Ezzel a címmel adott ki ma állásfoglalást az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége. Alább olvasható.
*
A 2022-es év szomorú zárásaként a romániai Országos Statisztikai Intézet nyilvánosságra hozta a tavasszal lezajlott népszámlálás előzetes adatsorait. Eszerint a romániai magyarság lélekszáma az előző 2011. évi népszámláláshoz képest drámai módon, 225 ezer fővel csökkent, így az 1.002.151 főre esett vissza. A veszteség akkora, mintha az elmúlt tíz évben eltűnt volna Hargita megye közel teljes magyar lakossága. Ugyanakkor az elmúlt három évtized mérlege ennél is súlyosabb, hiszen az első rendszerváltás utáni 1992-es népszámlálás óta az erdélyi magyarság lélekszámvesztése 620 ezer fő, arányait tekintve közel 40%-os.
A drámai eredmény kapcsán vegyes érzelmeket keltett az erdélyi magyarság életét 32 éve irányító RMDSZ jelenlegi elnöke – Kelemen Hunor – kapcsolódó értékelése, aki eredményként próbálta feltüntetni, hogy a magyar közösség lélekszáma még nem csökkent egymillió fő alá, illetve, hogy az országos arányszáma, ugyan hajszálnyira még, de 6% felett van.
Ugyanakkor az eredménnyel, illetve a tragikus népességfogyással kapcsolatban legmeghökkentőbb kijelentéseket az RMDSZ korábbi elnöke, a szervezetet közel két évtizeden át vezető Markó Béla tette. Szerinte ugyanis a magyar népességfogyás egyik okozója a kettős állampolgárság intézménye volt, továbbá az okok között sorolta fel a magyar közösség alulképzettségét és rossz korszerkezetét.
Elképesztő csúsztatásnak tartjuk és visszautasítjuk Markó Bélának a magyarországi balliberálisok szócsövének számító Klubrádióban az erdélyiek magyar állampolgárságával kapcsolatban tett megállapításait. Emlékeztetünk: a mai napig az RMDSZ elnökségi tagjaként tevékenykedő Markó Béla közel két évtizedes pártelnöki tevékenységének következményeit az erdélyi magyarság mai napig nem heverte ki.
Felháborítónak tartjuk, hogy az a Markó Béla értekezik az erdélyi magyarság alacsony felsőoktatási mutatóiról, aki a Petőfi–Schiller multikulturális egyetem hazugságával bukaresti bársonyszékekre váltotta az önálló magyar egyetem ügyét. Arcpirítónak tartjuk Markónak az erdélyi magyarság elöregedéséről és elvándorlásáról szóló bölcselkedését, hiszen a közösségünk által lakott térségek gazdasági lemaradása, a tény, hogy jelenleg országosan a legalacsonyabb átlagbéreket Hargita megyében, illetve a magyar többségű régiókban találjuk, ahogyan ezeknek a térségeknek a gazdasági kiszolgáltatottsága is elősorban annak a markói politikai stratégiának az eredménye, amely Erdélyt felcserélte Bukarestre, és amely az erdélyi magyarság sorsát a mai napig kizárólag a bukaresti kormányzati jelenlétből kisajtolható eredményekhez köti.
Nem hagyhatjuk szó nélkül Markó máig velünk élő politikai hagyatékának morális kártételeit sem, hiszen az RMDSZ autonómiaköveteléseinek eltérítése, a szervezet eredeti céljaitól való kisiklatása, valamint az egykori szövetség bukaresti versenypárttá alakítása okozta a nemzeti oldal kiszorítását és kiválását, és ezzel az egységes erdélyi magyar közképviselet megszűnését.
Azt sem feledhetjük, hogy Markó Béla volt az, aki a 2004. évi gyászos kimenetelű anyaországi népszavazás erdélyiek ellen irányított gyűlöletkampánya után (a szintén a mai napig az RMDSZ egyik fő regionális irányítójának számító) Szabó Ödön bihari politikussal együtt fogadták Nagyváradon baráti látogatása alkalmával Gyurcsány Ferencet, ahogyan Markó a tavalyi országgyűlési választási kampány alkalmával Márki-Zay Péter támogatásával ismét beállt az erdélyi magyarok ellen uszító és provokáló baloldal támogatói közé.
Ugyanakkor nem tartjuk meglepőnek, hogy Markó a magyar állampolgárság visszaszerzésében kizárólag az anyagi vonatkozásokat tudja értelmezni. Vele ellentétben és az erdélyi magyarság többségével együtt valljuk, hogy az egyszerűsített honosítási folyamat elindítása az elmúlt hét évtized legfontosabb nemzetpolitikai lépése volt, amely amellett, hogy békés körülmények között teremtette meg a magyarság közjogi értelemben vett újra egyesítésének lehetőségét, gyógyírt is jelent azokra a nemzet testén ejtett sebekre, melyekért jelentős részben éppen Markó Béla és politikai elvtársai a felelősek.
Végezetül arra kérjük az RMDSZ országos vezetését, fejezzék be a Bukarestben tanult kettős beszédet, és mondják el nyíltan, mennyiben képviseli pártjukat jelen véleményével a mai napig az elnökségük tagjaként működő Markó Béla.