Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László: „A kommunizmus áldozatai valójában mi magunk vagyunk”
MÁÉRT - 2022. február 27., vasárnap 14:05
A kommunista diktatúrák áldozatainak
emléknapja megtartását minden év február 25-én a magyar Országgyűlés rendelte
el 2000-ben. Négy évre rá felavatták Nagyváradon azt az emléktáblát, amely a
Partiumi Keresztény Egyetem Teleki utca 27. szám alatti székházának belső
udvarán, az ún. partiumi panteonban található. Tőkés László királyháhómelléki
református püspök és Rózsás János egykori Gulag-fogoly leplezte le. Azóta
mindig itt hajtanak fejet a váradi magyar polgári-nemzeti oldal képviselői az
emléknapon.
Idén sem volt ez másképp. Nagy József
Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnöke köszöntötte az
emléktáblánál megjelenteket pénteken délután, majd az emlékezés jelentőségét
méltatva felkérte a közületek képviselőit a koszorúzásra. Az EMNT nevében az
alapító elnök, Tőkés László, a magyar Országgyűlés nevében Révész Máriusz
képviselő, kormánybiztos, az Erdélyi Magyar Néppárt nevében annak helyi
vezetői, a volt politikai foglyok reprezentánsaként pedig Duma István helyezték
el a tisztelet virágait a bronz domborműves tábla alatt, amelyen Jékely Zoltán
verssora áll: „Kiket kiirtott az idő gazul”.
A tisztelgők elénekelték a Szózatot,
fogadták a püspök áldásmondását, majd felvonultak az egyetem dísztermébe, ahol
lakossági találkozóra és filmvetítésre került sor.
Itt Szilágyi Zsolt, az EMNP külügyi és
nemzetpolitikai kabinetjének vezetője tartott rövid bevezetőt, majd szólásra
kérte a romániai rendszerváltozás emblematikus alakját, Tőkés Lászlót.
Az EMNT elnöke a kommunizmusról mint
társadalmi rendszerről csakis az elítélés hangján szólhatott, hiszen a hitleri
nemzeti szocializmus mellett a nemzeti kommunizmus tette a legnagyobb károkat
Európában, kiváltképpen a Kis-Antant országaiban. Ezenképpen a másfél millió
magyar lakta Romániában is, ahol a többségi román nacionálkommunizmus, azaz a
Ceau?escu-rezsim a közösségi érdek nevében, hangzatos jóléti lózungok mögött a legmélyebb
nacionalista, soviniszta elnyomást honosította meg. Eközben az
internacionalista magyar kommunista párt Rákosi és Kádár idejében teljességgel
feladta és elárulta a magyar nemzeti érdekeket, kiszolgáltatta a határokon túlra
szakadt magyarságot utódállamokbeli elvtársainak. Látván a magyar állam
passzivitását, a román, jugoszláv és csehszlovák kommunisták a kommunizmus
nevében a legsötétebb nacionalista-soviniszta politikának vetették alá a
kisebbségi magyarságot.
Tőkés László rámutatott: a külföldi
nyomásra, államfői „megrendelésre” 2007-re elkészült Tismăneanu-jelentés első
ízben ismeri el, hogy a „törvénytelen és kriminális” román kommunista rezsim
bűncselekményszámba menő asszimilációs és homogenizációs politikát folytatott a
magyar nemzeti közösség ellen. „A ’90-es évek elején ezt lepleztem le és neveztem
vértelen népirtásnak” – emlékeztetett a püspök.
A továbbiakban a román nemzeti
kommunizmus két fő elemére, az erőltetett iparosításra és urbanizációra tért ki,
amelyeknek örve alatt megtörtént a nagyobb erdélyi városok elrománosítása.
Számos példa és adat bemutatása után a falurombolás ördögi tervét is felidézte,
amitől csak „az isteni kegyelem mentett meg minket 1989-ben”. Ám a
posztkommunista korban sem lélegezhettünk fel – mutatott rá Tőkés László –,
hiszen az, ami modernizáció címén zajlik ma Romániában, különösképpen pedig
Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban, az az egykori „szisztematizálás”
folytatása. A Román Kommunista Párt kongresszusi téziseinek szellemében folyik
az etnikailag homogén román nemzetállam és
központilag vezérelt „szocialista nemzet” megteremtése, sőt, a fejlődés
címszava alatt a városrendezési-rombolási terv is megvalósul apránként, olykor
jelentős európai uniós támogatással.
Mi mindannyian a kommunizmus áldozatai
és egyben túlélői vagyunk – vélte a püspök –, akik joggal kérjük-követeljük
vissza, amit elraboltak tőlünk, és azt, hogy hagyjanak minket élni, lehessünk
itthon a hazában.
Révész Máriusz fideszes országgyűlési
képviselő meghívottként köszöntötte a fórum részvevőit. Elöljáróban sietett
emlékeztetni: kettős mérce érvényesül a világban a szélsőséges ideológiák és
diktatúrák megítélése kapcsán, a kommunizmussal szembeni engedékenység
megmagyarázhatatlan és felháborító. Ráadásul a kommunista ideológiának a
hirdetői, a népnyomorító rendszereknek a fenntartói és haszonélvezői mindmáig
köztünk élnek, utódaik pedig nagyon is jól boldogulnak. Sokan átfestették
magukat demokratákká és liberálisokká. 1989 után egy ideig meghúzták magukat,
de már 1994-ben visszatértek a hatalomba, 2002–2010 között pedig azt is
ellopták, ami még megmaradt a nagy kiárusításból. Beszélt a 2004-es
„szégyenteljes” népszavazásról, emlékeztetve: a baloldal gátlástalan
ellenkampánya dacára mégiscsak többségben voltak a határon túli magyarokért
kiálló voksok, még ha a referendum végül sikertelen is volt. Az események
érintettjeként és elszenvedőjeként szólt röviden a Gyurcsány-kormány
túlkapásairól – az őszödi beszédtől a tévészékház ostromán át a 2006. október
23-i rendőrattakig, amelyben őt is félholtra verték több száz békés megemlékező
társával együtt –, s noha ő maga is részt vett az események feltárásában, máig
nem sikerült tisztességesen felelősségre vonni a bűnösöket. A baloldal
sokadjára rontott rá a nemzetre, de a felbújtók személye ma is csak
találgatások tárgya. Akik viszont a támadásokat levezényelték, azokat
kitüntették…
Révész Máriusz végül arra hívta fel a
figyelmet, hogy nem lenne szabad visszaforgatni a történelem kerekét, és
visszaengedni a hatalomba azokat, akik már többször kirabolták és eladósították
Magyarországot, akik a határok fölött nemzetegyesítés ellenzői, aki zavaros
eszmék és idegen érdekek szolgálatában teszik, amit tesznek. Ezt
megakadályozandó kellene majd részt venniük az áprilisi választáson a magyar
állampolgároknak, személyesen vagy levélben szavazva.
A fórumot követően a jelenlévők
megnézhették az Elk*rtuk (A hazugság ára) című, tavaly bemutatott magyar
politikai krimi-filmdrámát, a Vándormozi jóvoltából.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|