a tisztázás helyett, azonnal
visszavonulót fújt és jelezte, hogy kezdeményezi: a székelyek székelynek is
vallhassák magukat. Csomortányi elmondta, dokumentumok bizonyítják, hogy az a
kormányhatározat-tervezet, amely a felháborodást okozta, az RMDSZ részvételével
és jóváhagyásával született, csak épp a megszokott hatalmi gőg és arrogancia
miatt „elfelejtették” azt egyeztetni a szélesebb nyilvánossággal és az
RMDSZ-től független szakemberekkel, sőt, bár elviekben az RMDSZ frakcióját is
tájékoztatták a népszámlálási kérdőívek tervezett összetételéről, az Erdélyi
Magyar Szövetség két parlamenti képviselőjét (Zakariás Zoltánt és Kulcsár-Terza
Józsefet) mégsem informálták, hiába tagjai az RMDSZ képviselőházi frakciójának.
„A népszámlálás eredménye döntő hatással lesz
az erdélyi magyar közösség következő évtizedére, ezért jó lenne, ha a további
botrányok elkerülése végett sokkal nagyobb odafigyeléssel, felelőségteljesebben
kezelné az ügyet a kormánypárti RMDSZ” – mondta a néppárt elnöke.
Zatykó Gyula rámutatott: az elmúlt években
rendszeresen kikérik az előző évek demográfiai adatsorait, melyek – a magyarság
szempontjából – nem sok örömre adnak okot. „Az elhalálozási számokból látszik,
hogy a 2021-ben tomboló járvány háborús állapotokra jellemző számokat
eredményezett, hiszen míg 2017 és 2019 között 1900 körül mozgott az éves
elhalálozások száma, addig ez 2020-ban 2200 fölött volt, míg 2021-ben már
meghaladta az 5000-et is. Ugyanakkor a születésszámok is sötét jövőt jeleznek,
hiszen míg tíz évvel ezelőtt hozzávetőlegesen 1800 gyermek született
Nagyváradon – magyarok és románok összesen –, addig ez a szám 2021-re 1230-ra
apadt” – ismertette az adatokat a polgármester tanácsadójaként dolgozó EMNP-alelnök.
A sajtóeseményen elhangzott: a ma már háromnegyed
részben románok lakta Nagyvárad összlakossága – csupán az elhalálozások és a
születések különbözete miatt – 2021-ben 3800 fővel csökkent, s ez a számadat
nem foglalja magába a be- és elvándorlás miatt keletkező, egyébként szintén a
város lakosságának csökkenését előidéző számokat. „Ugyanakkor fontos
megjegyezni, hogy a születésszámok magyar tekintetben bár alacsonyak, hosszú
ideje stagnálnak: átlagosan évi 120-150 magyar újszülöttet anyakönyveznek a
kétszázezres városban. A 90-es évek elvándorlási hullámai épp a gyermekvállalás
előtt álló korosztályokat érintették súlyosan” – mutatott rá Zatykó Gyula.
Ehhez kapcsolódva Csomortányi István
hozzátette: összességében megállapítható, hogy miközben a magyar születésszám
többé-kevésbé egy igen alacsony szinten stagnál, a teljes nagyváradi
születésszám folyamatosan csökken (az elmúlt tíz év során több mint 30%-kal), a
nagyváradi közép- és hosszútávú oktatási stratégia kialakításához pedig
elengedhetetlen ezen demográfiai adatok pontos ismerete, a néppárt helyi
szervezete pedig épp ezért vállalta magára a számsorok elemzését és
kiértékelését.
A továbbiakban elmondta: mivel az Erdélyi
Magyar Néppárt és ezzel együtt az Erdélyi Magyar Szövetség is elkötelezte magát
a családok védelme mellett, az EMSZ parlamenti képviselőit arra kérte,
vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy egy törvénymódosító javaslattal a
tejpor és pelenka áfáját a jelenlegi 9 és 19%-ról 5 percentre csökkentsék. „Ugyan
a javaslat nem oldja meg a mindennapi anyagi gondokat, de a kis segítség is
segítség, és mivel mi nem vagyunk kormányon, a magunk eszközeivel kell mindent
megtennünk annak érdekében, hogy könnyítsünk a gyermekeket nevelő családok
helyzetén, az említett két, a kisgyermek-nevelésben nélkülözhetetlen termék ára
pedig két gyermek esetében akár az 1000 lejt, azaz a 200 eurót is elérheti
havonta” – mondta az EMNP elnöke.
Rossz hír, hogy az RMDSZ Bihar megyei
szervezetének kezdeményezésére fontos oktatási átalakításra készülnek
Nagyváradon: a jövő tanévtől Szabó Ödön parlamenti képviselő nyomására a Iosif
Vulcan Pedagógiai Főgimnáziumban megszűnik a magyar nyelvű oktatás, mely
átkerül az Ady Endre Gimnáziumba. „Ennek helyességéről vagy helytelenségéről
lehet vitát folytatni, ám az ügy súlyosságát elsősorban nem az adja, hogy öt
évtized után megszűnik a magyar tagozat a tanítóképzőben, hanem az, hogy
mindezt fű alatt, titokban viszik végbe, pártutasításra, a tanárokkal,
diákokkal és szülőkkel való egyeztetést teljesen megkerülve. Meggyőződésünk,
hogy a pedagógusoknak, a diákoknak és a szülőknek is joguk van tudni arról,
hogy mi történik az iskolában, méltatlan őket kihagyni ebből a folyamatból, s
tűrhetetlen, hogy erről a sajtóból kell értesülniük” – hangsúlyozta Csomortányi
István.
Elhangzott: a nagyváradi magyar oktatási
színteret tekintve két koncepció áll szemben egymással. Az egyik szerint úgy
kell önálló intézményeket építeni, hogy közben a magyar tannyelvű oktatás
elérhető marad valamennyi városrészben, hogy azok a szülők is magyar
osztályokba járathassák gyermekeiket, akiknek nem áll módjukban a központba
vinni az iskoláskorúakat, a másik koncepció értelmében pedig a diákok érdekeit az
szolgálja, ha egy-egy intézményben koncentrálódik a teljes magyar nyelvű
általános és középiskolai oktatás, függetlenül attól, hogy annak a város
lakótelepein, külső negyedeiben mi a következménye. 2000 és 2010 között hét
általános iskolai magyar tagozati vonal szűnt meg a nagyváradi városrészekben,
s akik nem tudták megoldani, hogy a belvárosi magyar osztályokba járjanak
gyermekeik, azok a lakóhelyük melletti román iskolákba iratták őket.
„Egy magyar tagozat felszámolásának a kérdése
tehát bonyolult, és számos szempontot figyelembe kellene venni annak
vizsgálatakor, így jó lett volna, ha egy ilyen fajsúlyos kérdésben, mint a tanítóképző
magyar tagozatának felszámolása, széles körű vitára és részletekbe menő
tájékoztatásra is sor kerülhetett volna. Az EMNP ezúttal elsősorban nem a
magyar nyelvű szakoktatás centralizációját kritizálja, hanem az eljárást, a
módszert, amellyel ezt véghez viszik, és amely sokat elárul a kezdeményezők
polgárokról alkotott lekezelő véleményéről is” – jelentette ki Csomortányi
István.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|