Román–Magyar Kulturális Központ nyílt Váradon
MÁÉRT - 2024. február 4., vasárnap 13:59
Hivatalosan február 1-jén adták át
rendeltetésének Nagyvárad Velence nevű keleti városrészében a felújított
kultúrházat, ahol különféle eseményeket tartanak majd a működtető Bihar Megyei
Könyvtár égisze alatt. Szerdán, 7-én partiumi magyar költő új kötetét mutatják
be majd be.
Ancu?a ?chiop könyvtárigazgató a megnyitón
felidézte, hogy a felújítást célzó pályázatot még a megyei tanács előző
vezetése nyújtotta be, és a beruházás az Interreg V-A Románia–Magyarország
Program egyik projektje, a Román–magyar határon átnyúló képzési központ és
értéktár a kulturális és történelmi örökség számára című keretében valósult meg,
a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum, a Várad Kulturális Folyóirat, Debrecen Megyei
Jogú Város Önkormányzata és a Csokonai Színház közreműködésével. Mivel az egyik
partnerintézmény, Várad folyóirat a
Bihar Megyei Tanácsnak alárendelt megyei könyvtár alegysége, a bibliotéka lesz
az, amely kedvezményezettként öt éven át használhatja az épületet a projekt céljaival
megegyező események szervezésére, bekapcsolva ezt „a bihari kulturális
körforgásba”.
Maga a telek és az ingatlan a római katolikus
egyház tulajdona, a hívek közössége építette, főként közadakozásból, a helybéli
reformátusok segítségével. 1936 őszén adták át, a váradvelencei plébánia
fennállásának 200. jubileumán. Fleisz Judit nyugalmazott történelemtanár, az
egyháztanács elnöke mutatta be a hajlék történetét, kiemelve, hogy megálmodói
kimondottan közművelődési otthonnak szánták, hogy állandó teret biztosítson a
helybéli fiataloknak, de nem csak, hogy megfelelő lelki vezetés mellett
szórakozzanak és képezhessék magukat. 1948-ban az ingatlan csodálatos módon
elkerülte az államosítást, megmaradt az egyház tulajdonában, de átkerült előbb
a szeszgyár, majd az egyik gépgyár használatába. Az 1956-os magyarországi
forradalom utáni romániai számonkérések és megtorlások keretében a kommunista
„népbíróság” (valójában vérbíróság) itt rendezte meg azt a monstre kirakatpert,
amiben az ún. érmihályfalvi csoport tagjait, Sass Kálmánékat elítélték rendszer-
és államellenes cselekményekért. A velencei kultúrház a rendszerváltásig
működött munkásklubként, utána pártszékháznak és minden másnak használták. A
mostani, immár második felújítás némiképp változtatott az ingatlan külső-belső
képén, sajnálatos módon nem maradt meg az egykor kézzel festett kazettás
mennyezet. A bővítés és korszerűsítés előnyei talán majd a következőkben
mutatkozhatnak meg.
A bevezetőben már említett esemény egy
író-olvasó találkozó lesz, amelynek keretében Csávossy György István
„borversei” kerülnek terítékre. Az 1953-ban Kolozsváron született szerző
édesapja nyomdokain haladva közel két évtizedig az erdélyi, partiumi
borászatban dolgozott. Jelenleg nyugdíjas, Nagyváradon él, rendszeresen bírál
borversenyeken. Verseskötetei: Apám könyve (2020), Múló nyár bora (2022), Maci
mese (2022), Ó, ne szólj meg, olvasó (2022). És a legújabb: Vinum aeternum, ami
az AB ART Kiadónál jelent meg a múlt évben, Győrfi András illusztrációival.
Ezzel ismerkedhetnek meg az érdeklődők, olvasók február 7-én 17 órától az
újonnan megnyílt nagyváradi Román–Magyar Kulturális Központban, a Kolozsvári út
85. szám alatt.
1 csatolt kép
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA