Erdélyi Magyar Szövetség
„Nincs helye a sikerpropagandának"
MÁÉRT - 2023. január 2., hétfő 15:25
Az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége
az új esztendő második napján közleményt adott ki annak kapcsán, hogy a romániai
népszámlálás előzetes adatai azt mutatják: az országban élő magyarok lélekszáma
szinte negyven százalékkal apadt az elmúlt három évtizedben, azaz a „demokratikus
rendszerváltozás”, a NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozás éveiben. A „Drámai az erdélyi
magyarság fogyása, nincs helye a kommunikációs sikerpropagandának" című
állásfoglalás alább olvasható.
A tavalyi romániai népszámlálás előzetes
adatsorai alapján egyértelműen ki lehet (és ki is kell) mondanunk: az erdélyi
magyarság lélekszámvesztése drámai méretű, fogyásának számai jól mutatják a
magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét.
Az előző (2011-es) népszámláláshoz képest a
mai Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira
csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész
elvesztette lélekszámának egy ötödét. Hogy jobban érzékeltessük a helyzet
súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar
lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna.
Fontos ugyanakkor aláhúznunk, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben
folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es
népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a lélekszámunk. Ez
azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 %-át,
és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett
vissza. Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az
erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél
évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett
erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut.
A fentiek tükrében az első és legfontosabb,
hogy végre nézzünk szembe a tényekkel: amennyiben a jelenlegi úton haladunk
tovább, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint
egy évezredes történelme végére érhet. Ebben a súlyos helyzetben tehát nem
csupán megengedhetetlen, de a közösségünkkel szemben elkövetett bűn minden
olyan magyarázkodás, vagy közlés, amely kisebbíti a bajt, vagy ami még
rosszabb, részsikerként próbálja tálalni az eredményt. Egyenesen ki kell
mondani: az, hogy a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott
romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, nem eredmény, nem
siker, nem ok az örömre, hanem súlyos és riasztó népesedési katasztrófa.
Valamennyi olyan próbálkozás, amely a
népszámlálás adatsorainak drámaiságát kétes politikai számításból elhallgatni
vagy elfedni próbálja, közösségünk egészséges önvédelmi veszélyérzetét
tompítja, amivel tovább ront helyzetünkön. Nem létezhet olyan politikai haszon
és pártérdek, amely miatt az egymilliós népszámlálási eredményt akárcsak
részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar
politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a
kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé.
Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal, hogy az
elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is
többet rombolt közösségünkön, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista
totalitárius rendszerei együtt. Ennek fényében az erdélyi magyar közképviselet
jelenlegi Bukarest-centrikus stratégiája, pontosabban ezen stratégia
kizárólagosságának erőltetése zsákutca: a magyar közösség felmorzsolódásához és
elfogyásához vezet. Meglátásunk szerint ugyanis a drámai népességvesztésnek nem
csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy
alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira ok az az általános értékválság
is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a
közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos
ügyünket a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos
kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.
A magyar
közéleti kommunikáció és a napi valóság súlyos távolságra kerültek egymástól.
Szomorú példája ennek a jelenségnek a gyermekvállalást segíteni hivatott
kormányzati intézkedésekből és az olcsó politikai tőkeszerzés logikája szerint
összetákolt, de végig nem gondolt Családok, Ifjúság és Esélyegyenlőség
Minisztériumának hasznosságáról szóló sikerpropaganda, valamint egy
kétgyermekes család napi anyagi gondjai között tátongó űr. A népszámlálás
eredményeinek tálalása is a fentieket igazolja.
Ennél csak az tragikusabb, ahogyan a bukaresti
szalonképesség megőrzése érdekében a magyar közösségi érdekekre való
hivatkozással politikai vezetésünk fiókban tartja legfontosabb – éppen a
közösségi önazonosság fenntartását és erősítését biztosítani hivatott –
ügyeinket, mint amilyen az anyanyelvhasználati jogok, vagy az oktatási és
közigazgatási autonómia közjogi kereteinek biztosítása. Másrészt – és ez talán
még súlyosabb – ez a vezetők szintjén normává vált politikai pragmatizmus
értékrendalakító lett és leszivárgott közösségünk valamennyi szintjére.
Elfogadottá és szinte általánossá vált, hogy a szülőföldön maradás és az
identitásválasztás is egyszerű gyakorlatiasság kérdése, és ha a politikai
konjunktúra ezt megkívánja, bármikor helyettesíthető egyéb gazdasági vagy pénzügyi
szempontokkal.
Meggyőződésünk, hogy a drámai számok tükrében
az első és legfontosabb az okok és a baj nyílt megállapítása, mely egyben a
megoldás felé tett első lépés is. Egyúttal azt is rögzítenünk kell, hogy
megkerülhetetlenné vált az erdélyi magyar közképviselet gyökeres
szemléletváltása. Vissza kell térnünk azon történelmi hagyományainkhoz,
amelyeknek legfontosabb vezérelve a közösségi érdek elsőbbsége az egyéni érdek
felett. Szilágyi Zsolt 2014-es államelnöki kampányának jelmondata volt „Románia
erdélyesítése”. Jelen állapotunk szerint azonban először nekünk mindannyiunknak
kell ismét szívvel és lélekkel erdélyivé válni.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|